Európai Közösségek
Európai Közösségek
Az Európai Közösségek (EK) a nyugat-európai integráció intézménye. Az Európai Szén- és Acélközösségből (Montánunió), az Európai Atomenergiai Közösségből (Euratom) és az Európai Gazdasági Közösségból (EGK) áll. A Montánunió szerződéseit 1951. ápr. 18-án írták alá. A Montánunió kartelltípusú államközi egyezmény, amely a tagországok szénbányászatát és acéliparát az árak limitálásával, termelési és exportkvóták meghatározásával szabályozza. Az átfogó gazdasági integráció céljával a Hatok 1957. márc. 25-én írták alá a Római Szerződést, amely az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozásáról intézkedett. A Római Szerződés 1958. jan. 1-jével lépett életbe. A Brüsszeli Szerződés 1965-ben egyesíti a Montánunió főhatóságai, valamint az EGK és az Euratom bizottságait és tanácsait, de a megállapodás csak 1967. júl.1-jével lép életbe. Ezt követően felveszik az Európai Közösségek elnevezést. Az integrációt az európai egységeszme megvalósításának tekintik, s távlatilag célul tűzik ki a politikai integráció valamilyen formáját.
Az EGK elsőként Görögországgal ír alá társulási egyezményt (1961. júl. 7.) 1961-ben teljes jogú tagságért folyamodik Írország, Dánia és Nagy-Britannia, majd 1962-ben Norvégia. De Gaulle vétója után a 4 országgal felfüggesztik a csatlakozási tárgyalásokat (1963. jan. 29.). 1963 folyamán az EGK társulási egyezményt köt Törökországgal, Dániával, Írországgal, Norvégiéval és Nagy-Britanniával. 1972. jún.-ban kezdődnek újra a csatlakozási tárgyalások, Norvégiában 1972 őszén a népszavazás nemet mond a csatlakozásra. Dánia, Nagy-Britannia és Írország 1973. jan. 1-jével teljes jogú taggá válik. Ötéves csatlakozási tárgyalások után Görögország 1981. jan. 1-jével lép be teljes jogú tagként. 1986. jan. 1-jével Spanyolország és Portugália belépésével az EK 12 tagúvá bővül.
A 12 tagország területe 2,25 millió km2-t tesz ki, s lakóinak száma 1987-ben 324 millió (a világ népességének mintegy 6%-a). Az EK tagjainak nagy többsége fejlett ipari ország, korszerű gazdasági struktúrával, magas életszínvonallal, s a „jóléti állam” keretében magas színvonalú szociális ellátással.
Az EK-statisztikák szerint 1986-ban a Tizenkettek átlagában az 1 főre eső GDP (folyó áron) 10 600 ECU (az USA-ban 18 000, Japánban 15 900 ECU) volt. Tagországonként ez a mutató: NSZK 16 200; Franciaország 14 800; Luxemburg 14 200; Hollandia 11 800; Belgium 11 400; Nagy-Britannia 10 300; Olaszország 9900; Írország 7600; Spanyolország 6100; Görögország 3800; Portugália 2900 ECU. Az EK gazdasági és műszaki tekintetben fontos erőközpont a mai világgazdaságban. A világtermelésben (GDP) és a világkereskedelemben egyaránt mintegy 1/5-ös arányban részesedik.
