IV. Emberi jogok
IV. Emberi jogok
Az ENSZ az emberi jogok védelmét egyik alapvető feladatának tekinti. Az Alapokmány értelmében a szervezet előmozdítja az „emberi jogok és az alapvető szabadságjogok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő általános tiszteletben tartását”.
E feladatra a szervezeten belül az Emberi Jogok Bizottsága hivatott. Az 1946-ban létesített 43 tagú bizottság tanulmányokat kezdeményez, ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki az emberi jogok tiszteletben tartására és védelmére, nemzetközi normákat dolgoz ki, kodifikációs munkát végez és folyamatosan figyelemmel kíséri az emberi jogok érvényesülését az egész világon. Feladatainak ellátásában segíti a kisebbségek helyzetével és az ellenük irányuló diszkrimináció megszüntetésével foglalkozó albizottság.
Az ENSZ emberi jogi tevékenységét, a kormányközi szervek és bizottságok munkáját a genfi székhelyű Emberi Jogi Központ, az ENSZ-titkárság egyik főosztálya segíti. A titkárság tanulmányokat és jelentéseket készít az emberi jogok érvényesülésének helyzetéről, előkészíti és dokumentumokkal látja el az emberi jogokkal foglalkozó bizottságok üléseit, tanácsadó szolgálatot tart fenn a kormányok számára.
Az ENSZ-közgyűlés 1948. dec. 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, s ezzel megtette az első lépést az emberi jogok védelmének nemzetközi kodifikációja felé. Az egyetemes nyilatkozat a polgári és politikai jogok olyan alapelveit tartalmazza, mint az élethez, a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz, a jogalanyisághoz, a törvény előtti egyenlőséghez és a méltányos bírósági eljáráshoz, a magánélethez és a lakóhely sérthetetlenségéhez, a szabad mozgáshoz és utazáshoz, az állampolgársághoz, a tulajdonhoz, a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz, a szabad véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez és az egyesüléshez való jogot. Az egyetemes nyilatkozat kinyilvánítja azokat a gazdasági, társadalmi és kulturális jogokat is, amelyek minden embert megilletnek mint a társadalom tagját. Ezek: a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő fizetéshez („amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít”), az érdekvédelemhez és a szakszervezet-alakításhoz való jog. A deklaráció tartalmazza az oktatáshoz és a kultúrához való jogot is.
Csaknem 2 évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy az egyetemes nyilatkozatban foglalt alapelveket kodifikálják, nemzetközi okmányba foglalják. 1966-ban 3, nemzetközi jogi érvényességgel bíró okmányt fogadott el az ENSZ-közgyűlés: – a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;
– a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát; és az utóbbihoz csatlakozó
– Fakultatív Jegyzőkönyvet.
Az egyezségokmányok a megerősítő államoktól megkívánják, hogy az emberi jogokat széles körben elismerjék, ill. védelemben részesítsék. A fakultatív rendelkezések pedig olyan eljárást tesznek lehetővé az egyének és az államok számára, hogy az emberi jogok megsértése miatt panaszt emelhessenek.
A 2 egyezségokmány és a fakultatív jegyzőkönyv 1976-ban lépett hatályba. Magyarország az egyezségokmányokat 1976-ban, a fakultatív jegyzőkönyvet 1988-ban ratifikálta.
Valamely ország a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának megerősítésével azt vállalja, hogy népét e törvény erejével megvédi a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódtól. Elismeri minden ember jogát az élethez, a szabadsághoz, a magánélethez és a személyi biztonsághoz. Az Egyezségokmány tiltja a rabszolgaságot, garantálja a jogot a pártatlan bírósági tárgyaláshoz, és védelmet nyújt az önkényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel ellen. Elismeri a gondolati, a lelkiismereti és a vallásszabadságot, a véleményformálás és -nyilvánítás szabadságát, a békés gyülekezés, egyesülés és az emigráció jogát.
A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának megerősítésével az országok elismerik, hogy felelősek népeik jobb életkörülményeinek elősegítéséért. Elismerik mindenki jogát a munkához, a méltányos munkabérhez, a szociális biztonsághoz, a megfelelő életszínvonalhoz, az egészséghez és az oktatáshoz. Azt is vállalják, hogy mindenki számára biztosítják a jogot, hogy szakszervezetet alakítson, ill. abba beléphessen.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és az egyezségokmányokat együttesen az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényének nevezik.
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát megerősítő államok, az okmányban foglaltaknak megfelelően megválasztották a 18 tagú, egyéni minőségükben fellépő szakértőkből álló Emberi Jogi Bizottságot. A bizottság megvizsgálja a részes államok által előterjesztett jelentéseket az egyezségokmány intézkedéseinek megvalósításáról és az emberi jogok tiszteletben tartásának helyzetéről. A bizottság az egyezségokmány fakultatív rendelkezései (41. cikk) alapján megvizsgálhat bármely részes államtól érkezett olyan bejelentést, amely azt állítja, hogy egy másik részes állam nem teljesíti az egyezségokmányban vállalt kötelezettségeit.
A fakultatív jegyzőkönyv felhatalmazza az Emberi Jogi Bizottságot, hogy magánszemélyektől érkezett bejelentéseket is megvizsgáljon, akik azt állítják, hogy az egyezségokmányban foglalt valamely jogukat a jegyzőkönyvben részes egyik állam megsértette. A bizottság jelentéseit továbbítja az érdekelt államokhoz. A bizottság az ECOSOC útján évente jelentést tesz az ENSZ-közgyűlésnek.
1987 végéig a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát 87, a Fakultatív Jegyzőkönyvet 39, az Egyezségokmány 41. cikkét 21, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát pedig 91 állam ratifikálta.
Az Emberi Jogok Bizottsága a fenti alapvető fontosságú okmányok kidolgozásán túl számos, az emberi jogokat érintő más kérdésekkel foglalkozott, így a népirtás, a rabszolgaság, a faji megkülönböztetés, a kényszermunka, a kínzás betiltását célzó nemzetközi egyezmények kidolgozásával.
1965-ben fogadták el a faji megkülönböztetés minden formájának eltörlésével foglalkozó egyezményt, 1984-ben pedig a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító bánásmód megengedhetetlenségét kimondó egyezményt. Előkészületben van a gyermekek jogaival foglalkozó nemzetközi egyezmény is.
Az Emberi Jogok Bizottsága napirendjén szerepelnek még a nemzeti kisebbségek jogainak megsértésével, az apartheid (fajüldözés) minden formájának megszüntetésével, a vándormunkások és illegális munkavállalók emberi jogainak biztosításával, az önkényes letartóztatás megengedhetetlenségével, a halálbüntetés megszüntetésével foglalkozó kérdések. Tárgyalják a lelkiismereti okokból történő katonaiszolgálat-megtagadás a vallásszabadság emberi jogi vonatkozásait is.
Az ENSZ nemzetközi akciókat és kampányokat indított az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítására, népszerűsítésére, a világ közvéleményének felrázására. Dec. 10-e minden évben szerte a világon az Emberi Jogok Napja.
