Helyi hálózatok
Helyi hálózatok
Bár a piacon nagyon sokféle helyi hálózattípus működik, ma már világosan látszik, hogy alapvetően kétféle változat számíthat hosszú távú sikerre. Ezek: a Xerox Ethernet rendszere és az elsősorban az IBM nevéhez fűződő Token ring hálózat. Mindkettőt (részben) szabványosították, ami tovább erősíti pozíciójukat.
Az Ethernet kísérleti változata után a Xerox Corp., a DEC és az Intel együttműködésével készült el az „Ethernet 1” specifikációja 1980-ban s az „Ethernet 2” (kissé módosított változat) 1982-ben. Az Ethernet sínvezérlésű, alapsávú hálózat. Az átvitel fizikai közege koaxiális kábel, melyen adatcsomagok (ezt ez esetben keretnek nevezik) áramlanak. A csomagok átvitele véletlenszerű, az átviteli sebesség maximális értéke 10 Mbit/s. A hálózat szegmensekből épül fel, egy szegmens legnagyobb hossza 500 méter, ennél nagyobb távolságok áthidalása csak több szegmenssel oldható meg.
Az Ethernet típusú hálózatok építéséhez a különböző integráltáramkör-gyártó és adatátvitellel foglalkozó cégek áramkörcsaládokat fejlesztettek ki, melyek kisebb-nagyobb mértékben el is tér(het)nek egymástól. A velük felépített áramköri kártyák személyi számítógépekbe vagy nagyobb gépekbe (pl. DEC VAX, Data General Nova, Eclipse stb.) illeszthetők. Néhány jelentősebb Ethernet vezérlőkártya-, ill. áramkörcsalád-készítő: Interlan, Seeg Technology, Advanced Micro Devices, Digital Equipment Corporation, Fujitsu, Intel, Ungermann-Bass.
Az IBM Token ring helyi hálózat a gyűrűhálózatok családjába tartozik, amely logikai felépítését tekintve gyűrű, fizikai kialakítását tekintve csillag alakú lehet. Az 1985-ben bejelentett terméknél az átviteli sebesség 4 Mbit/s. Jellemzője, hogy rugalmasan illeszkedik az IBM már meglévő más hálózati rendszereihez, szabványos eljárásokat használ, s magas szintű hálózati szolgáltatásokat nyújt. A hálózatnál a jelzéstovábbítás (token passing) elvét követik. Mint a gyűrűhálózatokban általában, a Token ring hálózatban is az információ a gyűrűben meghatározott irányban körbe jár. A hálózatban továbbított adatcsomag keret formájú, tartalmazza a cél- és a forgalmazó állomás címét, az üzenetet és a különböző vezérlő információkat. A hálózatba küldött adatcsomagokat az egyes állomások sorra érzékelik, s ha az címükre érkezett, azonosítják tartalmát, ellenőrzik az üzenet hibátlan megérkezését. Ha nincs címegyezés, az állomás a csomagot továbbküldi. A hálózatba kapcsolható állomások száma 260, de számuk több hálózat összekapcsolásával növelhető.
A különböző helyi hálózatok jellemzőinek összehasonlításánál a legfontosabb szempontok: a szabványosítás foka, a hálózat topológiája, az üzenetközvetítés módja, az átvitel sebessége, a kábelezés megoldása, a hálózat felépítésének és bővítésének kérdései, a hálózatban működtethető állomások maximális száma és a költségek.
A hírközlési iparág egyik legdinamikusabban fejlődő ága a helyi hálózatoké 1987-ben 518 000 hálózati csomópontot szállítottak 524,3 M USD értékben. A következő évekre hasonlóan kedvezőek a kilátások, az éves növekedési átlagot 1993-ig a csomópontok számát tekintve 22%-ra becsülik, érték szerint ez 11%-os növekedés. (A számokból kitűnik, hogy a csomópontok fajlagos költsége az idők folyamán csökken.) Az előrejelzések szerint 1993-ban Nyugat-Európában 1 749 000 helyi hálózati csomópontot állítanak üzembe, ezek értéke majdnem 1 Mrd USD-t tesz ki. Az adatok bizonyítják a helyi hálózatok dinamikus térhódítását az európai piacon. Az Európában megfigyelhető folyamatok hű tükörképei az Egyesült Államokban és Japánban tapasztalható folyamatoknak.
A különböző helyihálózat-típusok között Európában az első helyen az Ethernet áll, 1987-ben 230 950 ilyen csomópontot telepítettek, s ezzel az Etherneté a helyihálózat-piac 45%-a. Prognózisok szerint 1993-ban sem változik a helyzet, az évi 23%-os növekedés eredményeként már 800 000 Ethernet csomópontot telepítenek egyetlen év alatt, ami az akkori piac 46%-ának felelhet meg. E szegmens legfontosabb szállítói a DEC (49%-os részesedéssel) és a 3Com Corp. (7%).
A LAN-piacon újdonságnak számító Token ring hálózatokhoz 1987-ben 38 150 csomópontot állítottak üzembe (ez a piac 7%-át jelenti). E hálózattípusnál dinamikus fejlődés várható, az évi növekedés elérheti a 65%-ot, s így 1993-ban már 759 000 csomópont üzembe állítása várható egyetlen év alatt, amivel a Token ring a piac 43%-át uralhatja.
A többi helyihálózat-típus jelentősége egyre inkább csökkenni fog az Ethernet és a Token ring szabványos hálózatok árnyékában. 1987-ben még 249 700 ilyen hálózati csomópontot tartottak nyilván (vagyis többet, mint az Ethernet típusából), viszont 1993-ban a 189 500 e kategóriába tartozó csomópont már a teljes piacnak csupán 11%-át képviselheti majd.
A helyi hálózatok szempontjából is meghatározó tényező a processzorok teljesítménye. Az Intel 80386-os mikroprocesszorok megjelenése itt is lényegi változásokat eredményez, hiszen az új áramkör teljesítménye többszöröse a korábbi (8088 és 80286) processzorokénak Ugyancsak lényegi változást hozhat a helyi hálózatok piacán a Unix alapú személyi számítógépek megjelenése, ill. a hardverújdonságok közé tartozik a kifejezetten az ilyen hálózatok termináljaként kifejlesztett és az IBM, valamint a 3Com cég által forgalmazott "lemez nélküli" személyi számítógépek megjelenése.
A helyi hálózatok elterjedéséhez további impulzust ad majd az igazán többfelhasználós környezetre szánt alkalmazói szoftverek megjelenése. Ilyenekkel ma még csak elvétve találkozhatunk a szoftverkatalógusokban.
Jelenleg a hálózatkezelő szoftverek területén a Novell (USA) NetWare termékei jelentik a de facto szabványokat, s ennek megfelelően jelentős piaci részesedésük is. Valószínű azonban, hogy a jövő években megjelenő új hálózati szoftverek már más koncepciókat követnek, s ezért hosszú távon várhatóan nem a Novellé lesz a vezető szerep. A hosszú távú megoldást jelentő hálózati szoftvereket minden bizonnyal az OSI elvei szerint alakítják ki, s nagyon valószínű, hogy e területen is nőni fog az IBM piaci részesedése.
