Topológia
Topológia
Felépítését, tehát topológiáját tekintve a hálózat lehet sín-, fa-, gyűrűszerkezetű, szövevényes, teljesen összefüggő és kombinált.
A sínhálózatnál az állomások egyetlen közös csatornán kommunikálnak egymással. A fahálózat jellegzetes típusa a hierarchikus hálózat, melynek csúcsán található a kiemelt szerepű számítógép. A csillaghálózatnak egyetlen csomópontja van, ehhez futnak be az egyes állomások adatútjai. A gyűrűhálózatok egyik fajtájánál a szomszédos állomásokat közvetlen vonalak kötik össze, a másiknál a vezérállomásból kiinduló és oda visszatérő zárt hurok mentén találhatók az állomások. Ez utóbbit hurokhálózatnak is hívják. A szövevényes hálózat a teljesen összefüggő hálózat csonka változata. A kombinált topológiai hálózatok különböző formájú részhálózatokból vagy alhálózatokból épülnek fel.
Két állomás (vagy egy állomás és az erőforrást nyújtó számítógép) egyirányú (szimplex), váltakozó irányú (félduplex) vagy kétirányú (duplex) üzemmódban kommunikálhat egymással. Egyirányú üzemmódban az egyik állomás csak adó, a másik csak vevő lehet, az átvitel mindig csak egy irányban, az adótól a vevő felé folyhat. Váltakozó irányú átvitelnél mindkét irányban áramolhatnak az adatok, de időben egymástól elválasztva, vagyis amíg az egyik állomás ad, a másik csak vehet, ill. fordítva. Kétirányú üzemmódban mindkét állomás egy időben betöltheti az adó és a vevő szerepét, vagyis egyszerre küldhet adatokat egy másik állomásnak s fogadhatja annak küldeményét is.
A hálózatokon kommunikáló partnerek üzenetekkel váltanak egymással információt. Az üzenet 3 részes: a fejrész (megjelöli az üzenet forrását, rendeltetését, s más vezérlő elemeket tartalmaz); a tulajdonképpen továbbítandó információ, az üzenet és a zárórész (az üzenet végét jelzi, s általában ellenőrző információt is tartalmaz).
A hosszú üzeneteket általában célszerűbb kisebb részekre, csomagokra bontva továbbítani. A csomagokat is ellátják fej- és zárórésszel. A csomag nem szintaktikai egység, nincs szükségképpen önálló jelentése. A csomagokból a vétel helyén kell előállítani a szemantikailag hibátlan üzeneteket. A korszerű adatátvitel gyakran csomagkapcsolt hálózatokon folyik.
Az adatátvitel lehet aszinkron és szinkron. Az aszinkron vagy más néven start-stop üzemmódot a karakterszervezésű üzenetek továbbításánál (pl. a nemzetközi on-line információs szolgáltatásoknál) használják. Itt az egyes karakterek továbbításának kezdeti időpontja véletlenszerű. A karakterek továbbítása start bittel (bitekkel) kezdődik s a karaktert stop bit zárja le. Ezért egy karaktert pl. 10 bit jellemez, következésképpen egy 300 bit/s átviteli sebességű hálózaton másodpercenként 30 karakternyi információt lehet továbbítani. A szinkron üzemmódnál az üzenetet vivő jel adását és vételét ugyanazon órajel-generátor szinkronizálja. Ezt a módot tipikusan a bitszervezésű üzenetek továbbításánál használják.
Kapcsolási technikájuk szerint megkülönböztetünk vonalüzenet- és csomagkapcsolt hálózatokat. A vonalkapcsolt hálózatokban adatátvitel csak akkor végezhető 2 pont között, ha előzőleg a 2 pont között az összeköttetés már felépült. Az átvitel befejezése után az összeköttetést bontani kell. Éppen ezért az átvitel során 3 munkafázist különböztetünk meg: az összeköttetés felépítését hívással, az összeköttetést felhasználó kommunikációt, majd a kapcsolat bontását. A kapcsolat felépítésének egyik része a fizikai összeköttetés megvalósítása, másik része a logikai kapcsolat megvalósítása. A fizikai kapcsolat megvalósításához nagyon sokszor a nemzeti posták nyújtanak segítséget (a szükséges átviteli utak és kapcsolóközpontok biztosításával), a logikai kapcsolatteremtés a szolgáltató számítógéppel jelent kapcsolatot, pl. egy on-line szolgáltató adatbázis kínálatából kiválasztja azt, amit a felhasználó használni akar.
