Az on-line szolgáltatások piaca
Az on-line szolgáltatások piaca
Az adatbázisok szolgáltatása az elmúlt másfél évtized során szinte külön iparággá vált, amely szorosan összefonódik és beépül a számítástechnikai, pénzügyi és nyomdai szolgáltatásokba és a kiadói üzletágba. A teljes adatbázis-szolgáltató ágazat eladásai Európában 1982–85 között átlag évi 27%-kal nőttek. A Frost and Sullivan amerikai piackutató cég szerint 1986-ban Európában csaknem 1,2 Mrd USD értékben nyújtottak adatbázis-szolgáltatásokat (ennek mintegy fele on-line szolgáltatás!), s az 1990-re prognosztizált érték eléri a 4,0 Mrd USD-t. Más piackutató cégek szerint az on-line szolgáltatások ugyan csak a negyedét teszik ki a teljes professzionális információszolgáltatási piacnak, de a világméretű értékesítés 2000-re elérheti a 40–100 Mrd USD-t is.
Az utóbbi években a szolgáltatók száma alig változott, a szolgáltatott adatbázisok száma kismértékben nőtt. Jelentősen megnőtt viszont a szolgáltatott adatbázisokon belül a faktografikus és teljes szövegű üzleti adatbázisok aránya a hagyományos szakirodalmi, bibliográfiai típusúak rovására. Az új felhasználók száma csak szerény mértékben nőtt, a tapasztalt felhasználók viszont egyre intenzívebben élnek e szolgáltatásokkal. A szolgáltatók különféle műszaki újításokkal kívánják megnyerni az on-line keresésben gyakorlatlan felhasználókat is, így a közvetítő információs szakemberek szerepe némileg csökken. Egyre több, főleg üzleti adatbázisnál biztosítanak egyszerű, menürendszerű keresési lehetőséget. Külön említést érdemel a több százezer előfizetős amerikai Easynet hálózat, amelyben a felhasználó természetes nyelvű menük segítségével, eldöntendő kérdések sorozatával maga keresi ki az igényeinek legjobban megfelelő adatbázist.
Az on-line információszolgáltató piacot ma vitathatatlanul a nagy nyugati, elsősorban amerikai szolgáltató központok uralják. A KGST 1971-ben elfogadott komplex programja alapján hozták létre a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszert (NTMIR) a tagországok (európai szocialista országok, Kuba, Mongólia és Vietnam) műszaki, tudományos és gazdasági információellátásának javítására. Az NTMIR moszkvai központjában a tagországok szakértői egyrészt módszertani munkát végeznek, másrészt on-line szolgáltató központ is működik. Az NTMIR rendszerben egyes nagy nyugati adatbázisok (pl. BIOSIS, INSPEC) is elérhetők. Az egyelőre sem teljesítményében és tárolókapacitásában, sem megbízhatóságában nem kielégítő számítástechnikai háttér miatt az egyes adatbázisok csak meghatározott időszakokban szolgáltatnak.
Magyar felhasználók 1983 óta folytatnak rendszeres on-line keresést külföldi adatbázisokban, de az igénybevétel nemzetközi összehasonlításban igen szerény.
Lokális felhasználású, hazai építésű számítógépes adatbázisok már több éve léteznek, de nyilvános on-line szolgáltatásuk csak 1989 elején indult meg. A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával beindított projekt, a kutatásfejlesztés „információs infrastruktúrájának fejlesztése” (IIF) elsősorban a hazai kutatóintézetek, fejlesztővállalatok és a felsőoktatás információs igényeit kívánja kielégíteni. A projekt 1986-tól 1988 végéig terjedő első szakaszában több száz IBM PC/XT, AT kompatíbilis terminált és több helyi hálózatot helyeztek üzembe a részt vevő szolgáltató és felhasználó intézményeknél; 9 szolgáltató központ 10 közepes teljesítményű központi számítógépéről 1989 eleje óta 28 adatbázis-tulajdonos mintegy 50-féle adatbázisát szolgáltatja (egy részük még a kezdeti feltöltés stádiumában van). A rendszerbe eddig bevont 87 intézmény (felhasználó, adatbázis-előállító és szolgáltató, melyek 1/3-a akadémiai intézet) egy része már a Magyar Posta csomagkapcsolt kísérleti hálózatához is csatlakozott A projekt második fázisában világbanki kölcsönnel több nagy szolgáltató számítógépet kívánnak beszerezni, továbbra is nyújtanak központi támogatást módszertani fejlesztésekhez és újabb adatbázisok on-line üzemmódba helyezéséhez.
Egy másik hazai projekt keretében a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalata az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) támogatásával és a Magyar Gazdasági Kamara közreműködésével olyan országos on-line információszolgáltató hálózat mintarendszerét hozza létre 1990-re, melynek elsődleges célja a hazai gazdálkodó szervezetek jobb ellátása – elsősorban piaci, gazdasági – információval. A mintarendszer és a majdani üzemszerű hálózat alapját a SZÜV egész országra kiterjedő regionális számítóközpontjai képezik. A mintarendszert a SZÜV budapesti és 2 vidéki számítóközpontjának összekapcsolásával s az ezekhez csatlakozó, legalább 30 db terminál kiszolgálásával alakítják ki. A projekt keretében végzett felmérés szerint lenne fizetőképes kereslet a hazai vállalatok piaci munkájában közvetlenül hasznosítható, releváns, naprakész információkra.
