Gazdaság
Gazdaság
I. – Felosztják a legfelsőbb népgazdasági tanács munkakörét; a feladatok legnagyobb részét az új nehézipari népbiztosság veszi át.
I. 30.–II. 4. – A 17. pártkonferencia elfogadja a 2. ötéves terv (1933–37) irányelveit, melyek jellemzője a feszítettség enyhítése, jelszava pedig a „konszolidáció”, a gazdaság működésének hatékonnyá tétele.
IV. – Módosítják a Btk. 58. cikkelyét, amely így kimondja, hogy a kolhoztulajdon (termés, készletek, állatállomány) megkárosítását, ill. a vasúti fosztogatást főbelövéssel, vagy minimálisan 10 év börtönnel, vagy kényszermunkával és teljes vagyonelkobzással kell büntetni. A módosításra azért van szükség, mert a demoralizált és gyakran kiéhezett parasztság rendszeresen fosztogatja a „szocialista tulajdont”.
– Az élelmiszerjegy-rendszert a kenyérre, a gabonára, a húsra, a cukorra és a zsírra korlátozzák.
V. – A kolhozoknak és a szövetkezeti tagoknak megengedik, hogy a begyűjtési terv teljesítése után megmaradó gabonájukat szabadon forgalomba hozzák. Csökkentik a piacra kerülő áruk adóját. A magánüzletek létesítését és a magánkereskedelmet azonban továbbra is tiltják. A „spekulánsokat és ügynököket” 5–10 évre koncentrációs táborba lehet küldeni.
Az év folyamán – A városi lakosság jóval gyorsabban nőtt a tervezettnél 38,7 millió a tervezett 32,5 millió helyett. Egy lakosra kevesebb mint 5,7–6,3 m2 lakóterület jut.
– Az ipari egyesülések fölöslegessé válnak, és teljesen eltűnnek a színről. Így alakul ki az iparirányítás „miniszteriális” rendszere.
– Az évi szerszámgép-beruházás 78%-át importból fedezik (1937-re ez az arány 10%-ra csökken.)
– A szovhozok külön népbiztosság irányítása alá kerülnek, a helyi pártbizottságok nem szólhatnak bele dolgaikba.
