Politika
Politika
I. 21. Megnemtámadási szerződést írnak alá a SZU és Finnország között.
I. 30. A Pravda megállapítja, hogy „eltűntek a gazdaságból a kapitalista elemek”.
I. 30.–II. 4. A ÖK(b)P 17. konferenciája gazdasági kérdéseket tárgyal, s kidolgozza a 2. ötéves terv direktíváit.
II. 5. Megnemtámadási szerződés a SZU és Lettország között.
V. 4. Megnemtámadási szerződést írnak alá a SZU és Észtország között.
Nyár Az erőszakos kollektivizálás eredménye szörnyű éhínség Ukrajnában, Kazahsztánban, a Kubany vidékén, az Észak-Kaukázusban és Nyugat-Szibériában. Az 1932–33. évi éhínség áldozatainak számát 3–5 millió főre becsülik. Amíg 1921–22-ben, a volgai éhínség idején a Lenin vezette szovjet kormány segítségért fordult a világhoz, addig a sztálini pártapparátus nem tesz lépéseket a tragédia elkerülésére, sőt mindent elkövet, hogy az éhínséget eltussolja.
VII. 25. Megnemtámadási szerződést írnak alá a SZU és Lengyelország között.
VIII. 7. A KVB és az NT határozata értelmében a törvény drákóian megszigorítja az állami üzemek, állami gazdaságok és közös gazdaságok vagyonvédelmét. (Az éhség miatt elszaporodtak a lopások, amiket ezután főbelövéssel – enyhítő körülmény esetén 10 év lágerbüntetéssel – torolnak meg.)
VIII. A Buharin-iskola (Buharinnak 1919-ben a Szverdlovról elnevezett Kommunista Egyetemen tartott szemináriumának tagjai, majd a „vörös professzorokat” képző intézet oktatói) tagjai (Szlepkov, Mareckij, Alekszandrov) bírálják a sztálini gazdaságpolitikát. Elképzeléseik belekerülnek a Rjutyin-programba.
IX. 3. Feldühödött parasztok agyonverik azt a 14 éves kisfiút, Pavlik Morozovot, aki az uráli Geraszimovka faluban kuláklistára adta szüleit. (Morozovnak a II. világháború után szobrot állítottak Moszkvában, Szverdlovszkban és szülőfalujában, ezenkívül neve elsőként került bele az úttörőszövetség dicsőségkönyvébe 1955-ben.)
Nyár vége–ősz A régi párttagokból szerveződő Rjutyin-csoport (Kaprov, Ter-Vaganyan, Szten Rjutyin) 120 oldalas programot dolgoz ki, amelyben elítélik az önkényt, javasolják a beruházások visszafogását és a főtitkár leváltását. Sztálint a „párt rossz szellemének” nevezik.
X. 11. A Pravdában a KEB „ellenforradalmi Kulákszervezet” létrehozásával vádolja meg a Rjutyin-csoportot. Rjutyint 10 évi börtönre ítélik, bár Sztálin az azonnali kivégzés mellett van. (1937-ben kivégzik.) A többieket elbocsátják, ill. száműzik.
X. Zinovjevet és Kamenyevet a Rjutyin-csoporttal való kapcsolatuk miatt másodszor is kizárják a pártból és az Urálba száműzik.
XI. 9. Öngyilkosságot követ el Sztálin második felesége, Nagyezsda Allilujeva.
XII. Alekszandr Szmirnov (volt földművelési népbiztos), Ejszmont, Tolmacsov (régi párttagok) a gyári munkások körében keresnek támogatókat a sztálini vezetés leváltását célzó elképzeléseikhez. (Az év során Ivanovo-Voznyeszenszkben munkásmegmozdulások zajlanak.)
XII. 27. Az NT és a KVB rendelete szigorított formában újra bevezeti a cári igazolványrendszert. A lakóhely-változtatást ismét engedélyhez kötik, amit az igazolványban 72 órán belül regisztráltatni kell. A falusi lakosság elvándorlásának megakadályozására a parasztok nem kapnak igazolványt.
Az év folyamán Parasztlázadások a Kaukázusban, Ukrajnában, Nyugat-Szibériában és a Kubany vidékén. Kazahsztánban a felkelők ellen Bugyonnij lovashadosztályát kell kivezényelni, a katonák megtorlásul falvakat perzselnek fel. A Távol-Keleten működni kezdenek a kolimai, Észak-Szibériában a vorkutai lágerek.
