Gazdaság
Gazdaság
II. – A finn–orosz háború a szállításban súlyos fennakadásokat okoz, sok leningrádi gyár szénhiány miatt leáll.
VI. – Rendeletileg bűnténynek minősítik a rossz minőségű áru gyártását.
VII.–VIII. – Lettországban és Litvániában nacionalizálják a kereskedelmi és iparvállalatokat.
VIII. 1. – Rendeletileg kötelezik a kolhozokat, hogy a beszolgáltatás teljesítése után képezzenek vetőmag-, élelem- és takarmánytartalékot, s csak ezután osszanak gabonát a tagok között.
Az év folyamán A nemzeti jövedelem 15%-a háborús célokat szolgál.
– A Goszplan mellett felállítják a Tudományos-Technikai Szakértők Tanácsát, amelyet később Állami Szakértői Bizottságnak neveznek el. Feladata, hogy kidolgozza a népgazdaság távlati fejlődésének fontosabb kérdéseit.
– A reálbérek 1937–40 között kb. 10%-kal csökkennek.
– A német–szovjet egyezmények megkötése után a Németországgal folytatott külkereskedelem gyorsan nő: 1939-ben a forgalom 117,5 millió rubel. 1940-ben már 1156 millió.
– A középiskolák felső osztályaiban és a felsőoktatásban bevezetik a tandíjat, annak ellenére, hogy az 1936-os alkotmány minden szinten és minden állampolgár számára biztosította a tanulás ingyenességét.
– Tovább szigorítják a munkafegyelem megszilárdítására irányuló intézkedéseket. A különböző szakemberek számára kötelező munkavállalást írnak elő. A munkából hiányzókat bűnözőknek tekintik, ellenük a Btk. megfelelő paragrafusa alkalmazható. Engedély nélkül senki sem változtathat munkahelyet. A munkanap hossza 7 óráról 8-ra nő, s a munkahét visszaállt a 6+1 napos munkarendre (rendszeres vasárnapi pihenőnappal). Ezen intézkedések egészen 1956-ig maradnak érvényben, bár az 50-es évek elejétől már nem alkalmazzák őket.
