Politika
Politika
II. 2. Kivégzik Robert Ejhét.
III. 12. Szovjet–finn békeszerződés zárja le a „téli háborút”. A SZU-hoz csatolják a Karéliai-félszigetet, Viborgot, a Ladoga-tó északi és nyugati partját, valamint több szigetet a Finn-öbölben.
III. 31. A területgyarapodás után a korábban autonóm tagköztársaság helyett szövetségi Karél–Finn SZSZK-t hoznak létre.
IV–V. A katinyi kivégzőtáborban (15 km Szmolenszktól) agyonlőnek 4143 lengyel katonát. A szovjetek sokáig a németek „művének” tekintették, ma már úgy tűnik, a szovjet hatóságok likvidálták a tábort.
V. 7. Ismét eltörlik a komisszárok intézményét. Visszaállítják az egyszemélyi parancsnoklást, bevezetik a tábornoki rendfokozatot.
VI. 26. A SZU felszólítja Romániát, hogy adja át az 1918-ban elfoglalt Besszarábiát s a Monarchiától megszerzett Észak-Bukovinát.
VI. 28. Románia teljesíti a szovjet követeléseket.
VII. 14–15. Parlamenti választásokat tartanak a Vörös Hadsereg által megszállt balti államokban, amelyeken mindenütt a baloldal győz (Litvániában pl. az illegális kommunista párt nyeri a választásokat.)
VIII. 2. A Romániától kapott területeken megalakul a Moldavai SZSZK.
VIII. 3–5. A Legfelsőbb Tanács a balti államokat (Lettország, Litvánia, Észtország) saját kérésükre felveszi a SZU-ba.
VIII. A balti hadsereg tisztjeit Szibériába deportálják, 400 főtisztet pedig a Tajmir-félszigetre.
VIII. 20. Sztálin megbízásából Ramon Mercader (álnevén: Jacque Mornard) egy jégcsákánnyal meggyilkolja a mexikói emigrációban élő Trockijt.
XII. 10. A Legfelsőbb Tanács (LT) rendelete szerint a halálos ítéletek 12 éves kortól végrehajthatók.
Az év folyamán Tömegesen deportálnak Szibériába lengyeleket románokat, beloruszokat, letteket, észteket, litvánokat. A háború előtt a száműzött népcsoportok kb. 2,5 milliót tettek ki (ebből német 1,4 millió). A művelet irányítója Ivan Szerov tábornok, az állambiztonsági osztály helyettes vezetője.
