Gazdaság
Gazdaság
I. 1. – Minden iparvállalat az önfinanszírozás elve alapján működik.
I. – A Közös Piac széles körű tárgyalássorozatot tervez a SZU-val – jelentik be az EK brüsszeli külügyminiszteri értekezletén.
– Fontos változásokat jelentenek be a vegyes vállalatok szabályozását illetően: a külföldi tőke részaránya meghaladhatja a 49%-ot, ennek eldöntése a részt vevő partnerektől függ. A vegyes vállalat vezetője külföldi állampolgár is lehet.
– Litvániában független társaság alakul a fogyasztói érdekek védelmére.
II. – A „termékminőségről és a fogyasztók védelméről” szóló törvénytervezetet hoznak nyilvánosságra.
III. – Heves vita lezárásaként a kb-ülés támogatja az agrárszférában az egyéni kezdeményezések segítését, a földbérleti rendszer bevezetését, ill. az agráripari állami bizottság feloszlatását.
– Ápr.-tól nemcsak az addig kijelölt mintegy 100 minisztérium és állami vállalat foglalkozhat külkereskedelemmel, hanem gyakorlatilag az üzleti élet minden szereplője, beleértve a szövetkezeteket s a magánvállalkozókat is. A külkereskedelmi tevékenységnek korlátokat szab a keményvaluta-forgalom szigorú ellenőrzésének fennmaradása.
– Ápr.-ig a legnagyobb szovjetunióbeli befektetők a vegyes vállalatokban NSZK 66 millió dollár (14,9%), Olaszország 62 millió dollár (14,1%), Franciaország és Jugoszlávia 43–43 millió dollár (9,8%), Japán 30 millió dollár (6,8%), USA 23 millió dollár (5,2%).
– Abel Aganbegjan akadémikus megerősíti, hogy a költségvetési hiány elérte a 100 milliárd rubelt (a GNP 13%-a).
– A szövetkezetek száma 75 000, a bennük foglalkoztatottaké 1,5 millió.
– Az infláció mértéke hivatalos számítások szerint 5–7%.
– Egy vizsgálat kimutatja, hogy a szovjet gépipari termékeknek csak 12%-a felel meg a világpiaci követelményeknek a külföldön értékesített berendezések több mint 60%-a elavult konstrukció. 1988 első felében az exportált termékek miatt több mint 194 000 reklamáció érkezett a minisztériumokhoz és a főhatóságokhoz, s a hibák kijavítása több mint 20 millió rubelbe került.
– Az állami statisztikai bizottság jelentése szerint az örményországi földrengés okozta károk 6 milliárd rubelre, a csernobili reaktorbaleset költségei 8 milliárd rubelre rúgnak, az afganisztáni háború 30 milliárd rubelt emésztett fel, s az alkoholeladás visszafogása 3 év alatt 49 milliárd rubeles veszteséget okozott a költségvetésnek.
– Ápr.-ban a munkanélküliség 2%, s főleg a nagyvárosokban, a fiatal diplomások körében számottevő.
– Ápr.-ban Moszkvában bevezetik a cukor jegyre való adagolását, de a hiánycikkek listájára kerül a szappan, a fogkrém, a mosópor, a só és a gyufa is.
– Máj.-ban közzéteszik a szakszervezetek jogairól szóló törvénytervezetet. A tervezet lehetővé teszi végső eszközként a sztrájkot is.
– A létminimum 73–74 rubel (Borisz Jelcin szerint 48 millióan élnek ezen vagy ez alatti szinten). A munkások átlagfizetése 217 rubel.
– Társadalmi vitára bocsátják a jövedelemadó törvénytervezetét. Jelenleg az adó progresszivitása csak a 71–100 rubel közötti intervallumban érvényesül, e fölött mindenkire egységes adót (13%) vetnek ki. Az 500 rubel fölött keresők a dolgozók 3,4%-át teszik ki.
– Máj.-ban a SZU első ízben vesz részt a Világbank által rendezett tanácskozáson.
– Gorbacsov a népi küldöttek kongresszusán közzéteszi a szovjet katonai kiadások összegét, amely 77,3 milliárd rubelre rúg (a nemzeti jövedelem 12%-a), s javasolja, hogy az elkövetkező 2 évben 14%-kal csökkentsék a katonai kiadásokat.
– Jún.-ban Rizskov miniszterelnök a népi küldöttek kongresszusán bejelenti, hogy a külföldi tartozások összege 34 milliárd rubel (hivatalos árfolyamon 53 milliárd dollár). Ez az összeg legalább 40%-kal felülmúlja a nyugati becsléseket, ami nem kis aggodalmat kelt nyugati pénzügyi körökben a SZU hitelképességét illetően, bár a SZU külföldi betéteinek értéke 14 milliárd dollár, aranytartalékai pedig legalább 20 milliárd dollárt tesznek ki. Az évi adósságszolgálat 12 milliárd rubel (18,7 milliárd dollár). Az ország keményvaluta-bevételei várhatóan 25 milliárd dollárnak megfelelő összeget tesznek ki.
