Politika
Politika
I. 2. Korlátozzák a magánszövetkezetek tevékenységét. Az újonnan alakult szervezeteknek tilos bármilyen alkohollal, valutával, könyvkiadással vagy videokölcsönzéssel kapcsolatos tevékenységgel foglalkozni.
I. 4. Feloszlatják az antiszemita propaganda céljára 1983-ban létrehozott Anticionista Bizottságot.
I. 12. A Legfelsőbb Tanács döntése értelmében nemzetiségi zavargások miatt különleges irányítási formát vezetnek be a Karabahl Autonóm Területen.
II. 2. A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek élére Kulikov marsall távozása után Pjotr Rusevet nevezik ki.
II. 15. Az utolsó szovjet katona is elhagyja Afganisztánt.
III. 12. Kisinyovban a február végi több ezres tüntetést megismételve tömegdemonstrációra kerül sor a moldován nyelv és a totin írás visszaállítását követelve.
III. 15–16. A kb mezőgazdasággal foglalkozó plénuma megszünteti az állami agráripari bizottságot, s létrehozza a kormány mellett működő élelmezési és felvásárlási állami bizottságot. Az ülés vitájában kompromisszum születik az agráripari kombinátok elsőbbségét valló ligacsovi irányvonal és a bérleti rendszer elterjesztését szorgalmazó gorbacsovi álláspont között. Az ülés különbizottságot állít fel Jelcin, volt moszkvai első titkár politikai megnyilatkozásai kivizsgálására.
III. 18. Az Abház ASZSZK-ban tömeggyűléseken követelik a Grúziából való kiválást, az önálló szövetségi köztársaság státusát. Az események Tbiliszi éles reagálását váltják ki.
III. 26. Parlamenti választásokat tartanak; a szovjet fővárosban és a Baltikumban 84% körüli a részvételi arány. A képviselői helyekért induló pártvezetők 20%-a kibukik a választásokon. Az egyjelöltes körzetekben induló pártállami vagy katonai vezetők 40%-át nem választják meg. Moszkvai választókerületében 90%-os, elsöprő győzelmet arat Jelcin.
IV. 7–8. Tbilisziben a nemzeti jelszavakat hangoztató békésen tüntető tömeget a Belügyminisztérium különleges egységei – ideggázt is felhasználva – brutálisan szétverik. (18 halott és 127 sebesült.)
IV. 25. A kb ülésén 83 nyugdíjast felmentenek tagsága alól (köztük Gromikót, Zimjanyint, Gyemicsevet, Alijevet, Tyihonovot, Kulikovot, Szolomencevet). A megüresedett helyek egy részét nem töltik be, így az SZKP KB létszáma 301-ről 251-re csökken.
V. 5. A lett parlament az észt legfelsőbb tanács jan. 18-i döntéséhez hasonlóan államnyelvvé nyilvánítja nemzeti nyelvét.
V. 15–18. Gorbacsov 30 évi szünet után Pekingbe látogat. A szovjet–kínai kapcsolatok teljes normalizálását célzó tárgyalásokkal egy időben diákmegmozdulások kezdődnek a kínai fővárosban.
V. 25.–VI. 9. Moszkvában megnyílik a Legfelsőbb Tanácsot újraválasztó népi küldöttek kongresszusa. A példátlanul hosszú időtartamú és szokatlanul éles vitákkal teli ülésszakon Szaharov képviselő javasolja, hogy a Legfelsőbb Tanács hatáskörének egy részét adják át a népképviseleti kongresszusnak. A tanácskozás a Szovjetunió államfőjévé Mihail Gorbacsovot, kormányfőjévé pedig Nyikolaj Rizskovot választja.
VI. 4–12. Az üzbegisztáni Fergana-völgyben fegyveres üzbégek pogromokat rendeznek a betelepített meszheti törökök között. A rendet a hadsereg bevetésével s a betelepítettek elköltöztetésével állítják helyre
VI. 16–19. Novil Uzeny kazah városban 3 halottat és 53 sebesültet követelő összecsapások az őslakos kazah és az odatelepült kaukázusi lakosság között.
VI. 20. Gennagyij Geraszimov szóvivő egyéni újságírói véleménynek nyilvánítja a TASZSZ éles hangú kommentárját a Nagy Imre-temetés alkalmával jún. 16-án elhangzott gyászbeszédekről.
VI. 26. – Egy Echo–2 típusú, nukleáris fegyvereket hordozó szovjet atom-tengeralattjáró balesete a Medve-szigetektől (Norvégia) 350 km-re délre. – Megkezdődik az újonnan megválasztott Legfelsőbb Tanács első (aug. 4-ig tervezett) ülésszaka. Ismét Nyikolaj Rizskovot választják kormányfőnek.
VI. 28. Besszarábia és a Szovjetunió „újraegyesítésének” (1940. VI. 28.) évfordulós ünnepségeit nacionalistának bélyegzett csoportok zavarják meg Moldáviában.
