IRÁN
IRÁN
Iráni Iszlám Köztársaság
Jomhori-e-Islami-e-Iran (perzsa nyelven)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 1 648 000 km2, Magyarországnál kb. 17-szer nagyobb. Fekvés: A Közel-Kelet és D-Ázsia között. Szomszédai: Törökország, Irak (Ny), Szovjetunió (É), Afganisztán, Pakisztán (K). Felszín: Nagy része magas hegyvidék által övezett felföld, sivatagokkal, mocsarakkal, sóstavakkal. Legmagasabb pont: Damavand (5771 m). Legjelentősebb folyók: Aras, Atrak, Karun. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Urmia-tó, Namak-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 51 005 000 (3–4% nomád). Életkor szerint: 0–14: 44,4%; 15–59: 50,3%; 60–: 5,3%. Népsűrűség: 30;2/km2. Etnikai csoportok: perzsa 60%; török, tatár, azerbajdzsáni 20%; kurd 8%; arab 2%; örmény. Nyelvek: fárszi (perzsa) (hiv.), kurd, luri, beludzsi, azerbajdzsán, türkmén. Vallások: mohamedán (államvallás) (síita 96%, szunnita 3%), zsidó, keresztény. Városi lakosság: 5496. Fő város: Tehran (Teherán) (1986): 6 022 078. Városok (1986): Mashhad 1 466 018; Isfahan 1 001 248; Tabriz 994 377.
Államforma: iszlám köztársaság. Államfő: Hasemi Rafszandzsani (1989. júl. óta). Kormányfő: Mir Hoszein Muszavi-Khamenei (1981. nov. óta). Nemzeti ünnep: febr. 11., ápr. 1.
Gazdaság: Pénznem: iráni rial (1990. szept.: 65,0 = 1 USD). GDP (1988): 292,8 Mrd USD. GDP/fő (1988): 5510 USD. Gazdasági növekedés (1988): –3,1%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 0,3. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 6,9. Adósság/fő (1988): 114 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 7,2. Fogyasztói árváltozások (1988): 30%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 40%; ipar és kereskedelem 33%. Export (1988): 8,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék, szőnyeg, bór, gyapot, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Japán 11%; Hollandia 9%, Olaszo. 5%, Spanyolo. 4%. Import (1988): 9,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, fogyasztási cikk, vegyipari termék, élelmiszer. Főbb importpartnerek: NSZK 16%, Japán 8%, Nagy-Britannia 4%, Olaszo. 4%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 4567 km; ebből villamosított: 146 km. Közúti hálózat (1985): 139 368 km. Gépjárművek (1984): 2 768136: Főbb kikötők: Khark-sziget, Khorramshahr, Bushehr. Hírközlés: Tv (1985): 2,5 M. Rádió (1985): 10 M. Telefon (1983): 2118 080. Napilap (1986): 13/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 58,0; nők: 58,3 év. Születés (1985): 43,0‰. Halálozás (1985): 12,0‰. Népességnövekedés (1985): 3,1%. Csecsemőhalandóság (1986): 110,0‰. Kórházi ágyak (1984): 70 152. Orvosok (1986): 15 945 (+ 2340 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 2690.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 48%. Iskolakötelezettség: 6–14 éves korig.
A perzsa sahok államában Reza Pahlavi 1925-ben szerzi meg a hatalmat és alapít új dinasztiát. 1941. szept.-től fia követi, akit 1979. jan.-ban az iszlám forradalomnak nevezett népi megmozdulás űz el a pávatrónról. Khomeini ajatollah, a síita iszlám vallási felekezet vezetője 15 éves száműzetésből tér haza, s 1979. febr.-ban először ideiglenes kormányt nevez ki, majd ápr.-ban – népszavazás után – kikiáltja az iszlám köztársaságot. 1980. szept.-ben háború kezdőik Irakkal, amelynek első napjaiban néhány iráni várost feldúlnak, s károk érik az abadani olajberendezéseket. Irán azóta nagyobb létszámú mozgósítható tömegeivel több „végső offenzívát” indít, de egyikben sem ér el jelentős eredményt. A halottak számát mindkét oldalon százezrekre teszik. A mélyen vallásos Iszlám Köztársasági Párt az 1984. ápr.-i választásokon 2 híján az összes képviselői helyet megszerzi a parlamentben. Előzőleg több robbantásos merénylet tizedeli meg a párt és az állam vezetését. Hamenei elnök 1985. szept.-ben második periódusát kezdi meg, az abszolút – de időnként megkérdőjelezett – hatalmú Khomeini ajatollah 1985. nov.-ben Montazeri ajatollahot jelöli ki utódául. Azóta mégis Rafszandzsani ajatollah pozíciója erősödik, aki az amerikai-iráni fegyvereladási botrány idején a világsajtót tájékoztatja. 1987-tan a háború elhúzódása, óriás tankhajók tucatjait érő támadások, a Perzsa-öböl egy részének elaknásítása a világ legfontosabb kőolajszállító útvonalának megbénulásával fenyeget. 1988. jan.-ban Irán újabb sikertelen offenzívát indít. Ápr.-ban parlamenti választásokra kerül a sor, amelyeken nem politikai pártok indulnak, hiszen 1987. jún.-ban a kormányzó Iszlám Köztársasági Pártot is feloszlatják. 1988. aug.-ban fegyverszünet jön létre Irakkal Genfben tárgyalások kezdődnek. 1989. febr.-ban kirobban a „Rushdie-ügy”. Az iszlámot bíráló könyvet először Nagy-Britanniában adják ki, ezért Irán felülvizsgálja diplomáciai kapcsolatait a szigetországgal. Montazeri ajatollah ápr.-ban lemond az utódlásról. Jún.-ban meghal Khomeini ajatollah. Temetésén milliók ismétlik tanait. A júl.-i elnökválasztások győztese Hasemi Rafszandzsani. 1990. máj.-ban szóba kerül egy iraki-iráni csúcstalálkozó. Az Öböl menti konfliktust az ország a saját és olajtermelése javára használja ki.
