Személyi jövedelemadó
Személyi jövedelemadó
Az 1988-ban bevezetett személyi jövedelemadó
– elvileg a jövedelem keletkezésétől függetlenül
– az egyének minden jövedelmét összevontan és progresszíven adóztatja, ily módon érvényesítve az arányos közteherviselés elvét. A személyijövedelemadó-tábla 1991. évi módosításakor, miközben a legalacsonyabb és a legmagasabb adósávban a kulcsok nem változnak, 55000 és 150000 Ft között mérséklődött az adókulcs. Két új adósávot is kialakítottak. Az adó így az előző évekénél jobban nivellálja a piaci folyamatokkal együtt járó diferenciált jövedelmeket. Különösen azáltal, hogy az eddigi alkalmazotti kedvezmény helyett (mely az adóalap csökkentését írta elő havi 1000 Ft-tal) új kedvezményt vezettek be: minden munkaviszonyban álló magánszemély, az általa fizetendő adóból, havi fix összegű (250 Ft/fő) adókedvezményt vehet igénybe.
A jövedelmek egységes keletkezési forrásuktól független adóztatása alól vannak kivételek, pl. az értékpapírok, a 2000 Ft alatti jövedelmek, amelyeket 20%-os lineáris adóval adóztatnak. A lineáris adó aló vont jövedelmek köre – a rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos előzetes elképzelésekkel szemben – nem szűkült, sőt tovább bővült. Az ingyenesen juttatott szövetkezeti üzletrész (vagyonrész), dolgozói részvény és vagyonjegy után – az 1990. évi szabályozást 1988. jan. 1-jéig visszamenőlegesen eltörölve – szintén lineáris adót kell fizetni, de csak akkor, ha az így szerzett üzleti részesedését a tulajdonosa eladja.
Az alkalmazotti adókedvezmény igénybevételének feltételei alapvetően azonosak a korábbiakkal, azaz mindazoknak jár, akik az 1990. évben érvényes alkalmazotti kedvezményt igénybe vehették, beleértve az alkalmazásban álló nyugdíjasokat is, kivéve a tartósan külföldön foglalkoztatott magánszemélyeket a külszolgálat időtartama alatt. Újdonság, hogy az adót 250 Ft-tal csökkenthetik azok is, akik átképési támogatásban, munkanélküli-segélyben, vagy átmeneti munkanélküli-járadékban részesülnek. A nyugdíjasok 108 000 Ft-os összes adómentes jövedelemszerzési lehetőségének értékhatára változatlan marad.
Fontos változást jelent, hogy a költségtérítések – étkezési, gépkocsi-használati –, költségátalányok címén kapott valamennnyi bevételt – mint egyfajta új típusú „jövedelmet” – együttesen kezeli az adórendszer. Az ilyen típusú bevételekkel szemben lehet elszámolni (levonni) azokat az összegeket, amelyek mindenfajta külön bizonylat nélkül, jogszabályi előírás alapján adómentesek, majd – ezeken felül – mindazt, amit a magánszemély bizonylattal igazolni tud. Adót fizetni csak a „maradék” után kell.
Az adómentes jóléti juttatások köre is változott. 1991-től a munkáltató adómentesen csak a belföldi üdülés költségeit vállalhatja át – a költség 50%-áig terjedő mértékben; a többit is kifizetheti a cég, de azért már a dolgozónak szja-t kell fizetnie. Adómentes szociális segély csak a valóban rászorulóknak adható, összegére azonban nincs felső korlát. A természetben nyújtott munkahelyi étkeztetés és a kizárólag étel vásárlására jogosító utalvány változatlanul értékhatár nélkül mentesül az adó alól. A pénzbeli megváltás adómentes havi értékhatára 500 Ft-ról 800 Ft-ra nőtt. Változott az albérleti (szállás-) hozzájárulás adómentes összege is: havi 4000 Ft fizethető. E változás azoknak kedvező, akiknél az 1990. évben érvényben volt másik korlát (a díj 50%-a) 4000 Ft-nál kevesebb adómentes hozzájárulásra adott lehetőséget.
Az adóalap megállapításakor az összjövedelemből levonható tételeknél lényeges változások léptek életbe. Az szja-törvény már 1990. jan 1-jétől módot adott az adóalap csökkentésére az adóköteles jövedelem 30%-áig, ha valaki a törvényben meghatározott befektetési formákkal élt, pl. részvényt, üzletrészt vásárolt vagy saját egyéni vállalkozásába ruházott be. 1991-től a termőföld vásárlása mellett preferált az Állami Vagyonügynökség tulajdonában lévő vagyontárgy, értékpapír vásárlása is. Ez a szabály készpénzfizetésük erejéig vonatkozik azokra is, akik az Egzisztenciaalap, ill. az MNB privatizációs hiteléből vásárolnak. A hiteltörlesztésre azonban kedvezmény már nem vonatkozik. A „munkavállalói részvételi program” keretében vásárolt részvények esetén a kedvezmény a felvett hitel törlesztésének ütemében vehető igénybe.
Változás továbbá az szja-törvényben, hogy csak a belföldi székhelyű alapítvány céljára fordított összeg vonható le az összjövedelemből. Adóelőleget pedig nem kell levonni, ha az állampolgár fel sem venné a jövedelmet, hanem úgy rendelkezik, hogy az adott cég közvetlenül utalja az összeget egy adott belföldi alapítvány vagy közérdekű felajánlás céljára.
A súlyosan fogyatékos felnőttek adóalapcsökkentő kedvezménye kétszeres lett, azaz minden olyan hónapra, amelyben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennáll, 2000 Ft vonható le az összjövedelemből az adóalap megállapítása során.
Az összjövedelemből levonható a befizetett helyi adó összege. Az egyéni vállalkozó azonban az őt e minőségében terhelő helyi adót a vállalkozása költségei között számolhatja el.
Lényegesen változott a szakszervezeti tagdíj levonhatóságának szabálya: nemcsak a szakszervezetnek, hanem bármely munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezetnek – pl. munkástanácsoknak – fizetett (levont) tagdíjból havi 300 Ft vehető figyelembe adóalapot csökkentő tételként.
Bővült a gyermeket nevelők összjövedelemcsökkentési lehetősége. A korábbi kedvezmények mellett minden gyermekre a gyermek születésétől 6 éves koráig havi 1000 Ft adóalapcsökkentő kedvezmény jár.
