Vállalkozási nyereségadó
Vállalkozási nyereségadó
Megszűnt 1991-től a két kulccsal (35 és 40%) működő sávos adóztatás, a nyereségadó a nyereség minden forintja után egységesen 40%.
A nyereségadó rendszerében végrehajtott 1991. évi változtatások zöme az adókedvezményeket érintette, valamint a magántőke vállalkozási célú befektetésének kedvezményezésére irányult.
Az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenység, a konzuli képviseletek, továbbá a Külügyminisztérium által meghatározott más külföldi szervezetek működéséhez szükséges lakások és egyéb ingatlanok kezelése, a napilapkiadás 1991-től nem kap nyereségadó-kedvezményt.
A környezetvédelmet és a műemlékek helyreállítását szolgáló (a törvényben meghatározott) beruházásokat viszont – a beruházási költség 20, ill. 10%-ának megfelelő összegű – nyereségadó-kedvezménnyel ösztönzik.
Módosultak a nyereségadó-kedvezmény feltételei a külföldi részvételű gazdasági társaságoknál. Megszűnt az a kedvezmény, amely 20%-os nyereségadó-visszatartást biztosított akkor, ha a társaság vagyonában a külföldi részesedési hányada elérte a 20%-ot (vagy 5 millió Ft-ot). A kiemelten fontos tevékenységek listája fennmaradt és általános követelményként az szabály is, hogy a nyereségadó-kedvezmény eleve csak azt a külföldi részvételű társaságot illeti meg, amelynek összárbevételében legalább 50%-os részarányt képvisel a termék-előállításból, ill. a saját építésű szálloda üzemeltetéséből származó bevétel. Új szabály: 1991-től a preferált körbe új társaság legalább 50 millió Ft-os alapítói vagyonnal, azon belül minimum 30%-os külföldi részesedéssel kerülhet. A tevékenysége alapján kedvezményre jogosult társaság összesen 10 évig élvezhet adóelőnyöket. A kiemelten fontos tevékenységet végzőknél, pl. a közúti gépjárműgyártásnál, az első 5 évben a számított adó 100, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60%-ig tartható vissza, a kedvezmény minden más esetben 60, ill. 40%.
Minden egyes külföldi részvételű gazdasági társaságnak kedvezmény jár akkor, ha a külföldi az őt egyébként megillető osztalékot bent hagyja a társaságban, s azt az alapítói vagyon emelésére fordítja. Az ilyen osztalékra jutó nyereségadót teljes egészében automatikusan vissza lehet tartani a társaságot egyébként terhelő nyereségadó összegéből. Ugyanígy visszajár az adó, ha a külföldi a kivont osztalékát egy másik, szintén belföldön működő (vagy új) társasgába fekteti be. Új szabály, hogy ez a „másik” társaság is külföldi részvételűnek minősül, így – a törvényi feltételek teljesülése esetén – ugyancsak élvezheti az adókedvezményeket.
A külföldiekre vonatkozó kedvezmények módosítása nem jelenti azonban az 1990. évi szabályok szerint kapott preferenciák automatikus megvonását. Minden külföldi részvételű társaság, amely 1990. dec. 31-ig – az akkor még érvényben volt szabályok szerint – megszerezte az adókedvezményre jogosultságot, azt az eredeti feltételeknek megfelelően még 10 évig igénybe veheti (a 20%-os kedvezményt azonban csak 5 évig).
Az elmaradott térségekben működő vállalkozások nyereségadó-kedvezményének időtartama és %-os mértékei nem változtak. Leszűkült viszont az a beruházási kör, amely után e vállalkozások adókedvezménnyel élhetnek az infrastruktúra-fejlesztésre (út-, víz-, csatorna-, elektromos hálózat, gáz-, hírközlés és helyi közlekedési, kereskedelmi hálózat), továbbá a munkahelyteremtő beruházásokra. Egyidejűleg azonban a 100%-ban belföldi magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozások 1991–92–93. években a számított nyereségadójuk 50%-át – az újonnan létesültek az első évben a 60%-át – adókedvezmény címén visszatarthatják. Ez a kedvezmény akkor is megilleti a vállalkozást, ha más jogcímen (pl. végzett tevékenysége alapján) is élvez még adókedvezményt. Ez a preferencia – a személyi jövedelemadóban biztosított adóalap-csökkentési (befektetésösztönzési) kedvezménnyel párosulva – remélhetően komoly ösztönző erőt jelent majd arra, hogy a magyar állampolgárok is megtakarítható jövedelmüket vállalkozásba fektessék.
