Nyilatkozat az Észak-atlanti Tanács ülésén részt vevő állam- és kormányfők csúcsértekezletéről
Nyilatkozat az Észak-atlanti Tanács ülésén részt vevő állam- és kormányfők csúcsértekezletéről
Brüsszel, 1994. január 10–11.
1. Mi, az Észak-atlanti Szövetség tagországainak állam- és kormányfői azért gyűltünk össze Brüsszelben, hogy megújítsuk a szövetséget az egész európai kontinenset érintő történelmi átalakulás fényében. Üdvözöljük az együttműködés új légkörét, amely a hidegháborúban megtestesült globális szembenállás korszakának lezárulásával alakult ki Európában. Fel kell figyelnünk azonban az instabilitás, feszültség és konfliktus egyéb okainak keletkezésére. Ezért megerősítjük szövetségünk tartósan érvényes és nélkülözhetetlen voltát. Szövetségünk alapja a szilárd transzatlanti kapcsolat, közös sorsunk kifejezésre juttatása. De tükröződik benne a fokozatosan kialakuló európai biztonsági és védelmi identitás is, amelyben kifejeződik Európa éretté válása. Szövetségünk kinyújtja kezét, hogy az együttműködés új formáit hozza létre egész Európában. Ahogy a washingtoni szerződés 2. cikkelye is rögzíti, támaszkodik a minden területre kiterjedő szoros együttműködésre.
A Londonban és Rómában hozott döntéseinkre, valamint az új stratégiai koncepcióra építve kezdeményezéseket teszünk a szövetség alapvető célja: egész Európa tartós békéjének, stabilitásának és jólétének megvalósulása érdekében. Megállapodtunk abban, hogy:
– folytatjuk a szövetség politikai és katonai struktúráiban szükségessé vált kiigazítás folyamatát, amelyben kifejezésre kell jutnia feladatai teljes körének s ugyanakkor a kialakuló európai biztonsági és védelmi identitás fejlődésének; támogatjuk a vegyes összetételű közös alkalmi kötelékek elgondolását;
– megerősítjük, hogy a szövetség nyitva áll az összes európai ország tagsága számára;
– beindítjuk a Partnerség a békéért nagyarányú kezdeményezését, amelyben felkérjük partnereinket, hogy csatlakozva az új politikai és katonai törekvésekhez, munkálkodjanak együtt szövetségünkkel;
– fokozzuk erőfeszítéseinket a tömegpusztító fegyverek és célba juttató eszközeik terjedésének megakadályozására.
2. Megerősítjük a NATO alapkövét jelentő transzatlanti kapcsolatok iránti szilárd elkötelezettségünket. E kapcsolatok alapvetően fontos eleme, hogy fenntartsuk a jelentős méretű amerikai erők európai jelenlétét. Minden tagországunk óhaja, hogy az Egyesült Államok és Kanada továbbra is közvetlen szerepet vállaljon Európa biztonságában. Megállapítottuk, hogy ez a kifejezett kívánsága a kelet-európai új demokráciáknak is, amelyek úgy tekintenek a transzatlanti kapcsolatokra, mint egész Európa biztonságának és stabilitásának pótolhatatlan zálogára. Közép- és Kelet-Európa, valamint a volt Szovjetunió országainak az osztatlan, szabad Európába való teljesebb integrálódása nem valósítható meg siekresen az Atlanti-óceánon innen és túl fekvő szövetséges országok erőteljes, aktív részvétele nélkül.
3. A mai napon megerősítjük és megújítjuk az Észak-Amerikát és Európát összekötő kapcsolatot. A mostani Európa már közös kül- és biztonságpolitikát fejleszt ki, és nagyobb mértékben vállal kötelezettséget a védelmi ügyekben. Üdvözöljük a maastrichti szerződés életbeléptét, az Európai Unió működésének megindulását, amely erősíti a szövetség európai pillérét, s lehetővé teszi, hogy nagyobb össze-fogással járuljon hozzá a szövetségesek biztonságához. Megerősítjük, hogy a szövetség a tagországok közötti konzultáció lényegesen fontos fóruma, ahol a szövetségesek egyeztetik a washingtoni szerződésből kifolyólag rájuk háruló biztonsági és védelmi kötelezettségeikkel kapcsolatos célkitűzéseiket.
4. Teljes mértékben támogatjuk az európai biztonsági és védelmi identitás kialakulását. Mint ahogy azt a maastrichti szerződés előirányozza, hosszabb távon az Európai Unión belül létrejön a közös védelmi politika, amely idővel elvezethet az Atlanti Szövetségben megtestesülő védelemmel összhangban álló közös védelemhez. Az európai biztonsági és védelmi identitás kialakulása erősíti a szövetség európai pillérét, megszilárdítja a transzatlanti kapcsolatot, s lehetővé teszi, hogy az európai szövetségesek fokozottan kivegyék részüket a közös biztonság és védelem feladataiból. A szövetségesek és az Európai Unió stratégiai érdekei azonosak.
5. Támogatjuk a szövetség európai pillérének a Nyugat-európai Unió révén történő megerősítését, amelyet az Európai Unió védelmi komponenseként fejlesztenek. A szövetség szervezeteinek és erőforrásainak adaptálásával ezt a folyamatot is elő kívánjuk segíteni. Üdvözöljük a NATO és a WEU közötti szoros, bővülő együttműködést, amelyet a kölcsönös kiegészítés és átláthatóság megállapodott elvei alapján értünk el. A jövőben a bekövetkező szükséghelyzetekkel kapcsolatban a NATO és a WEU konzultációt folytat, szükség esetén közös tanácsüléseket tart az előállt helyzettel összefüggő teendőkről.
6. Ennek megfelelően készek vagyunk arra, hogy az Észak-atlanti Tanács konzultációi alapján a szövetség kollektív képességeit rendelkezésre bocsássuk az európai szövetségesek által végrehajtandó, a közös kül- és védelmi politika megvalósítását célzó WEU-műveletek számára. Támogatjuk a különválasztható, de nem különálló képességek kifejlesztését, amelyek megfelelnek az európai szükségleteknek, és hozzájárulnak a szövetség biztonságához. A jobb európai koordináció és tervezés szintén erősíti az európai pillért és magát a szövetséget. Az integrált és többnemzetiségű európai struktúrák, amelyeket a kialakuló európai biztonsági és védelmi identitás keretében fejlesztünk, ugyancsak fokozódó és hasonlóan fontos szerepet töltenek be a szövetség azon képességének növelésében, amely lehetővé teszi az együttes munkát a közös védelem érdekében és egyéb feladatokban.
7. Ami a közös transzatlanti biztonsági igényeket illeti, a NATO-ra egyre több egyéb feladat vár, tagjai kollektív védelmének hagyományos és alapvető feladatán túlmenően, amely továbbra is központi funkciója marad. Megerősítjük felajánlásunkat, hogy eseti alapon és összhangban saját eljárásainkkal, támogatjuk az ENSZ Biztonsági Tanácsának fennhatósága alatt vagy az EBEÉ feladatkörének keretében végzett békefenntartó és egyéb műveleteket, egyebek között azzal, hogy rendelkezésre bocsátjuk a szövetség forrásait és szakismereteit. Ezután is a tagállamok joga, hogy saját nemzeti alkotmányuk alapján döntsenek az ilyen jellegű műveletben vagy misszióban való részvételről.
8. Mindezek figyelembevételével a NATO-nak folytatni kell azt a munkát, amelynek révén parancsnoki és fegyveres erői szervezetét a szövetség stratégiai koncepciójában megfogalmazott, a rugalmas és időbeni reagálást lehetővé tevő szükségletekhez igazítja. Meg kell erősítenünk továbbá a szövetség európai pillérét azáltal, hogy megkönnyítjük a NATO katonai képességeinek a NATO és az európai/WEU-műveletekben való felhasználását. Segítenünk kell a nem NATO-partnerek részvételét a közös békefenntartó műveletekben és egyéb szükséghelyzetekben a Partnerség a békéért kezdeményezésben előirányzottaknak megfelelően.
9. Ezért utasítjuk az Állandó Tanácsot, a NATO katonai szerveinek útmutatásai szerint, hogy vizsgálja meg, miként fejleszthetjük és adaptálhatjuk a szövetség politikai és katonai struktúráit és eljárásait annak érdekében, hogy hatékonyabban és rugalmasabban végre tudjuk hajtani a szövetség feladatait, a békefenntartó missziókat is beleértve; hogy fokozni tudjuk a WEU-val kialakított együttműködésünket; és hogy e struktúrák és eljárások tükrözzék a kialakuló európai biztonsági és védelmi identitást. E folyamat részeként támogatjuk a vegyes összetételű közös alkalmi kötelékek megalakulásának elgondolását, amely megkönnyítheti a szükséghelyzetben végzendő műveleteket, köztük azokat, amelyekben a szövetségen kívüli más országok is részt vesznek. Utasítottuk az Észak-atlanti Tanácsot, a NATO katonai szerveinek útmutatása szerint, hogy dolgozza ki ezt az elgondolást és teremtse meg a szükséges feltételeket. A Tanács, a NATO katonai szervei útmutatásainak megfelelően és a WEU-val együttműködve azon munkálkodik, hogy létrehozza a NATO vagy a WEU által alkalmazható elválasztható, de nem elkülönült katonai képességeket. Az Állandó Tanács beszámol a fenti döntések végrehajtásáról a miniszterek 1994. júniusban tartandó következő rendes ülésén.
10. Saját biztonságunk elválaszthatatlanul kapcsolódik az összes többi európai államéhoz. Ezért közvetlenül és lényegbevágóan érdekeltek vagyunk abban, hogy az egész kontinensen megszilárduljanak és fennmaradjanak a kényszer és megfélemlítés minden formájától mentes demokratikus társadalmak. Ugyanígy érdekelt ebben az összes többi EBEÉ-állam is a helsinki záróokmányban és a Párizsi Chartában foglalt kötelezettségek alapján. Ezután is teljes mértékben elkötelezzük magunkat az EBEÉ további megerősítésére, amely az egyetlen, valamennyi európai és észak-amerikai országot összefogó szervezet és a preventív diplomácia, a konfliktusmegelőzés, a kooperatív biztonság, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításának eszköze. Tevékenyen támogatjuk az EBEÉ műveleti képességeinek fejlesztését az időbeni veszélyjelzés, a konfliktusok megelőzése és a válságkezelés terén.
11. A megelőző diplomácia elősegítésére irányuló átfogó törekvések keretében üdvözöljük az Európai Unió javaslatát egy, az európai stabilitásra vonatkozó szerződésre. Szándékunk, hogy hozzájáruljunk annak a kidolgozásához, és várakozással tekintünk az idén tavasszal Párizsban megrendezendő megnyitó értekezlet elé.
12. Elkötelezetten törekszünk egész Európa biztonságának és stabilitásának elősegítésére, építve az észak-amerikai és az európai szövetségesek között kialakult szoros, hosszú ideje fennálló partnerségre. Ezért erősíteni kívánjuk a kapcsolatainkat a Kelet demokratikus államaival. Megerősítjük, hogy a washingtoni szerződés 10. cikkelyében előirányzottak szerint szövetségünk ezután is nyitva áll más európai államok tagsága számára, ha azoknak módjában áll a szerződés elveinek előmozdítása, és hozzá tudnak járulni az észak-atlanti térség biztonságához. Várjuk és üdvözölnénk a NATO olyan bővítését, amely kiterjedne a Kelet demokratikus államaira, és részét képezné a fejlődés folyamatának, figyelembe véve egész Európa politikai és biztonsági fejleményeit.
13. Egy gyakorlati program beindítását határoztuk el, amely alkalmas arra, hogy átalakítsa a NATO és az együttműködő államok közti kapcsolatokat. E program túlmutat a párbeszéden és együttműködésen, mert megteremti az igaz partnerséget: a Partnerség a békéért. Felhívjuk tehát a NACC-ban részt vevő összes többi államot és az EBEÉ többi országát, amely képes és kész részt venni a programban, hogy csatlakozzék hozzánk ebben a partnerségben. A Partnerség a békéért programban való tevékeny részvétel fontos szerepet tölt be a NATO bővítésére irányuló fejlesztési folyamatban.
14. A Partnerség a békéért programot az Észak-atlanti Tanács irányítása alatt valósítjuk meg. Ez a program új biztonsági kapcsolatokat teremt az Észak-atlanti Szövetség és békepartnerei között. Az Észak-atlanti Tanács a partner államokat arra fogja felkérni, hogy vegyenek részt a NATO központjában működő politikai és katonai szerveknek a partnerségi tevékenységgel összefüggő munkájában. A békepartnerség Európa-szerte kibővíti és intenzívebbé teszi a politikai és katonai együttműködést, növeli a stabilitást, csökkenti a békét fenyegető veszélyeket, szilárdabb kapcsolatokat épít azáltal, hogy elősegíti a gyakorlati együttműködés szellemét és a szövetségünk alapját képező demokratikus elvek iránti elkötelezettséget. A NATO kész konzultálni a békepartnerség bármelyik aktív résztvevőjével, ha az úgy érzi, hogy közvetlen veszély fenyegeti területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát. Az egyes részt vevő államok képessége és óhaja szerint meghatározott ütemben és körben konkrét eszközökkel kívánunk dol-gozni a védelmi költségvetések átláthatósága, a védelmi minisztériumok demokratikus ellenőrzésének fokozása, a közös tervezés, a közös ka-tonai gyakorlatok érdekében. Törekedni fogunk azon képesség megteremtésére, amely lehetővé teszi a NATO-erőkkel való együttműködést a békefenntartás, a kutatási és mentési munkálatok, valamint a humanitárius célú és egyéb egyeztetett tevékenységek területén.
15. A szorosabb katonai együttműködés és interoperabilitás elősegítése érdekében javasolni fogjuk 1994-től kezdődően békefenntartó hadgyakorlatok rendezését a békepartnerség keretében. A békepartnerségen belüli közös katonai tevékenységek összehangolására felkérjük a partnerségben részt vevő államokat, hogy küldjenek állandó összekötő tiszteket a NATO (brüsszeli) központjába, és a belgiumi Mons-ban létesített önálló Partnerségi Összehangoló Sejthez,amely az Észak-atlanti Tanács irányítása alatt ellátja a partnerségi programok megvalósításához szükséges katonai tervezés feladatát.
16. Két évvel ezelőtti megalakulása óta az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) jelentősen bővítette tevékenységi körét. Az összes többi NACC-partnereinkkel együtt továbbra is azon munkálkodunk, hogy együttműködési kapcsolatokat építsünk ki a szövetség tevékenységeinek teljes körében. A NACC tevékenységének bővülésével és a Partnerség a békéért program létrehozására való tekintettel úgy döntöttünk, hogy a NATO központjában állandó elhelyezési lehetőséget biztosítunk a NACC-országok, valamint a Partnerség a békéért programban részt vevő más országok képviselői számára a munkakapcsolatok és a szorosabb együttműködés javítása érdekében.
17. A tömegpusztító fegyverek és célba juttató eszközeik terjedése fenyegeti a nemzetközi biztonságot és aggasztja a NATO-t.
