Viszony a reformállamokhoz 1994-95
Viszony a reformállamokhoz 1994-95
(reformállamok = a részben új, független államok Közép- és Kelet-Európában, valamint a volt Szovjetunió 15 európai, illetve közép-ázsiai utódállama, azaz a FÁK- és a bati államok)
Partnerség a Békéért (PfP):
Az 1994. január 10-i NATO-csúcs a reformállamoknak és a “semlegeseknek” felkínálta a NACC-tevékenység bővítése mellett a szorosabb együttműködést katonai és biztonságpolitikai kérdésekben, a védelmi szövetségbe való “későbbi” felvétel távlatával (Partnership for Peace – PfP). Csatlakozási kritérium a haderők feletti parlamenti és kormányzati demokratikus ellenőrzés. Biztonsági garanciákat a koncepció kezdetben nem tartalmaz. Oroszország 1995. május 31-én a PfP-szerződésszöveg keretében különleges státust biztosított önmaga számára, mely státus elismeri igényét konzultációs és tanácskozási jogára a NATO keleti bővítésével kapcsolatos politikai döntéseknél.
A PfP-keretdokumentum aláírói (28):
1994: Albánia (febr. 23.), Azerbajdzsán (máj.4.), Bulgária (febr. 14.), Csehország (márc.10.), Észtország (febr 3.), Finnország (máj. 9.), Grúzia (márc. 23.), Kazahsztán (máj. 27.), Kirgizisztán (jún. 1.), Lengyelország (febr. 2.), Lettország (febr. 14.), Litvánia (jan. 27.), Magyarország (febr. 8.), Moldova (márc. 16.), Örményország (okt. 5.), Románia (jan. 26.), Svédország (máj. 9.), Szlovákia (febr. 9.), Szlovénia (márc. 30.), Türkmenisztán (máj. 10.), Ukrajna (febr. 8.) és Üzbegisztán (júl. 13.). 1995: Ausztria (febr. 26.), Fehéroroszország (jan. 11.), Macedónia (nov. 15.), Málta (ápr. 26.) és Oroszország (máj. 31.).
