Hadkötelezettség
Hadkötelezettség
Európai összehasonlítás
állam
|
időtartam (hónap)
|
katonai
szolgálatot
teljesítők
|
katonai
szolgálat
megtagadása
|
polgári/tartalékos
szolgálat
időtartama (hónap)
|
|---|---|---|---|---|
Ausztria
|
7+30 nap csapatgyak. vagy 8
|
20-30 ezer
|
igen
|
11
|
Bulgária
|
18
|
51 300
|
nem
|
terv: 36 hónap
|
Cseh K.
|
12
|
40 400
|
igen
|
18
|
Dánia
|
4-12 (funkciótól függ)
|
8 300
|
igen
|
9
|
Észtország
|
12
|
2 650
|
igen
|
9-15
|
Fehéroro.
|
18
|
n. a.
|
tervben
|
terv: 36
|
Finno.
|
8-11 (szolgálati helytől függ)
|
23 900
|
igen (békében)
|
11 (fegyvertelen
szolg.), 395 nap
|
Franciao.
|
10*
|
189 200
|
igen
|
20 (fegyvertelen
vagy polg. szolg.)
|
Görögo.
|
szf.: 19, légi: 20, teng.: 21
|
114 000
|
igen
|
kétszer annyi, mint a
katonai szolg.
(fegyvertelen szolg.
a hadseregben)
|
Horváto.
|
10
|
65 000
|
igen (békében)
|
létrehozás alatt: 15
|
Lengyelo.
|
18**
|
158 100
|
igen
|
24
|
Lettország
|
18
|
n. a.
|
igen
|
24
|
Litvánia
|
12
|
n. a.
|
igen
|
létrehozás alatt: 24
|
Magyaro.
|
9
|
47 500
|
igen
|
15
|
Moldova
|
18
|
11 000
|
igen
|
létrehozás alatt: 24
|
Németo.
|
10
|
137 300
|
igen
|
13
|
Norvégia
|
12
|
16 900
|
igen
|
16-18
|
Olaszo.
|
12
|
174 700
|
igen
|
12
|
Oroszo.
|
24*
|
400 000
|
igen
|
polg. szolg.
tervbe véve
|
Portug.
|
szf.: 4-8, légi: 4, teng: 18
|
17 600
|
igen
|
7
|
Románia
|
szf./légi: 12, teng.: 18
|
104 700
|
igen
|
fegyvertelen + polg.
szolg. tervbe véve
|
Spanyolo.
|
9*
|
126 000
|
igen
|
13
|
Svájc
|
15 hét +
10x3 hét 12 év alatt
(20-42. életév)
|
28 000
|
igen
|
terv? 450 nap
|
Svédo.
|
szf:7, teng: 15, légi: 8-12
|
31 600
|
igen
|
7-12
|
Szlovákia
|
18
|
n. a.
|
igen
|
24
|
Szlovénia
|
7
|
5 500
|
igen
|
terv: 7
|
Töröko.
|
18***külföldön élő törökök
megválthatják + 1 hónap
|
415 200
|
nem
|
-
|
Ukrajna
|
24
|
n. a.
|
igen
|
36
|
1995-96-os helyzet
*: eltörlése fokozatosan 1997-től
**: 15 hónapra csökkentés tervbe véve
***: felsőfokú iskolát végzetteknek: 16 hónap
Forrás: Polgári Szolgálat (német) Szövetségi HIvatala, IISS: The Military Balance 1995-96
hadsereg-repülőerők: a hadsereg-repülőerők legfontosabb feladata a szárazföldi harc levegőből való tűztámogatása, nemkülönben a légi deszantok szállítása, kirakása. E feladatokra egyaránt szolgálnak merev és forgószárnyú repülőeszközök.
A földi harc támogatásának nagy tűzerejű eszköze a különlegesen erős kombinált – sorozatlövő tűzfegyverekből, légibombákból, rakétákból álló – fegyverzetű csatarepülőgép, melynek fontos tulajdonsága az alacsonyan, kis sebességgel történő manőverezésre való alkalmasság. Amíg a légierő más felfegyverzett repülőgéptípusai – pl. a vadászrepülőgépek – esetében éppenhogy meghatározó a minél nagyobb sebességgel és magasságban való repülés, a csatarepülőgépek számára meghatározó követelmény a kis – néhány tucattól néhány száz méteres – magasságban végzendő harctevékenységre való alkalmasság.
A hadsereg-repülőerőknél az utóbbi két évtizedben elterjedtek a felfegyverzett harci helikopterek. Alkalmazásukra elsősorban a repülőtértől való függetlenségük és sajátos repülési módjaik miatt került sor. A helikopterek ugyanis függőlegesen szállnak fel, ill., le, üzemeltetésükhöz nem igényelnek nagyméretű, jól előkészített (gyakran beton) repülőteret.
A helikopterek előre, oldalt, sőt hátrafelé is képesek rendkívül alacsony sebességgel haladni, szükség esetén egy helyben is lebeghetnek. Mindezek eredményeként fedélzetükről olyan fegyverek is bevethetők, melyek a viszonylag gyors harci repülőgépekről egyáltalán nem – vagy csak alacsony hatékonysággal – alkalmazhatók.
hatósugár: a haditechnikai eszközök, rendszerint földi vagy légi járművek fontos teljesítményadata, mely megmutatja, hogy az adott eszköz egyszeri tüzelőanyag-feltöltéssel mekkora távolságról képes visszatérni kiinduló helyére. Repülőgépek esetében a hatósugár számottevő mértékben függ a hasznos teher, a hordozott fegyverzet tömegétől, hiszen a feltölthető tüzelőanyag mennyiségét, nagyságát a repülőgépen szállított (felfüggesztett) fegyverzet tömege határozza meg.
hatótávolság: harcjárművek, fegyverfajták (főként rakéta- és lőfegyverek) fontos teljesítményadata, jellemzője. Járművek esetében azt mutatja meg, hogy egyszeri tüzelőanyag-feltöltéssel mekkora a megtehető út hossza. Rakéta- és lőfegyverek esetében pedig az a legnagyobb távolság, melyre az eszköz még hatásosan alkalmazható, vagyis képes a megjelölt célpont megsemmisítésére.
katonai helikopter: a forgószárnyas, függőlegesen fel- és leszállni, továbbá lebegni is képes repülőeszközök katonai célokra alkalmazott változatai. A támadó helikopterek közé azok a felfegyverzett helikopterek tartoznak, melyek feladata az ellenség földfelszíni páncélozott harceszközeinek megsemmisítése, a saját csapatok harcának támogatása. Az általános rendeltetésű helikopterek szállításra, futárszolgálatra, kompolásra, kereső-mentő tevékenységre, hadszíntér-megfigyelésre szolgálnak. Ezek egy részét önvédelemre, a saját tevékenység oltalmazására szolgáló könnyű fegyverzettel is felszerelik, többségük azonban fegyvertelen.
katonai szállító repülőgép: sajátos katonai tevékenységre, harcjárművek, fegyverrendszerek, felfegyverzett katonák szállítására, ejtőernyősök (deszant) kidobására szolgáló merevszárnyú repülőeszköz. A katonai szállító repülőgép törzsének hátsó részén (néhány típus esetében elöl is) rámpa szolgál a szállítandó teher be- és kirakodására, a kerekes harcjárművek, gépjárművek számára. A szállítandó teher alapján megkülönböztetnek könnyű (5–6 tonnáig), közepes (20–30 tonnáig) és nehéz (80–120 tonnáig) katonai szállító repülőgépeket. Ezek rendszerint kifejezetten katonai célokra kialakított konstrukciók, ritkábban polgári típusok alakított változatai.
lövészpáncélos, gyalogsági harcjármű: 10–30 mm-es páncélzatú, lánctalpas futóművel felszerelt, 6 tonnánál nagyobb, legfeljebb 25–28 tonna harci tömegű, 9–12 fő szállítására alkalmas, rendszerint úszóképes jármű. Fegyverzetük körforgó kupolába vagy toronyba épített 20–30 mm-es gépágyú, nehéz géppuska és 1-2 db, rendszerint 7,62 mm-es géppuska. Esetenként páncéltörő hátrasiklás nélküli löveggel vagy rakétákkal is felszerelik őket. A lövészek számára a folyamatos figyelési és kilövési lehetőség biztosított, így a gyalogsági harcjárműről való leszállás nélkül is eredményesen harcolhatnak. A korszerű gyalogsági harcjármű hermetikusan zárt, számára a tiszta levegőt szűrő-szellőztető berendezés szolgáltatja.
nukleáris kísérletek: Franciaország – erőteljes nemzetközi tiltakozások mellett – 1995 szeptembere és 1996 januárja között hat föld alatti nukleáris kísérletet hajtott végre a polinéziai Mururoa és Fangataufa atollon. A további nukleáris kísérletekről Franciaország lemond, a kísérleti telepeket bezárják. Kína 1993-tól 1996 közepéig öt nukleáris kísérletet hajtott végre. Még egy további – 1996 szeptemberére tervezett – nukleáris kísérlet elvégzése után az ország felhagy a kísérletekkel.
