Egyéb információk
Egyéb információk
A rendszerváltást megelőzően Békés megyében a kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum szervezetei alakultak meg elsőként. Később az SZDSZ, a Fidesz, a Kereszténydemokrata Néppárt s más politikai csoportosulások helyi szervezetei is létrejöttek. Az MSZMP-ből átalakult MSZP jelöltjeivel együtt tehát az ország meghatározó pártjainak jelöltjei indultak az első szabad választáson a képviselői helyekért. A hét egyéni körzetből négy MDF, két SZDSZ, s egy FKGP jelölt jutott a parlamentbe. Négy esztendő múltán viszont az országos átlagnál is fölényesebben szerepelt az MSZP. Valamennyi vk.-ben e párt jelöltje futott be, elsöprő többséget biztosítva a szocialistáknak a megyei képviselőcsoportban. Az MDF, az SZDSZ és az FKGP csak listáról tudott egy-egy képviselőt a parlamentbe juttatni.
Az önkormányzati választásokon sokkal árnyaltabb kép alakult ki.
1990-ben a nagyobb városokban itt is a kommunistaellenes pártok szereztek vezető pozíciókat. Békéscsabán és Békésen az SZDSZ, Orosházán az FKGP, Gyulán és Szarvason az MDF adott polgármestert. Mivel akkoriban a települések első emberét a testületek választották, ez egyfajta erősorrendet is tükröz.
1994-ben a polgármestereket már a lakosság választotta. Békéscsabán és Szarvason újraválasztották a polgármestereket ó SZDSZ, illetve MDF színekben ó, míg Gyulán az SZDSZ, Orosházán az MSZP jelöltje futott be. A kisebb településeken ismét a függetlenek nyertek a legnagyobb számban, de adott polgármestert Békés megyében a kisgazdapárt, a Munkáspárt és a Fidesz is.
1990-ben a kiegyensúlyozott erőviszonyoknak köszönhetően egy MSZP-s politikust választottak a megyegyűlés elnökének. A főállású alelnököt az FKGP jelölhette. 1994-ben a negyventagú testületbe az MSZP 14-, az FKGP 9-, az SZDSZ 6-, a KDNP-MDF 4-, a Munkáspárt 3-, a Fidesz 2-, a Kistelepülések Polgármestereinek Egyesülete és a Nagycsaládosok Egyesülete 1- 1 képviselőt juttatott be.
Békés megyében a gazdasági termelés az elmúlt évi teljesítményt mindössze két százalékkal haladta meg, az országos 15 százalékos növekménnyel szemben. Ez a mérsékelt fejlődés – amit a megyében működő csaknem 25 ezer gazdasági szervezet produkált – a munkanélküliség további lassú növekedésével járt együtt.
1977 végén mintegy 24 ezer állás nélkülit regisztráltak, ezzel a munkanélküliségi ráta az országos 10, 4 százalékhoz képest 14 százalék lett, amivel a megye a rangsorban a 6. helyet foglalja el. Foglalkozás szerint a munkanélküliek 84 százaléka fizikai, 16 százaléka szellemi, az előbbi kategóriában emelkedett a szakmunkások száma. A munkanélkülieknek 8 százaléka a pályakezdő, számuk 29 százalékkal emelkedett egy év alatt, megközelítve a kétezret.
Az alkalmazásban állók száma 61 ezer 300 volt, ami 2,6 százalékos csökkenést jelent 1996-hoz viszonyítva. Az aktív keresőkön belül a szellemi foglalkozásúak száma 23 ezer 300, a fizikaiaké 38 ezer körül alakult. A mezőgazdaságban 7900-an, a feldolgozó iparban több, mint 20 ezren, az iparban és építőiparban 22 ezer 200-an találtak munkára. A szolgáltató szféra 6 ezer, a közigazgatás 7600, az oktatás 8500, az egészségügy 7600 munkavállalóval látta el feladatait.
Az aktív keresőknek 56 százaléka férfi, 44 százaléka nő. A munkanélküli rétegen belül a nők aránya viszonylag alacsony.
A mezőgazdaságban a fizikaiak nettó átlagkeresete alig haladta meg a 28 ezer forintot havonta, a szellemi foglalkozásúaké pedig a 42 ezer 500-at, ugyanez az adat a feldolgozó iparban 30 ezer 300, illetve 53 ezer 100 forint szintjén mozgott. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 32 ezer 700 forint volt, 22,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A megye 25 ezer gazdálkodó szervezetéből 17 ezer az egyéni vállalkozás. 2200 a kft., 74 az rt., 2400 a bt, 250 a szövetkezet (ebből 131 a mezőgazdasági) 17 ezer az egyéni és 5400 a társas vállalkozás, 7 az MRP-szervezet. Tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat 24 ezer gazdasági szervezet, tíz és ötven közötti dolgozója van 640 szervezetnek, ötvennél több munkavállalót 200, háromszáznál többet 37 vállalkozás alkalmaz.
Békés megyében a jegyzett (külföldi) tőke 1996-ban 17 milliárd 700 millió forint volt, 5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. E vállalkozások átlagos tőkenagysága az országosnak csupán háromnegyede, annak ellenére is, hogy az alföldi átlagnak ez még mindig a másfélszerese. Az ideáramló külföldi tőke 92 százaléka a feldolgozóiparba irányult, ugyanez az arány országosan 63 százalék. 1997-ben 28 külföldi érdekeltségű vállalkozás alakult, mindössze 62 millió forint értékű jegyzett tőkével.
A fogyasztói árszínvonal 1997-ben 18,3 százalékkal haladta meg az 1996-osat, a növekedés üteme ugyanakkor 5,3 százalékkal mérséklődött. Legjobban a háztartási energiaárak emelkedtek (29,9 százalék), legkevésbé (8,5 százalékkal) a tartós fogyasztási cikkek ára. Az élelmiszerek átlagosan 17,5 százalékkal drágultak, ezen belül különösen a hal, a friss zöldségek, főzelékfélék, a tojás, a tej a sajt, a tejtermékek ára ugrott meg.
Az egy főre jutó személyes célú kiadások összege, a 216 és fél ezer forint 12 ezer forinttal haladja meg a nettó jövedelmet, ami a korábbi lakossági megtakarítások felélésére utal. A megye háztartásai kiadásaik 43 százalékát élelmiszerre és élvezeti cikkekre, 17 százalékát lakásfenntartásra, 11 százalékot közlekedésre és hírközlésre, 6-6 százalékot ruházkodásra, lakásfelszerelésre, egészségmegőrzésre, művelődésre és szórakozásra. Az egy kereső által befizetett személyi jövedelem adó összege még a 21 ezer forintot sem érte el, szemben az országos 35 ezerrel.
1997-ben a megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházási teljesítményértéke 16 milliárd 800 millió volt. A beruházások kétharmadát a 300 fő feletti, egyharmadát pedig az 50-300 fős létszám-kategóriába tartozó gazdasági szervezetek végezték. Az összberuházások fele az ipar eszközállítmányát gyarapította, de jelentősek voltak a mezőgazdasági beruházások is.
1994-től évről-évre csökkent a megyébe látogató és szállást igénybe vevő külföldiek száma, különösen nagy volt a visszaesés 1997-ben. A négy évvel korábbi 104 ezer vendégből 24 ezer volt a külföldi, 1997-ben a 98 és fél ezer látogatóból pedig már csak 20 ezer. Akkor a 347 ezer vendégéjszakából 21 és fél százalékkal a határon túlról érkezettek kötöttek le, most a 433 ezerből csupán 19,4 százaléknyit.
Az ismertetett folyamattal egy időben az 1994-ig dinamikusan erősödő belföldi turizmus az ezt követő átmeneti megtorpanás után 1997-ben ismét fellendült és a megyébe látogató magyar állampolgárok száma ismét megközelítette a 80 ezret.
Békés megye kiváló geotermikus viszonyai és a termálvizek kedvező sókoncentrátuma máig kihasználatlanul széles alapokat teremt a gyógy- és strandfürdők létesítésére. Gyula, mint téli-nyári üdülő- és fürdőváros a gyönyörű természeti környezetben kiépült gyógy- és termálfürdőjének köszönheti nemzetközi hírnevét. De Nagyszénás, Gyopárosfürdő egész éven át, Gyoma nyaranta ugyancsak ott sorakoznak a külföldiek által is keresett és kedvelt termálfürdőikkel.
Vasúttörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt Békés megyében a Pest-Szolnok-Békéscsaba- Arad vasútvonal 1858-as megnyitása és a Nagyvárad-Békéscsaba-Szeged-Fiume vonal 1871-es átadása. Ez is szerepet játszott abban, hogy az első világháború előtt a megye vasúthálózatának sűrűsége felülmúlta az országost. Mára már jóval elmarad attól. Az itt futó vonalak közül egyedül a nemzetközi törzshálózatba tartozó Budapest-Lőkösháza vonal a villamosított, ám a dupla vágány még ma sem fut végig. Másfelől, tekintettel az óriásfalvas településszerkezetre és a pályaépítés síkvidéki előnyeire, Elek kivételével minden városban van vasútállomás, a megye településeinek felében úgyszintén, szemben az országos vidéki átlag 35 százalékával, ennek következtében a megye 80 százaléka „vasutas” helységben lakik. 1997 óta Intercity járattal is büszkélkedhetnek.
A megye közúthálózatának minősége és sűrűsége elmarad az ország többi megyéjétől. Országos vidéki átlagban 100 km2-re 32,4 km közút jut, Békésben mindössze 25,7 km. Ennél is nagyobb gond a meglévő utak rossz minősége az úthálózat korszerűtlensége. Az autópálya-építésekből ez a térség kimaradt. Az összességében 1445 km burkolt útból 1219 a másodrendű főút és 1445 km az egyéb út. A 77 km-nyi főút az országos főúthálózat 3,1 százaléka.
A megyében 1997 elején 92 254 közúti gépjárművet tartottak nyilván, amiből 76 százalék volt a személygépkocsi 12 és fél éves átlagos életkorral, ezer itt lakóra így 176 személyautó jutott az országos 205-tel szemben.
A személygépkocsi állomány növekedésével folyamatosan csökkent az autóbusz-közlekedés teljesítménye. (Az 1980-as 733 busszal szemben egyébként is csak 572 buszt tartottak számon 1996-ban.) Tizenöt évvel ezelőtt még 44 és fél ezer utast, tavaly már csak 35 és fél ezret szállítottak a Körös Volán Rt. buszai összességében, ezen belül a helyi közlekedésben korábban még 24 ezren, 1997-ben csupán 20 ezren vették igénybe a tömegközlekedés közúti eszközeit.
Az elmúlt hét esztendőben Békés megyében évente – szemben az országos 6 százalékkal – 10 százalékkal több bűneset vált ismertté. 1997-ben az egy évvel korábbinál is több bűnesetre derült fény, összesen 16 és fél ezer esetről van szó, ami az országosnak 3,2 százaléka. A százezer lakosra jutó bűncselekmények száma itt 4156, az országban ugyanakkor 5056. Más kérdés, hogy a bűneseteknek mindössze 44 százalékát sikerült kinyomozni az országos 49 százalékkal szemben.
Az ismertté vált bűncselekmények 78 százaléka vagyon elleni, 14 százalékkal nőtt a személy elleni bűnesetek száma, ezzel egy időben 4 gyilkosság és 8 emberölési kísérlet történt. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 4861 volt a megyében, ezen belül 300 volt a lakóhellyel nem rendelkező. A fiatalkorú elkövetők aránya az országos adattal megegyezően 10 százalék, a gyerekkorúaké 4 százalék.
A megye hét működő kórházából a kórházi ágyak 84 százalékával rendelkező három nagy kórházában – a gyulai Pándy Kálmán megyei kórházban (a megye kórházi ágyainak fele itt található), a békéscsabai Réthy Pál kórházban és az orosháziban – belgyógyászati, sebészeti, traumatológiai, szülészet-nőgyógyászati, szemészeti, urológiai és intenzív osztály egyaránt megtalálható, Ortopédiai osztály csak Békéscsabán, ideggyógyászati Gyulán és Orosházán, fog- és szájsebészeti, valamint rehabilitációs osztály Gyulán és Békéscsabán, bőr- és nemibeteg, onkológiai, reumatológiai, fertőző és elmegyógyászati osztály csak Gyulán található.
A megye összes kórházában, 371 orvos 992 ápoló valamivel több, mint 3 ezer kórházi ágyon 83 ezer beteget gyógyított egy év alatt, 3,3 százalékos beteghalálozási arány mellett. Az ágykihasználás meghaladta a 73 százalékot, az onkológián, tüdőgyógyászaton és reumatológián a 98-89 százalékot, a fog- és szájsebészeten, a bőr- és nemibeteg osztályon pedig csupán a 45-48 százalékot.
Az 1997 elejétől működő 190 háziorvos 30 százaléka a települési önkormányzatok szolgálatában állott, 66 százalékuk egészségügyi vállalkozóként végezte a gyógyító munkát, öten magánorvosként, öten MÁV alkalmazásban illetve egyéb üzemorvosként.
A megye lakossága a keringési rendszer betegségeivel fordult leggyakrabban háziorvoshoz, az esetek több mint felénél magas vérnyomás miatt. A betegek egyötöde csontváz- és izomrendszeri, valamint kötőszöveti betegségekkel, gerincoszlopi panaszokkal jelentkezett. A harmadik leggyakoribb ok az emésztőrendszer megbetegedései, gyomor- és nyombélfekély, a nőknél epekő. A panaszosok 55 százaléka 60 éven felüli. Szakrendeléseken több, mint 4 millió gyógykezelést végeztek el, kétszer annyit, mint 1990-ben.
A második világháború előtti utolsó népszámláláskor Békés megyében 58 ezer 900 római katolikus, 1695 görög katolikus, 14 ezer 900 görögkeleti, 124 ezer 200 evangélikus, 148 ezer 200 református, 7 ezer izraelita és 3600 egyéb vallású lakost számláltak össze. Jelenleg ilyen jellegű friss adatok nem állnak rendelkezésre, mindenesetre a rendszerváltást követően új, a háborút követő 40 évinél kedvezőbb helyzetbe kerültek az egyházak. Igyekeznek újra indítani oktatási intézményeiket. Ennek eredményeként 1997-ben már a római katolikus egyháznak 3 óvodája (Gyulán, Gerendáson és Újkígyóson), 3 általános iskolája (Békéscsabán, Endrődön és Gyulán), 1 gimnáziuma (Gyulán), 2 szeretetotthona (Gerendáson és Újkígyóson), 1 felnőtt napközi otthona (Békéscsabán) van.
A református egyháznak 1 óvodája (Gyula), 4 általános iskolája (Békés, Dévaványa, Gyula, Vésztő), 1 gimnáziuma (Békés), 2 szeretetotthona (Gyomaendrőd, Vésztő), 1 öregek napközi otthona (Mezőberény).
Az evangélikus egyháznak 3 óvodája (Orosháza, Szarvas, Tótkomlós), 1 általános iskolája (Orosháza),2 gimnáziuma (Békéscsaba, Orosháza), 5 szeretetotthona (Békéscsaba, Kondoros, Tótkomlós, Szarvas – itt kettő is),1 öregek napközi otthona (Mezőberény).
A kis lélekszámú ortodox, baptista és unitárius egyháznak nincsenek oktatási intézményei és szeretetotthonai a megyében, az adventistáknak van egy szeretetotthonuk Gyulán. A már régebben létező kisebb egyházi közösségek (nazarénusok, pünkösdiek) mellett az utóbbi években Békésben is megjelentek az olyan új vallási csoportok, mint a Hit Gyülekezete, a Jehova tanúi vagy a Krisna-hívők.
Szarvason az öntözési kutató intézet, illetve a haltenyésztési kutató intézet szellemi bázisára építve szervezték meg a felsőfokú mezőgazdasági szakképzést, amelyet 1970-ben a debreceni agrártudomány egyetem égisze alá vontak, 1990-től a nagy múltú szarvasi óvóképzés is felsőfokúvá lépett elő. 1973-ban szerveződött meg Békéscsabán az MTA földrajzkutató csoportja, 1986-tal pedig létrejött a megyeszékhelyen a tanítóképző főiskola. Ilyen háttérrel alakult meg 1998. január elsejével a csabai főiskola és a szarvasi óvóképző integrációjával az új típusú regionális felsőoktatási intézmény a Körös Főiskola.
Az 1997/98-as tanévben 207 óvoda, 123 általános iskola, 21 szakmunkásképző, 22 gimnázium és 34 szakközépiskola működött. Az oktatási intézmények 93 százalékának fenntartásáról a megyei és a települési önkormányzatok gondoskodnak, 6 óvodát, 9 általános iskolát 1 szakiskolát, 1 szakmunkásképzőt, 3 gimnáziumot és 2 szakközépiskolát az egyházak tartanak fenn. Egy szakmunkásképzőt és három szakközépiskolát alapítványok működtetnek. Oktatási intézmény a megye települései közül egyedül Újszalontán nincs. A tanulók száma a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban nőtt, a többi intézményben csökkent, a pedagógusok száma az általános és középiskolákban emelkedett.
Az idegen nyelvi oktatásban jelentős szerepet töltenek be a megyei nemzetiségeinek nyelvét oktató tanintézmények, köztük a nemzetiségi óvodák, ahol szlovákot 880, románt 416, németet 222, szerbet 27 gyermeknek oktatnak. Az általános iskolákban egy idegen nyelvet 25 és fél ezren, kettőt 1500-an tanulnak, a középiskolákban 18 és fél ezren tanulnak idegen nyelvet, közülük 1100-an két tanítási nyelvű (szlovák, román, német) oktatás keretében.
A megye művészeti életének egyik legfőbb meghatározója a Békés Megyei Jókai Színház, amelynek 1954 óta van állandó társulata és amelynek nem egy produkciójáról készült tévéfelvétel. Hagyományosak immár a gyermekszínházi előadások is.
Harmincnegyedik évadját élte a Gyulai Várszínház, amely a kortárs magyar dráma felkarolásával írta be magát a honi nyári színházak történetébe.
A Filharmónia 1959 óta rendez komolyzenei koncerteket a megye településein s kiváltképp a békéscsabai evangélikus nagytemplomban, ahol Beethoven Eroica című művének hangfelvétele készült az Állami Hangversenyzenekar közreműködésével, Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével.
Fontos a megye, de az ország zenei életében annak a Békés-Tarhosi Zenei Napoknak a rendezvénysorozata, amelynek éltető forrása a Kodály nyomdokain haladó Gulyás György egykori itteni énekiskolájának emléke és haladó hagyományai.
Széles kínálat jellemzi Békés megye sajtóját. A megye legrégebben megjelenő lapja a Békés Megyei Népújság jogutódja a Békés Megyei Hírlap, amely napi 32 ezer példányban talál gazdára, osztrák tulajdonosán keresztül a Springer médiabirodalomhoz kötődik.
A megye másik napilapját, a Népszabadság által 1994 májusában életre hívott Békés Megyei Napot a megye 10 nagyobb vállalkozása által alapított Körösi Napvilág Kft. adja ki. A lap naponta 12 ezer példányban kel el.
A Békés Megyei Napot megelőzően Délkelet néven jelent meg a rendszerváltás idején egy hetilap, amely utóbb Napi Délkelet néven vált a Békés Megyei Népújság alternatívájává. A lap a Békés Megyei Napot megelőzően szűnt meg, gazdasági okokból. A mögötte keletkezett, s a Békés Megyei Nap mellett is megmaradt űrt a Heti Délkelet című lap igyekszik betölteni.
Gazdag a helyi – városi és községi – lapok tablója is: Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Szarvason, Tótkomlóson, Mezőhegyesen, Gyomaendrődön, Dévaványán, Medgyesbodzáson, Eleken heti-havi rendszerességgel jelennek meg önkormányzati illetve magánfinanszírozású lapok, van, ahol kettő is.
Nagy a verseny az elektronikus sajtóban is. Békéscsabán 1997-ben még három helyi tévé működött: a legrégebbről a Csaba Tv, majd a Körös Tv és legutóbb az ezt kiszorító Csabakábel Tv. Önálló kábeltévéje van Gyulának, Szeghalomnak és Eleknek is.
A rádióadók is megsokasodtak: a Csaba rádió mellett békéscsabai még a Start rádió és az Alföld rádió (miközben a Róna rádió szünetel), orosházi a Rádió 47, szarvasi a Cervinus rádió, békési a Torony rádió és gyulai a Gyula rádió meg a TOP-FM. A Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak, az MTI-nek önálló tudósítói irodája van a megyében.
Büszkén emlegetik a viharsarkiak, hogy szinte minden „klasszikus” olimpiai számban volt képviselőjük, s hogy téli olimpikonjaik is vannak. A legutóbbi aranyérmest, Ónodi Henrietta tornásznőt ötezer ember köszöntötte Békéscsabán barcelonai hazatérte után.
A legnépszerűbb sportág, a labdarúgás a századfordulót követő esztendőkben indult hódító útjára. A Békéscsabai Előre 1945-ben mutatkozott be az első osztályban, de csak 1974-től tudott hosszabb ideig a legjobbak között szerepelni, az 1993–1994-es szezonban (bajnoki bronzérem) érte el. Az 1997-ben a Pásztor József irányításával az NB I-ben szereplő Békéscsabai Előre FC mellett hét csapat játszott az NB III-ban. A három megyei osztályban összesen 54 együttes vett részt a bajnoki pontvadászatokban. Igen jelentős a nemzetközi találkozókon szereplő FIFA-játékvezetők listája: Boros Pál, Petri Sándor, Palotai Károly, Győri László, Németh Lajos, ifj. Piller Sándor, Hrabovszky András.
A Viharsarok legeredményesebb sportága a női torna. A Békéscsabán, az 1950-es évektől működő tornaosztály, a magyar tornasport meghatározó bázisává a 70-es évektől Lukács József és neje irányítása idején vált. Olyan ismert sportolók kerültek ki innen, mint Újszigeti Katalin, Kalmár Zsuzsa (a jelenlegi szövetségi kapitány), Zsilinszki Tünde, majd a 80-as, 90-es esztendők csillagai: Ónodi Henrietta, Nyeste Adrienn, Varga Adrienn. Nagy hagyományai vannak az atlétikának, a kézilabdának és az úszásnak is. Bogár János, Ilyés Ildikó, Urbanikné Rosza Mária, Urbanik Sándor neve sokaknak ismerős. A csabai női kézilabdasport világbajnokokat adott, vébé másodikokat, olimpai helyezetteket nevelt: Bonyhádi Klára, Csulikné Bozó Éva, Hankóné Jakab Gabriella. Az úszók legnagyobb nevei: a gyulai Nagy Sándor és a csabai Szabados Béla. Világ- és Európa-bajnoki címek sorát szerezték a Gyulai Dobos István Modellező Klub repülőmodellezői, a Békéscsabai Lakótelepi SE karatékái. Az Orosházi MTK női asztaliteniszezői évek óta jelentős szereplői a magyar pingpongsportnak.
