Körös-vidék
Körös-vidék
A Körös-vidék programját megalapozó legfontosabb tényezők összegzése.
A Körös-vidék erősségei:
– Középszintű szakképzett réteg
– Magas mezőgazdasági termelési gyakorlat
– Jó termőhelyi adottságok (talaj, szántók kiterjedése, éghajlati adottságok)
– Sokrétű, változatos mezőgazdasági termékstruktúra
– Az élelmiszerfeldolgozó-ipar erős hagyományokkal rendelkezik
– A vidék egyes tájai háborítatlan tájképi értékekkel rendelkezik
– Gazdag termálvízkincs
– Újonnan nyílt határátkelők javították a határ menti kapcsolatok feltárását
– Nem elaprózott településhálózat
– A vadászat jelentős bevételhez segíti a vidéket
– Vezetékes víz és gázellátás jó
– Erős önkormányzati érdekeltség és részvétel az infrastruktúra fejlesztésében (vízbázisvédelem szövetség)
– Lakossági érdekeltség kimutatása mind a humán, mind a műszaki infrastruktúra jobbá tételére
– Maros-hordalékkúp igen kedvező vízföldtani adottságai
– A tájképi és turisztikai jelentőségű holtágak vízgazdálkodási szempontból is előnyt jelentenek (tározás, belvízlevezetés, öntözés)
– Kulturális sokszínűség, nemzeti lakosság
A vidék gyengeségei:
– Népességfogyás a negatív természetes szaporulat miatt
– Alacsony iskolai végzettség, kiemelkedően Sarkad térségében
– Egy-két városba koncentrálódó középfokú oktatás
– A kreatív értelmiség hiánya, a nyelvismerete hiánya
– A külföldi vendégmunkások árlenyomó hatása
– A cigány lakosság magas aránya
– Perifériahelyzet, határmentiség a gazdaságban
– Hátrányos helyzetű falvak a határmentén
– Gyenge integrációs erejű kistérségi területfejlesztési társulások
– Fejletlen pénzügyi-üzleti szolgáltatások
– Az ipari ágazat – az élelmiszeripartól, háziipartól és építőipartól eltekintve – visszaesett a rendszerváltás óta és a vállalkozások még jelenleg is alulmaradnak az országos átlaghoz viszonyítva
– Alacsony feldolgozottsági szintű termékek gyártása
– Helyi tőkehiány
– Külföldi befektetések elégtelensége, a periferikus és az infrastruktúra alacsony színvonala miatt
– A természeti és kulturális látnivalók kihasználatlansága
– Közlekedésföldrajzilag a térség zárt
– A főúthálózat elégtelen, az átmenő forgalom telíti, növelve a légszennyezést, zajkárt és a balesetveszélyt
– A mellékúthálózat nem megfelelő
– A szálláshelyek száma kevés és területi eloszlásuk egyenlőtlen
– Az idegenforgalom tranzitjellege
– A Körösön való hajózás kihasználatlansága
Vízminőség-problémák (arzén, jód)
– Szennyvízelvezetés megoldatlansága
– Talajtermékenységet gátló tényezők, talajdegradációs folyamatok (szikesedés, savanyodás, defláció)
A fejlesztés lehetőségei
– A gazdaság megújító ereje a vidék központi (Békéscsaba, Gyula, Sarkad) térségében adott, a viszonylag kis elvándorlás és a magasabb végzettségűek arányát tekintve
– Felsőfokú végzettségűek arányának növelése
– Tájspecifikus, versenyképes vállalkozások ösztönzése
– A helyi ipar erősítése az alacsony képzettségű munkanélküliek számára
– A mezőgazdaságban a zöldség, gyümölcs, baromfi- és sertéstenyésztés aktivizálása és a rátelepülő feldolgozóipar erősítése
– Az élelmiszer-gazdaság jövedelmezősége javulhat a tulajdonviszonyok átalakulásával és rendeződésével, az agrártámogatások nyújtásával
– A termelési feltételek közül a bank, hitelrendszer, piaci kapcsolatok, helyi szervezetek közvetítése megvalósítandó
– Exportlehetőség bővítése az “eladhatóbb áru” megteremtésével, a minőségi készárú csomagolásának módjára való odafigyelésével
– Gazdasági kapcsolatok erősítése a környező országokkal, főként a szomszédos Romániával
– Kezdeményezőkészség kiépítése a kereskedelem és a vendéglátás terén
– Az állami garanciájú külföldi beruházási programok térségbe való irányítása
– A hévízre települő gyógyászat, a Körösre alapozott vízi turizmus és a harmonikus tájképre épülő falusi turizmus fejlesztendő
– A meglévő határátkelőhelyek bővítése, újak nyitása, összekapcsolva az elkerülő utak megépítésével
– Vámtevékenység növelésével és a kombinált szállítás megteremtésével a Békéscsaba–Gyula–Lökösháza térsége közlekedési csomóponttá válhatna, logisztikai központ kialakítására nyílna lehetőség
– Holtág-rehabilitációs program az idegenforgalmat pozitívan befolyásolná
– A vízbázisvédelem érdekében a szennyvíztisztítók és hulladéklerakók megvalósítása kis térségek, településtársulások formájában
– Kapcsolatfelvétel Romániával az árvízvédelem, szennyvízkezelés és természetvédelem terén
– A képzési színvonal emelésével nőhet a vidék innovációs potenciálja
Veszélyek
– Az árvízvédelem korszerűsítése nélkül nőhet az életveszély és vagyoni kár a töltésszakadásokból
– Munkanélküliség növekedése, melyhez nagy arányban hozzájárul a Romániából érkező “menekültáradat”
– A vidék periferiális helyzete stabilizálódhat kellő aktivitás és érdekérvényesítés hiányában
– Képzési elégtelenség, forráshiány
– Az alacsony végzettségű munkaerőnél nincs motiváló erő
– Lokális, nem egyeztetett cselekvési szándékok
– Kapcsolati hiányok a térségek és más vidékek között
– A kisforgalmú vasúti mellékvonalak megszüntetése az adott térség pusztulásához vezet
– A területfejlesztési források lassú decentralizációja, bizonyos elmaradt finanszírozások következtében folytatódhat a népességerózió és az elszegényedés
– Népességmegtartó intézkedések várható alacsony eredménye
– Vízi úton érkező szennyeződések kezelhetetlensége a határon túli megegyezés hiányában
A munka megnevezése:
Körös-vidék területrendezési terve – programfázis
Megbízó: KTM terület- és településrendezési főosztály
Vezető tervező: Faragó Péter
Témafelelősök: Czakóné dr. Czédli Jolán, Erdélyi Zsófia, Faragóné Huszár Szilvia, Kapros Judit, Mihaleczné Kovács Mária, Papp László, Szekeres Orsolya
A munka ütemezése: A tervezés az Alföld-program keretén belül 1995-ben kezdődött. 1995–1996-ban vizsgálatok és szakági koncepcionális anyagok készültek el, összhangban a Belgiumi Flamand Szövetség Minisztériumának megbízásából a térségben tervező flamand tervezőintézetekkel. (A flamand tervezés 1996-ban lezárult.) 1997. évben a tervelőzmények felhasználásával, illetve kiegészítésével a területrendezési tervezés tartalmi követelményei szerint elkészült, a térségre vonatkozó területrendezési program. 1998-ban a tervezettek szerint megtörténik a program véleményezése és véglegesítése, és elkezdődik a tervfázis kidolgozása, mely 1999-ben fejeződik be várhatóan. A tervezés általános javaslatai – mint speciális térsége – beépülnek az Országos Területrendezési Terv megfelelő munkarészeibe.
