Termőföld

Teljes szövegű keresés

Termőföld
Az 1,9 milliárd hektárból, amelyet a talajpusztulás problémája érint a világon, a legnagyobb rész (850 millió hektár) Ázsiában és a csendes-óceáni térségben található, ez a régió összes földjének mintegy 24 százalékát teszi ki. A régió művelt területének 13 százaléka súlyosan, 41 százaléka mérsékelten, 46 százaléka pedig kevésbé lepusztultnak minősül. A régió jellemzői a viszonylagos földhiány, valamint más régiókhoz képest gyengébb földminőség. A népességnövekedés miatt az 1976-ban egy főre eső 0,27 hektár 1986-ra 0,25 hektárra csökkent. A kis szigeteken fekvő fejlődő országok esetében a rendelkezésre álló föld korlátozott mennyiségű.
A gyors gazdasági növekedési ütem és a szegénység közötti ellentmondás. E régióban 1994-ben az összes GDP-növekedés 8,2 százalék volt, ennek ellenére a szegénység továbbra is fennmarad. A világon 1,2 milliárd ember él abszolút szegénységben (kevesebb mint napi 1 dollár fejenkénti jövedelemmel), ennek kétharmada ebben a régióban él. A gyors népességnövekedés jelentős hatást gyakorol a környezetre és a régió természeti erőforrásaira. Az urbanizáció és az iparosodás károsan befolyásolja a környezetet, nemcsak a rendkívüli mértékű szennyezéssel, hanem azzal is, hogy társadalmi feszültséget is gerjeszt.
A régió talajpusztulásának okai:
– a gyors erdőirtás,
– a gyenge minőségű öntözési és vízelvezetési gyakorlat
– a nem kielégítő talajmegőrzés,
– a meredek lejtők,
– a túllegeltetés.
– a vízerózió (61 százalék). A vízerózió súlyos formában jelentkezik a Himalájában, Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, Kínában, Ausztráliában és a csendes-óceáni térség déli részén. Csak Indiában az összes mezőgazdasági területet képező 32,77 millió hektárból 12,62 millió hektárt érint a súlyos vízerózió; Srí Lankán 845 000 hektárt sújt ugyanez a baj; Iránban a mezőgazdasági földterület 45 százaléka szenved mérsékelten a vízeróziótól;
– szélerózió (28 százalék). A szélerózió különösen kiterjedt, és súlyos formában érezteti hatását az Irán középső részétől a Pakisztán és India területén található Thar sivatagig terjedő száraz övezetben. Csupán Délkelet-Ázsia 8 országában a szél által erodált terület mintegy 59 millió hektárt tesz ki;
– biofizikai és vegyi pusztulás. A világ vizenyősséggel vagy szikesedéssel sújtott öntözött területeinek több mint a fele e régióban található, az elmúlt 45 év során 75 millió hektár talajnak kémiai szempontból romlott a minősége.
Sivatagosodás. Összességében a száraz, félszáraz és száraz szubhumid zónákban 86 millió hektár földet sújt az elsivatagosodás, ebből 70 millió hektár csapadékkal táplált, 16 millió hektár pedig öntözött termőterület. A termékeny földterületnek eddig összesen 35 százaléka sivatagosodott el. E régióban található a világ legnagyobb népessége, amelyre e folyamat kihatással van. Az elsivatagosodástól legtöbbet Kína, Afganisztán, Mongólia, Pakisztán és India szenved.
Az emberi tevékenység részesedése a termőföld pusztulásában:
– a növénytakaró elpusztítása: 37 százalék;
– az állatállomány általi túllegeltetés: 33 százalék;
– a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlat: 25 százalék;
– az infrastruktúra kiépítése általi túlzott igénybevétel: 5 százalék.
Népsűrűség és müvelhető terület. A régió átlagos népsűrűsége 90 fő/km2, a teljes földterületnek 15 százaléka minősül művelhetőnek.
A négy szubrégióra a vonatkozó adatok a következők:
Dél-Ázsiában 186 fő/négyzetkilométer és 39 százalék a művelhető földterület;
Délkelet-Ázsiában, ahol a földterület több mint felét erdő borítja, 104 fő/négyzetkilométer és 18 százalék a művelhető földterület;
Kelet-Ázsiában, ahol a földterület mintegy 45 százaléka legelő és 15 százaléka erdő vagy erdőség, a népsűrűség 120 fő/négyzetkilométer és a művelt földterület 9 százalék;
A csendes-óceáni szubrégióban, mely területének több mint fele állandó legelő, 3 fő/négyzetkilométer és a művelhető földterület kevesebb mint 10 százalék.
A népesség növekedése folytán, az intenzív műveléstől és öntözéstől való egyre nagyobb mértékű függőség szikesedéshez, savanyúsodáshoz és vizenyősséghez vezethet, különösen a szakszerűtlenül kezelt öntözött területeken.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem