Biodiverzitás
Biodiverzitás
Kanada vadállománya 138 ezer fajt ölel fel, ebbe 4000-fajta edényes növény, 1800 gerinces és több mint 44 ezer gerinctelen faj tartozik. 1996-ban 254 faj, alfaj vagy populáció számított veszélyeztetettnek Kanadában. A fajcsökkenés visszavezethető arra, hogy az élő szervezetek szövetében toxikus fertőző anyag van jelen, és nem őshonos fajok betelepítése folyik. Bátorító jelnek tekinthető, hogy az utóbbi időben növekszenek a kacsák és ludak populációi. Intézkedések születtek olyan veszélyeztett fajok megmentésére, mint amilyen a vadászsólyom, a róka vagy az óriásdaru. E lépések eredményeképpen csökkent az élő szervezetekben lévő mérgező anyag szintje.
Védett területek. Kanadában mintegy 2800 védett terület található, ebbe nem tartoznak bele a magánkézben lévő területek és a kulturális örökség kategóriájába sorolható körzetek. Ezek területének mintegy kétharmadát szigorúan őrzik, de a legtöbb ilyen terület kisebb tíz négyzetkilométernél. Kanada 217 szárazföldi ökorégiója közül 71 nem tartozik a védett területek kategóriájába. Az előzetes modellszámításokból kiderül, hogy Kanada 7 százalékát rendkívüli módon fenyegeti a biodiverzitás csökkenése, egész területének csupán 25 százaléka tartozik az alacsony fenyegetettségű területek közé.
Biodiverzitásának megőrzésére Kanada folytatja parthálózatának kiépítését, további területeket von védelem alá, és különböző törvényhozási eszközökkel avatkozik be. Az Egyesült Államok 1994-ben 5,7 millió hektárnyi terület számára adott őrzött védelmet. A védett területek 1990 óta 49 százalékkal növekedtek a különböző magánkezdeményezéseknek köszönhetően. Míg az állami földek e tekintetben jelentős szerepet játszanak, kritikus a helyzet a magánerdők esetében is, amelyek az Egyesült Államok szárazföldi területének 64 százalékát teszik ki. A fenyegetettnek nyilvánított 728 fajnak mintegy fele megosztva él az állami és a magánterületeken. A biodiverzitás megőrzéséhez nem bizonyultak elegendőnek a jelenleg érvényben lévő törvények és szabályozások.
