Légkör
Légkör
A légköri szennyeződések koncentrációja észrevehetően csökkent Észak-Amerikában. Az 1970-től 1993-ig terjedő időszakban az Egyesült Államok Nemzeti Légkörfigyelő Szolgálata által figyelemmel kísért hat szennyezőanyag közül az ólomszennyeződésnél tapasztalták a legmeredekebb javulást, amely annak köszönhető, hogy 1970-től áttértek az ólommentes üzemanyag használatára. A másik négy kritikus szennyezőanyag mennyisége a légkörben ugyancsak csökkent, például a szén-monoxid 24 százalékkal, a kén-dioxid 30 százalékkal. Csak a nitrogén-oxid mennyisége növekedett, 14 százalékkal. Bár a járművek nitrogén-oxid-kibocsátása csökkent az elmúlt tíz évben, ezt ellensúlyozta a villamosenergia-termeléshez elégetett fűtőanyag nitrogén-oxid-kibocsátásának növekedése.
Kanadában az ipari kén-dioxid-kibocsátást majdnem felére csökkentették, az egyéb ipari szennyezés 36 százalékkal csökkent 1970 és 1985 között. Akárcsak az Egyesült Államokban, jelentősen csökkent a légköri ólomszennyeződés, az 1990-es évek elejére már csak elenyésző hányada volt a húsz évvel korábban mért értékeknek.
E javulás ellenére a légszennyeződés továbbra is aggodalomra ad okot mindkét országban. Húsz évvel a tiszta levegő törvényének (Clean Air Act) elfogadása után az Egyesült Államokban három amerikai közül egy még mindig olyan térségben él, ahol a légszennyeződés nem felel meg a szövetségi egészségügyi előírásoknak. A levegőminőség fő problémái az ózon és a toxikus kemikáliák jelenléte a légkörben, a regionális légszennyeződés miatt az ökoszisztémák pusztulása, a határon túlról jövő légszennyeződés, a radon és más – épületeken belüli – szennyező- anyagok jelenléte.
Kanada néhány nagyvárosában továbbra is elfogadhatatlan a levegő minősége, különösen nyáron. A leggyakoribb gond a Föld közeli ózontartalom és a szemcsés szennyeződések növekedése a légkörben. A légköri szennyeződések okozta tüdőbetegségek évente 50-60 ezer ember halálához vezetnek az Egyesült Államokban, és 40-50 milliárd dollár közvetlen egészségügyi kiadással terhelik meg az amerikai költségvetést. Egyes szakértők szerint Kanadában az összes légúti problémával kórházba felvett beteg hat százalékának baja összefügg a szmoggal.
A légkörszennyezés okai. Az elmúlt években az összehasonlító kockázati tanulmányok a beltéri légszennyeződést a közegészséget fenyegető öt fő veszélyforrás között sorolták fel az Egyesült Államokban. A légszennyeződés károsító hatásait vizsgáló tanulmányok szerint a beltéri légszennyeződés időnkét kétszer–ötször, máskor több mint százszor magasabb, mint a szabad levegőn mért érték. Az elmúlt évtizedekben a beltéri légszennyeződés egy sor tényező hatásának következtében megnövekedett, az okok között sorolják fel, hogy jobban szigetelt épületek épülnek, csökkentik a szellőzést, hogy takarékoskodjanak az energiával, szintetikus építőanyagokat és bútorokat használnak, és kémiai szennyeződéseket bocsátanak ki a személyi használatú piperecikkek, háztartási tisztítószerek és a rovarirtók is.
Az elektromos áramtermelés a felelős az Egyesült Államok évi összes kén-dioxid-szennyeződésének 70, nitrogén-oxid-kibocsátásának pedig 30 százalékáért. A kén-dioxid-kibocsátás legjelentősebb forrása Kanadában a fémolvasztás, a kelet-kanadai szennyeződés 50 százaléka emiatt keletkezik, az áramtermelés 20 százalékkal járul hozzá a szennyeződéshez.
A légköri savas szennyezőanyagokat keletkezési helyükről gyakran több ezer kilométerre is elsodorják a szélrendszerek. Észak-Amerika keleti részén általában délnyugat–északkeleti az uralkodó szélirány. Ezért a közép-nyugati államokban és Kanada középső részének ipari körzeteiben kibocsátott szennyezőanyagok gyakran az Egyesült Államok északkeleti és Kanada délkeleti – kevésbé iparosodott – területein csapódnak le.
A felszíni vizek savas szennyeződése is ok az aggodalomra. Számos tó és folyó Kanadában és az Egyesült Államokban krónikus savasságtól szenved, mivel olyan talaj felett fekszenek, amely képtelen semlegesíteni a savas összetételű szennyező részecskék hatását (kicsi a pufferkapacitása). Az Egyesült Államokban a savas eső a felelős a tavak és folyók savtartalmának 75 százalékáért. A kanadai kormány becslései szerint Kelet-Kanada 14 ezer tava acidikus. Kanada földterületének 43 százaléka, elsősorban a keleti részek vannak kitéve a savas eső romboló hatásának. A savasodás Kanadában nagymértékben határokon átnyúló probléma, mivel a kanadai területen lehulló savas eső fele az Egyesült Államokban keletkezik. Az eseti savasodás külön aggodalomra ad okot, mivel számos nagy halpusztulás ezzel magyarázható. Az Egyesült Államokban a savas szennyeződés által érintett New York állambeli Adirondack-hegység tavainak 70 százaléka és az Appalache-hegység folyóinak 30 százaléka ilyen eseti szennyeződés nyomán vált savassá.
A közelmúlt szélsőséges időjárása, így a hőhullámok és az erős áradások hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek jobban megértsék, a klimatikus változásoknak milyen következményeik lehetnek és hogyan érinthetik Észak-Amerikát. A térségben az üvegházhatást okozó gázkibocsátás és az egy főre jutó szennyeződés a legmagasabb a világon. A gázkibocsátás az Egyesült Államokban 1970 és 1990 között 13 százalékkal növekedett, és jelenleg a világ összes kibocsátásának 22 százalékát teszi ki. Kanada és az Egyesült Államok is erőfeszítéseket tesz, hogy csökkentse a gázkibocsátást az Egyesült Nemzetek klímakonvenciójának előírásaival összhangban.
