A karibi térség biodiverzitása
A karibi térség biodiverzitása
A Karib-térség komplex ökoszisztémái számos őshonos fajnak adnak otthont. Belize partjainál található például a világ második legnagyobb, az északi félteke leghosszabb korallzátonya, amely 220 kilométeren át húzódik. A térség sok részében a koralltelepek súlyosan veszélyeztetettek, és véglegesen tönkremehetnek. A zátonyok korallborítása Jamaica északi partjainál 52 százalékról három százalékra csökkent a hetvenes évek eleje óta. A Karib-tenger is súlyos környeztvédelmi ártalmaknak van kitéve, a vízben lebegő szenyezőanyagok, illetve a halak, rákok túlzott lehalászása miatt.
Az élőhelyek pusztulása megsínyli az agresszív part menti fejlesztéseket, a turistaipar fellendülését, ez a térség biodiverzitására leselkedő legfőbb veszély. A keresett hal- és rákfajok kizsákmányoló lehalászása, a korallzátonyok és a tengeri növényzet pusztulása, a mangroveerdők eltűnése a nagyszabású földfeltöltési és beépítési programok tovább súlyosbítják a szennyezés problémáját.
Hosszú évtizedek erőfeszítései a fenyegetett tengeri teknősök öt fajtájának megőrzésére és újratelepítésére mutatják, milyen nehéz probléma a káros folyamatok visszafordítása. A még megmaradt teknősök élőhelyei újra és újra veszélybe kerülnek, fészekrakó helyeiket fenyegetik a part menti építkezések, tojásaikat tönkreteszik, beleakadnak a halászhálókba, megmérgezik őket a tengerbe került toxikus szennyezőanyagok, beleakadnak a kidobott műanyaghulladékba. A tengeri teknős népessége a mentőakciók ellenére csökken, a tojásokat kikeltő nőstény állatok befogása, a tojások összeszedése miatt öt teknősfajtát erősen veszélyeztetettnek, egy hatodikat sérülékenynek nyilvánítottak.
