IX. Hétfalu.
IX. Hétfalu.
Munkakör. A husvéti piros tojás, kerekes leány, guzsalyosok, tánczmulatságok, Boricza (táncz), lakadalmi ünnepély, férj és nő közti viszony. Kakas ünnep.
Ismerjük már a hétfalusi magyar nép fejlődési történelmét, azaz átnézetét birjuk hosszú századok azon mostohaságának, melylyel egy szabad eredetű, szabad intézményű, erőteljes harczos nép miként lett a különben gyenge cselszövő álnoksága által leigázva; tanulmányoztuk azon rendkivüli tüneményt, hogy a polgári elem, melynek az egyéni és polgári szabadság védőjéűl kell vala fellépnie, hogyan változott át népüldöző és zsaroló testületi olygarchiává; fájdalmasan láttuk a jogot és igazságot az annak védelmére hivatott főhatalom által galádul eltiportatni; láttuk a szabadság áldásai nyomában a szolgaság átkát; láttuk a történelmi és emberi jogok lábbal tipratását, s minden isteni és emberi törvényeknek kigúnyolását.
Betekinténk ezen nép beléletébe; jellemét, szokásait, öltözékét, foglalkozását tanulmányoztuk; de ezen népismei-tanulmányunk hiányos, s észleletünk, mélyen elszomoritó lenne ha a kép mellé, mely e nép százados szenvedéseit tünteti elő, oda nem helyeznők a jövő szebb reményeit, a jog győzelmének hitét; ha e nép végtelen szenvedéseinek tengerében fel nem keresnők az örömnek és üdülésnek révpartját is; azért a vigasz némi érzetével nyitok ezen fejezetben tért az oly könyőrtelenül üldözött hétfalusi magyarság ünnepélyei, mulatságai és játékainak ismertetésére.
A hétfalusi magyar nép nagyon terhes életmódot folyatt; s csak folytonos erőfeszités és lankadatlan munkásság által képes az élet szükségeit kiteremteni. Mihelyt a sürgősebb mezei munkán túl esett, a férfi népség egy része az erdőkre megy ölfákat vágni, más része mint szekeres bolyongja be fél Erdélyt és a Dunafejedelemségeket; a nők részint mezei munkával, részint házi teendőikkel: fonás, szövés, vászonfehérités, varrás, gyapjumosás, vetemény termeléssel stb. vannak elfoglalva; a hajnal első pirjától késő estvéig itt minden kéz el van foglalva; s éppen azért tavasztól késő őszig a mulatozásra nem sok idő marad, legfölebb a vasárnap délutáni tánczra szoritkozik*. A télnek munkamentesebb napjai szokták itt a kedélyes egybejövetelek* együtt mulatozások és örvendezések idényét képezni; ez tetőpontját a pirostojásos husvétkor szokta elérni; miért érdekesnek tartom ezen ünnepélynek népies örömeit leirni.
Az ujabb időkben a nép kiemelését lelkén hordó egynéhány pap szokásba hozta az olvasó-körökben való lapolvasást, szini előadást és kirándulásokat hol hazafias beszélgetések az előljárók és nép közt testvéries összesimulást előidéző közebédeknél, a beszédbeni szabatosságot kifejtő pohárköszöntések, hazafias szellemű könyvek kiosztása által hatnak a nép kedélyére és szellemi életének fejlesztésére; e téren is mint úttöről dicsérettel kell felemlítenem Borcsa Mihály bácsfalvi lelkészt.
Bár ekkor is elfoglalja a nyáron előkészitett ölfáknak Brassóba való beszállitása.
A husvéti piros tojások.
A hétfalusi magyarok guzsalyosai és tánczmulatságai.
A boricza.
A hétfalusiak lakadalmi ünnepélye.
A hétfalusi férj és nő közti viszony.
Kakas-ünnep*.
