XXV. Borszék.
XXV. Borszék.
Borszék felfedezése. Zimmethausen. Sz. Istvánnapi bucsuk. Borszék éghajlata. Borszék épületei. Borszék főkutja régen és most. Vegytartalma. Borszék talaja. Sétakertje. A Lobogó. Sáros. Lázár-fürdő. Zuhany.
Annyi gyógyforrásokkal gazdag hazánknak legnevezetesebb fürdőjénél vagyunk, egy forrásnál, mely az egész ismert világon egy a maga nemében; melynek vize már az egyenlitő tüzpróbáját is kiállotta, s mely ha hazánk a világkereskedelemtől elszigetelve nem volna, bizonnyal nagy szerepet játszana a párisi és londoni inyenczek asztalánál is; igy legfelebb közvetlen szomszédaink tudnak róla valamit.
Borszék felfedezését általában gr. Bánfi Dénesnek tulajdonitják, kit 1773-ban e környéken tartott vadászat alkalmával pásztorok vezettek a rengetegek közepette felfakadó forráshoz; hanem e feltevés téves, mert a borszéki ásványos viz, a gyergyóiak előtt jóval azelőtt már ismert volt. Egy 1700-ban kelt összeirásban* Borszék mezeje már emlitve van, sőt egy 1745-beli perokmányból az is kitünik, hogy ekkortájt Borszéken a szék (Gyergyószék) által csinált fürdőházak, és kápolna állott, melyeket gr. Lázár Ferencz pásztorai leromboltak, miért a szék perlekedett is. És igy Bánfinak legfelebb a másodszori felfedezés érdeme marad meg, a mennyiben azt nagyobb körben ő ismertette meg*.
Lásd gr. Lázár Miklósnak „Gr. Lázár család“ cz. munkájában bővebben kifejtve.
Lásd gr. Lázár Miklósnak „Gr. Lázár család“ cz. munkájában bővebben kifejtve.
1762-ben a székely gyalog ezrednek őrháza van ottan, az ezred tiszti kara 1764-ben Szárhegy és Ditró községével tett egyezkedés alapján épitett a már meglevő őrház mellé egy vendégeket befogadó házat, egy mást Csíkszék akkori főkirálybirája Sándor Mihály*. Nem sokára a szárhegyi szerzetesek és a gróf Lázár család is épitett ottan házat; 1773-ban már a tudományos világ figyelmét is magára vonta*. – 1779-ben már vendéglő is épült* s néhány hazai beteg fel is kereste az uttalan rengetegbe elrejtett gyógyforrást, mely ezen elnevezést méltán kiérdemli. Felemelkedését, s hirre jutását azonban egy idegennek, tanácsos Zimmethausen Antalnak köszönheti; ki midőn Europának leghiresebb orvosai s elhirhedett fürdői megromlott egészségének mitsem használtak, ide jött ehez a polgárosult világ határpontján felfakadó forráshoz, hol egészsége teljesen helyreállt; ő tehát hálából és emberbaráti jóindulatból hátra levő egész életét ezen fürdő felemelésére s ismertetésére szentelte, azt a birtokos faluktól haszonbérbe vette,* s költséget nem kimélve berendezte, vendégek számára lakokat épitett és épittetett a birtokos községekkel, sőt 1807-ben kivitte azt is, hogy a szék a Közrez rengetegein át utat vágatott (mely csak forradalom után köveztetett ki s készült el egészen a határszélig), üveg csűrt csináltatott* stb. Később gr. Lázár László is csatlakozott ez idegenhez; mind több és csinosabb lakok emelkedtek, ugy, hogy ma Borszék Erdélynek leglátogatottabb fürdője, hová nem csak a hazából, hanem a szomszéd oláh fejedelemségekből is annyian csődülnek, hogy bár jelenleg 70-nél több ház van (sok azok között nagyon terjedelmes), mégis a fürdői idény alatt bajosan lehet szállást kapni*. Rendszerint ide Előpatakról erősitő utócurára jönnek julius közepe táján, a fürdői idényt pedig Szt. István király napja szokta befejezni, midőn itten nagy búcsu s vigságokkal egybekötött ünnepély van, melyre fél Gyergyó fel szokott seregleni; de hamarább nem is igen lehetne ide jönni, mert itt a magas havasok környezte fenn fekvő vidéken hidegek szoktak uralkodni, ugy hogy még nyár közepén is a reggelek és estvék nagyon hüvösek, sőt még nappal is borult égnél hirtelen hidegül a lég, elannyira, miszerint 5° R. fokra is leszáll néha a hévmérő. – 1851–56-ban a fürdői idény alatt tett észlelések ily légmérséki viszonyt tüntetnek fel:
Lásd Dr. Meyr Ignácznak Dr. Otrobán Nándor által magyarra forditott „Borszék gyógyvizei“ czimü Brassóban 1863-ban kiadott müvének 7–8-ik lapján.
Az 1773-ban Bécsben megjelent „Akadem. Dissert.“ Wagner L. és H. J. Crantz az osztrák birodalom gyógyvizeiről irt munkájokban már emlitést tesznek Borszék gyógyvizeiről. Neustädter erdélyi főorvos 1793-ban e gyógyviznek különböző betegségekben való hatásáról (Sieb. quarts. 1793. III. 179. lap) tudományos értekezést irt. 1803-ban Güntner, ezen ásványos viz üdvös hatását önmagán tapasztalván, Bécsbe eladás végett nagyobb mennyiséget szállitott, midőn a bécsi orvosi kar azt tudományos vegybontás alá is vette. Güntner unokaöccse volt Zimmethausen Antal, ki Borszék felemelkedésére legtöbbet tett, mert ő egy terhes betegségből felgyógyulván, szabadalmat nyert arra, hogy a vizet Bécsbe csak ő szállithassa. 1805. ő maga is Borszékre telepedett, házakat épitett, a főforrást 1807-ben küpübe (kőmedenczébe) vette; utat vágatott, üvegcsürt épitett, szóval egész életét és tevékenységét ezen egészségét visszaadott gyógyforrás emelésére szentelte. Láss többet Dr. Meyr fennemlitém munkájában.
Lásd Dr. Meyr Ignácznak Dr. Otrobán Nándor által magyarra forditott „Borszék gyógyvizei“ czimü Brassóban 1863-ban kiadott müvének 7–8-ik lapján. 8-ik lap.
És pedig fizetett 35 váltóforint évi haszonbért azon fürdőért, melynek évi haszonbére jelenleg annyi ezer pengő forint, a hány váltó forintot Zimmethausen kezdetben fizetett.
Zimmethausen itt is halt meg; neje most is él, s itt lakik a birtokos községek által hálából épitett házban.
Salzer „Reisebilder aus Siebenbürgen“ czimü munkája 85. s köv. lapjain egészen másként adja elő Borszéknek Zimmethausennétől hallott történetét. Ugyanis egy a keleti Kárpátokon nyájait legeltető szelistyei oláh elbetegesedve haza indult lóháton, de a vérhányás és fáradalomtól annyira kimerült, hogy e rengeteg közepette félholtan s az élet minden reményét elveszitve rogyott össze; nagyon szomjas lévén, egy közeli forráshoz csuszott s abból iván, könnyebbülést érzett. Folytatva az igy esetlegesen felfedezett ásványos viznek ivását, 3 nap alatt felgyógyulva tért vissza hazájába. Itt sokaknak elbeszélve csudás gyógyulását, egy ezredes is hallá, ez egy Güntner nevü beteges pajtásának elbeszéli s elhatározák felkeresni a csudás gyógyforrást; a halálhoz közel álló Güntnert átszállitják Borszékre, itt a vadonban sátrakat huznak s az, ki ekkor alig tudott egy lépést tenni, 6 heti gyógykezelés után műkertet csinál emlékül Borszéken, s gyalog megy vissza Ditróba. Később megnősülve, mint boldog családapa a franczia hadjárat alatt liferansi minőségben felgazdagodik. Egykor Zimmethausen udvari ágensnél mulatozva, rojcsi borvizet hoznak fel, mely a bort megfeketité s ő felkiált: „Oh isteni Borszék, senki sem tudja, te hol buzogsz, senki sem ismeri gyógyerődet!“ Kérdik, mi az a Borszék? mire elbeszéli csudás gyógyulását s elhatározzák Zimmethausennel, hogy Borszéket vegyék haszonbérbe, s vizével kezdjenek kereskedést Bécsben. Eisner üveggyárossal bejönnek, ez kikutatja Borszék vidékét, s ott az egy són kivül az üveggyártáshoz szükségelt minden kelléket feltalálva, 1804-ben a birtokos községektől 28 évre 400 huszas évi haszonbérért kibérlik Borszéket. 1806-ban elkezdődött az üveggyár, s két év mulva már dolgozott. Sokat kelletvén költeni, Güntner visszalépett; de Zimmethausen kitartással folytatta megkezdett müvét, egész vagyonát oda fektette, s végre is a községekkel való perlekedés s más intriguák s lelkiismeretlenségek miatt belebukott, s 1838-ban meghalt szegényen az, ki megérdemelné, hogy az emberiség emlékoszlopot emeljen neki, stb., stb.
| Reggel | 8° R. |
| Délben | 17° R. |
| Estve | 6° R. |
| Tehát közép hőség | 10° R. |
mely mellett nem igen lehet nélkülözni a téli öltönyt. Ezen előtájékozás után már most tekintsünk szét a fürdőn.
Mint emlitők, Borszék a Borpatak délkör irányu völgy fejénél fekszik, izletes s festői rendetlenségben szétszórt házai csaknem egészen elfoglalják a szük völgyet. E házak többnyire fából épülvék s különösen az utóbbi korban épült izletes, köröskörül, a székely épitési izlés szerint, tornácz által környezett házak az igényeknek eléggé megfelelnek, különben a természet oly pazarul ékítette fel e helyet, hogy az embernek kevés teendőt hagyott hátra, s Borszék falusi otthonias házaival, gyönyörü regényes vidékével inkább tetszik nekem, mint Előpatak szép emeletes és oszlopos házaival, kopár, kietlen vidékével. Ide a havasok nagyszerü keretébe nem is illenének a kicziczomázott, felczifrázott városi épületek s ha hasonlatot akarnék Borszék és Előpatak közt tenni, azt egy piros pozsgás képü, fekete szemü falusi leányhoz, Előpatakot pedig egy városi halvány piperőczhölgyhez hasonlitanám.
A fürdőtelepnek körülbelől középpontján van a főkut, vagyis az ivó borviz, mely egy rácsozattal övezett kőküpübe foglaltan buzog fel, de nincsen ideje a viznek elfolyni, mert az három csőbe felfogatva, csinos székely leányok töltik ott megszakitás nélkül éjjel nappal a palaczkokat, mig mások a kútelőtti tér déli oldalán felemelkedő pompás svájczi stylben épült töltőház terjedelmes raktáraiba hordják,* hol mások ismét pecsételik s elrakják; de nem igen van ideje a tölt palaczkoknak ott heverni, mert már ott várja egy sereg szekeres, kik (üvegeért 2 krt, a legelőért minden lótól 1 krt fizetve) felrakják, s széthordják a haza minden zugába, sőt az utóbbi időkben vizen (a kis Beszterczén tutajokon) is megkezdették a Dunafejedelemségbe való szállitást, és oly nagy a fogyasztás, hogy bár 24 óra alatt 8600 kupát ád a forrás, mégis ezen évenként csaknem két millió üveget adó mennyiség alig elég a szükségletre, s tavaly már az alább levő erdei kutból is voltak kénytelenek tölteni; azonban e bajon még most elein lehet fűthető raktárak készitése által segiteni, mert most a tél 4 hónapja alatt nem tölthetnek a miatt, hogy a borviz megfagyván, szétlöki az üvegeket.
Ezen igen csinos épület 1855-ben épült s 22,000 o. é. forintba került. Most már füthető is levén, a viznek palaczkolása télen is folyamatban van.
Általános és alapos is azon hit, hogy a borszéki borviz most nem az a mi régen volt, s ezt annak tulajdonitják, hogy 1823-ban a villám a kutba csapott le, 1837-ben pedig egy hirteleni árviz annyira eliszapolta, hogy csak hosszas utánásás után tudták ujból felfedezni, de nem az eredeti minőségben, minek természetes oka az erdők kipusztulásában keresendő, mert mig a forrás közelében rengeteg erdők diszlettek, azok a légkörből lecsapolódó nedvet magukhoz vonták, s lapujokon való kigőzölgés által felemészték; ma ezek eltünvén, a lehulló esőviz a földbe szivárog, s a savanyuvizzel keveredve, azt meghamisitja, felhigítja. Engedjék csak felnőni a letarolt erdőket: Borszék savanyuvize ujból vissza fogja nyerni eredeti jóságát.
A talaj, melyből ezen forrás felfakad, s egyáltalában egész Borszék talaja legujabb mészképződvény, melyet a nép borkőnek nevez, s mely nem egyéb, mint az ásványvizek csapadéka, melynek alakulási műfolyama ez.
Az átserkedő ásványos vizek a külszinre érve, szénsavuk a körlégen elpárolog, s ez által a viz elvesztvén ásványoldó tulajdonát, szálladék jön létre, mely bekérgesiti a talaj felületét, s mely ha likacsos szövetü, idővel kövületté válik. Igy alakiták ezredéveken át az itt felserkedő savanyuvizek e völgynek sajátlagos sziklatalaját*.
Ezen nagyszerü mészszivag-lerakodás nem csak a borszéki völgyre, hanem a Kerekszék s környékére is kiterjed; a borszéki kutnál 300 láb vastagságot ér el. Hosszkiterjedése 1000 öl, szélessége 500 öl. Ha e mészszivag közép vastagságát csak 30 lábra teszszük is, akkor az 540 millió köblábat teszen. A mészszivag terje és a főkut vizmennyiségéből azt is kiszámitották, hogy a főkutnak tizenegy millió kétszáz ötvenezer év kellett arra, hogy e csapadékot képezze; de mivel feltehető, hogy a borszéki források hajdan gazdagabbak voltak, s hogy nem csak a főkut, hanem a többi források is közreműködtek, még ez esetben is több százezred év kellett ezen képződés létrehozatalára.
Az időjárás is nagy befolyással van a borszéki savanyuviz minőségére; nedves, esős időben több édes viz szürődvén oda, gyengébb és izetlenebb; legerősebb több napig tartó tiszta idő után; szép időben egy polgári font borviz 20 szemer kötetlen szénsavgázt tartalmaz, mig esős időben alig tartalmaz ugyanoly mennyiség 8 szemernyit, sőt ezen szénsav-tartalom a nap különböző szakaiban is változik. És igy ezen borviz tökéletes pontos vegytani elemzése nagyon bajos; mi többszörös kisérlet után tett elemzését adjuk itt egy jeles természettudósunknak*. E szerint egy polg. font (= 7680) főkuti borvizben van:
Borszék és környéke leirásánál használtam azon jeles ismertető leirást, mely „Természetrajzi czikkek“ czim alatt a „Kolozsvári Közlöny“ 1857-ik évfolyama 72. és következő számaiban Pávai Vajna Elek tollából megjelent, s Borszéket érdeklő szaktudományi közlésemben itt egyszer mindenkorra erre hivatkozom.
| kötetlen szénsavgáz | 16 szemer, |
| szilárd alkatrésze pedig | 30 szemer |
Száz szemer ilyen alkatrészben pedig van:
| CaO+CO2 = szénsavas mészéleg | 48 szemer |
| NaO+CO2 = szénsavas szikéleg (sziksó) | 26 szemer |
| MgC+CO2 = szénsavas kesrenyéleg | 20 szemer |
| Na 1 = chlornatrium (konyhasó) | 2 szemer |
| SiO2 = kovanysav | 2 szemer |
| FeO+CO2 = szénsavas vasélecs | 1/2 szemer |
| KeC1 = chlor kalium | 3/4 szemer |
| Al2O3 = timanyéleg | 1/10 szemer |
Legnehezebb a sziksó közép számának meghatározása. A főkut átlagos hőmérséke 71/2 fok R. hőmérője szerint*.
Aránysulya 1.001,842 Dr. Török a „Két magyar haza gyógyvizei“ cz. könyve 182-ik lap; vize zaj és bugyborékolás nélkül forr fel, csak néha jön fel egy-egy nagyobb bugyborék, de finom élénk pezsgést lehet benne észrevenni.
A főkut környezetének feldiszitésére az utóbbi időben igen nagy gondot forditottak; előterét roppant munkával kiegyenlitették, kőfallal szegélyezték, s egy szilárd kő boltivvel fedett földalatit csatornán vezették tova a sok rendetlenséget és kárt okozó patakot. A kut mellé szép svájczi izlésben készült töltőházat épitettek, melynek felső nyitott része a zenészek és sétálóknak szolgál helyiségül, egy másik fedett oszlopos folyosó az előtér nyugati oldalán vonul el hosszan, hogy a vendégek rosz időben is folytathassák sétával egybekötött curájukat. Mellékelt képünk előtünteti a töltőházat, melynek jobb oldalán buzog fel Borszék főkutja.
Balra, a nyugati oldalon egy falba foglalt dombocskán csinos sétakert kávéházzal, jobbra pedig egy csomó kis boltocska van, hol a fényüzés és szükséges dolgoknak minden czikkét fel lehet találni. Az emlitett raktár mellett pedig gr. Lázár László által épitett kápolna.
Ezen központ körül vannak festői rendetlenségben szétszórva a lakházak és terjedelmes vendéglők kártya és tekeasztalaikkal s más elszóródást szerző mulatságaikkal. A főkuton kivül még több ivóforrás is van Borszéken, mint a László-forrás, Lázárkut, a Lobogónál levő, erdei kut, Jánoskut; ezekből csak is az utolsó édes viz, a többi mind ásványos forrás.
Borszéknek ivókutjain kivül még számos berendezett fürdője is van. Ezek között első helyet foglal a méltán hires Lobogó, mely Borszék keleti végénél fakad fel. Belül vetkező szobákkal, kivül oszlopos folyosókkal ellátott csinos épület köriti az egészség és erőnek ezen kincsforrását. Közepén közvetlen egymás mellett két fürdőmecenzében buzog fel hánykódva a 24 óra alatt 24,000 kupa vizet adó bő forrás, valódi vizokádó, melybe beleülni ugyancsak nagy önmegtagadás és elhatározottság kivántatik, mert annak vize 5–6 fok (a fagyponton felül Reaumur hm. szerint). Aránysulya 1.000,967. A test ezen rendkivüli hidegségben rákveres lesz, de ha az első percz tüz-, vagy inkább jégpróbáját kiállotta az ember, azután a testet kellemes zsibbadás s áthevülés fogja el, s többen 10–15 perczig is kiállják, bár nem fogkoczogás nélkül.
A mellette délre levő medencze vize egy-két fokkal melegebb, miért a hidegebből oda átmenni igen kellemesnek tetszik*.
A kormány rendeletéből 1853-ban Bécsben elemezték ugy a főkutat, mint a Lobogót. Ezen elemzés szerint egy polgári fontban találtak:
A főkutban a Lobogóban
hamhalvagból 0.1920 0.0768
szikhalvagból 0.6067 0.1229
szénsavas szikélegből 5.9750 1.4131
szénsavas mészélegből 11.5738 5.8675
szénsavas keserélegből 5.4298 2.6880
szénsavas vasélecsből 0.0452)
timföldből 0.0384) 0.0768
kovasavból 0.5837 0.5606
kénsavas haméleg)
légsavas haméleg) nyomokat nyomokat
szerves anyagokból)
Összesen 24.5146 szem. 10.8057 szem.
Szénsavból 13.7626 szem. 8.5939 szem.
vagy 28.6321 k. hüv. 17.8874 k. hüv.
Ez azon életforrás, mely már oly számosakat – kikre a halál leselkedett életmetsző kaszájával, kiknek életfonalát már a párkák ollójuk között tarták – visszahivott az életre. Ez a jótékony természetnek azon orvosa, mely az emberi tudomány által kifejtett gyógyászatnak minden segédeszközeit túlszárnyalja, mely életet fakaszt a halálból. – A Lobogó előtt egy más, talán még ennél is dúsabb forrás buzog fel, melynek vizét melegitve használják a közeli fürdő-szobákban.
A Lobogón kivül még más két fürdője van Borszéknek; ezek egyike a kápolnán alól levő Sárosfürdő. Egy 24 óra alatt 6000 kupát adó bő forrás, mely nevét iszapos leüllepedésétől nyerte, különben vize tiszta és átlátszó s sok betegségben nagyon hatásosnak bizonyult. Szemben van vele a másik, az ugynevezett Lázárfürdő, igy neveztetve arról, hogy a gr. Lázárok tulajdona; mindkettő medenczébe van fogva s csinos vetkőzőszobákkal ellátva, mindkettő eléggé hideg, bár a Lobogónál melegebbek*.
Meyr Ignácznak fennebb idézett „Borszék gyógyvizei“ czimü munkájában Borszék minden forrásainak közölve van vegybontási eredménye és pedig az ujabb észleletek nyomán, és megvan azok vegyelemzése súlyilag és térimeileg, s egyszersmind összehasonlitások vannak téve nem csak honi, hanem külföldi jelesebb ásványos vizekkel is, és pedig Borszékre előnyös egybehasonlitások. Én fennebb Borszék két fő forrásának, a főkut és Lobogónak vegyelemzését adtam, kik ezekre és a többi forrásokra nézve is részletesebb tudomást akarnak szerezni, azokat Meyrnek emlitett munkájára utalom.
A Lázár fürdőtől nyugatra a völgy mélyében zuhany is van, édes és savanyuvizzel czélszerüen berendezve.
Ezen használatban levő források mellett még más mellőzött ásványos forrásai is vannak Borszéknek, mint a Pásztorfürdő, Szarvasfürdő, Kunfürdő, Boldizsárkut, Erzsébetforrás*.
Az Erzsébetforrás a kis park területén levén, betöltetett, s vize a patakba vezettetett le.
Ezen Borszékköri gyógyforrásokon kivül, a Borszék és Bélbor közti közön számtalan más ásványos forrás fakad fel, Bélborban* magában az ugynevezett Sáska-réten hatvannál több forrás buzog fel*. Ezek közt legnevezetesebb a Rotyogó, mely a borszéki főkutnál is több szénsav-gázt tartalmaz, s annál jóval erősebbnek tartatik.
Bélbor Borszéktől 4 óra távolra van észak irányban, s a havasok által környezett legmagasabb fenntere hazánknak, mely 3650 lábnyira fekszik a tenger szine felett, s mint ilyen Erdélynek legmagasabban fekvő lakhelye, mert a Bisztriczora és annak számos mellékfolyamaitól öntözött és termékenyitett térség lakva van oly pásztorkodásból élő oláhok által, kik elszigeteltségükben a világról nem sokat tudnak, valamint a világ sem róluk, mert az annyira el van szigetelve, hogy ut sem vezet oda, s csak lóháton vagy gyalog lehet veszélyes ösvényeken oda eljutni. Az ottan boldog egyszerüségben élő nép nagyon szép és erőteljes, női közt nagyon sok szép van; a bélbori kis apró zömök lovak nagyon keresettek, s főleg hegymászásra páratlanul ügyesek.
A Bélbor környéki ásványos források száma meghaladja a százat; azok ugyanazon vegytartalommal birhatnak, mint a borszékiek, s azoknak hasonlóan nagyon csekély hőfoka van.
E források vegybontva és észlelve nem voltak, ismeretlenül és használatlanul folynak most azok el, de midőn a közlekedés utjainak felnyiltával bérczes hazánk a külföld- és világkereskedéssel egybeköttetésbe jövend, akkor Borszék forrásai a szükségletet fedezni képtelenek lesznek, mikor aztán kétségtelenül felkeresendik ezen most mellőzött forrásokat is, melyek amazokkal igen egytermészetüek és rokonelemüek lehetnek.
A szép regényes Borszéknek déloldalról felvett képét mellékelve, folytatom vizsgálódásaimat annak érdekes környékén.
A borszéki fürdő látképe.
