Györgyegyháza. (Gywrgeghaz.)
238Györgyegyháza.
(Gywrgeghaz.)
(Gywrgeghaz.)
Sem a bécsi codex, sem a tizedjegyzékek nem említik, ma már nem is létezik, de egyházának alapfalai Bagamér határán, egy halom tetején emberi emlékezetre még állottak, s környéke ma is Györgyegyháza dülőnek neveztetik. Ez egyház kétségkivül Szent-György tiszteletére volt szentelve; de kérdés, hogy a község egyháza védszentjéről vette-e nevét, vagy pedig György birtokosáról? mert hogy ily nevü birtokosa volt, kitünik a váradi káptalannak egy 1292-iki határjáró leveléből.*
Hazai okmánytár: III. 42. l. – Fejér Gy: Cod. dipl. X. 8. 478. l.
Más község lesz ama Chazlou (Császló?), melyet szintén a váradi káptalannak egy másik, 1281-iki határjáró levele ugyancsak Bagamér mellett említ,* mert ez 1345-ben a Káta nemzetség birtoka,* Györgyegyháza pedig a Gutkeled nemzetséget uralta 1348-ig, midőn Bagamérral együtt csere utján a váradi székeskáptalan birtokába jutott.*
Wenzel G: Árpádkori uj okmánytár. IV. 235. l.
Zichy-okmánytár: II. 150. l.
E munka II. kötete. 274. l. – Azon «Sengurg» (= Szentgyörgy), melyet a váradi káptalannak egy 1307-iki osztálylevele a «vak» Dorog fiainak birtoka gyanánt említ, (Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 924. 13.) a mai Szent-György-Ábrány lesz.
