Her-Pályi. (Erpaul. Herpali. Erpal.)
Her-Pályi.
(Erpaul. Herpali. Erpal.)
(Erpaul. Herpali. Erpal.)
A már említett négy Pályi másodika. Előnevét hol «Her»-, hol «Er» = Érnek irják történeti emlékeink; de a közéletben, legalább jelenleg, mindig «Her», minélfogva ez előnévben az első betü nem a régies, ugynevezett hehezet, mint például «herdő» a mai erdő helyett; hanem inkább a Her-ben egy elavult szavunk lappang, melylyel összefügg a «Hernuk» helynév, «Herep» fa, s mely némely összetételeiben, mint hernyu, lóhere, here-hura stb. most is él.
Herpályit először a bécsi codex említi a XIII-ik század végén, mikoron püspöki tizede tizenhárom kepe s lelkészének szeretetadománya 239egy uncia. Ekkor Mikós bán birtoka s egyik tagját képezte azon nagyobb birtoktestnek, mely kivüle itt egy csoportban Berettyó-Ujfalu, Kengyel, Szent-Kozma-Damján, Szent-Demeter s Andaháza községekből állt. A következő században tartozékaival együtt már királyi birtok, s mint ilyet Nagy-Lajos király 1373-ban Domoszlai Miklós hevesmegyei főispánnak, Gergely fiának adta,* de Domoszlai Demeternek csak leányai maradván, ezek egyike, Apollónia, Zsigmond király jóváhagyásával 1418-ban, férje, Rozgonyi János főkincstartó birtokába vitte át.*
Budai országos levéltár kincst. oszt:N. R. 630. 17. – N. R. 40. 1. és 502. 23.
Budai országos levéltár kincst. oszt:N. R. 630. 17. – N. R. 40. 1. és 502. 23.
Feltünő, hogy ez uj adományok, beiktatások s határjárásokról szóló levelekben, midőn az egyes birtokok elősoroltatnak, monostorról sehol sincs említés, noha ily nagyobb nemzetségi birtokok anélkül, mint láttuk, nem szoktak állani, s Her-Pályi határán egy monostorszerü egyház csonka tornya, mint szintén láttuk, ma is áll.* E hallgatás aligha azt jelenti, hogy a monostor, bármi okból, ki volt véve az uradalmi kötelékből; hanem inkább, hogy 1373-ban puszta volt, amint már előbb a tizedjegyzékek sem említik.
E munka II. kötete 363. s köv. ll.
A csonka toronytól jóval távolabb, kelet felé, a mai «telek» nevü helyen állt Herpályi község, és itt «egyház-sziget»-nek nevezik ma is azt a pontot, hol az egyház emelkedett. Széthullott tégláiban még most is meg-megakad a szántóvető ekéje.
Különben Her-Pályi amint feje volt a többi uradalmi községeknek, ugy a váradi püspökségnek is tekintélyesebb egyházai közé tartozott; lelkészei: 1332–1334-ben Mihály s 1335–1337-ben Péter tizennégy garas pápai tizedet fizettek évenként.
