Kerekegyház. (Geregykhaaz. Kerekegház.)
Kerekegyház.
(Geregykhaaz. Kerekegház.)
(Geregykhaaz. Kerekegház.)
Magában nevében egész történet van, egyházi történetének legérdekesebb része. E név elmondja, hogy egyházas hely volt, sőt értesít egyházának alakjáról is. A kerek egyházak, vagy inkább kápolnák gyakoriak valának kivált falvainkon s kisebb városainkban, s azok egynémelyike ma is áll, mint például Tótlakon (Vasmegye), Rába-Szent-Miklóson (Győrm.), Kis-Peleskén (Szatmárm.)* stb. Ilyen volt kétségkivül községünkben is s mindazon helyeken, melyek vele együtt Kerekegyház nevet viseltek.*
Henszlmann I: Magyarország műemlékei. I. 133. s köv. ll.
«Rotunda ecclesia». Theiner Á: Monumenta Hung. I. 563. l.
És e község emlékezetes nevének igazságot szolgáltatnak történeti forrásaink. Igy midőn I. Károly király 1328-ban Dósa nádor fiainak: Jakab, Pál és Dósának az ő és néhai atyjok érdemeiért a Hortobágyon és Biharban több birtokot adományoz, ez utóbbi helyen említi Kerekegyházat is egyházának kegyuraságával.* Hasonlóképen van szó egyházáról 1487-ben, midőn egyszersmind az is megemlíttetik 245róla, hogy a Berettyó mellett állt.* A megjelölt helyen, Diószegtől nyugatra csakugyan ott van ma is Kerekegyház puszta; annak hantjai rejtegetik kétségkivül a régi kis kerek egyháznak alapjait.
Nagy I: Anjoukori okmánytár. II. 355. l.
Kolosmonostori országos levéltár: Bihar. M. 1.
Lelkészei közől egy sem ismeretes; valószinüleg nem is volt külön lelkészete, hanem a szomszéd anyaegyházak valamelyikéhez Gyapolyhoz vagy Jankához tartozhatott. Ezért nincs meg neve a pápai tizedjegyzékben.
