Keresztelő-Szent-János egyházának társaskáptalana.
204Keresztelő-Szent-János egyházának társaskáptalana.
A keletkezését elfedő homály. – Első feltünése. – Birtoklásának történeti nyoma. – Ismeretes tagjai.
Ki, mikor s mely különös czélra alapitá? oly kérdések, melyekre történeti emlékeink még eddig nem adtak feleletet. 1472. május 8-án hallunk róla először, midőn prépostja s kanonokjai emlittetnek; ekkor tehát már alapitása és szervezése bevégzett tény vala s igy keletkezésének első gyökérszálait néhány évvel előbb kell keresnünk.
Ekkor két egész évtizeden át a nagynevü Vitéz János ült Szent-László városának püspöki székén. Hogy Vitéz csakugyan törekedett Váradon s nevezetesen Szent-László király sirjánál egy uj káptalant felállitani, de törekvése meghiusult: azt tudjuk.* Azonban ez alkalommal is megtörténhetett, mint annyiszor, hogy a meginditott cselekménynek mégis lőn eredménye, csakhogy más alakban. Az uj káptalan más czimmel, más rendeltetéssel ugyan és szerényebb alapokon, mint azt Vitéz tervezé, megalakult s Keresztelő-Szent-János káptalanának nevezteték.
Lásd e munka első kötete 290–291. ll. – Epistolć Mathić Corvini: 58–59. ll.
Lehet, hogy a még ezután felmerülő adatok igazolni fogják azon sejtelmet, mely e káptalan alapitóját Vitéz Jánosban keresi. Feltünő az is, hogy mind az uj káptalan, mind Vitéz püspök neve: János, ami, ha nem a puszta véletlen müve, sokat jelent a középkorban, midőn a védszentek tisztelete annyira ki vala fejlődve, hogy, a ki oltárt, egyházat vagy monostort alapitott avagy legalább egy zászlót készittetett, sietett 205arra védszentje képét feltenni s alkotását önmagával együtt védszentjének felajánlani.
Az uj káptalan egy prépost s legalább nyolcz kanonokból állt; annyit emlit egyszerre egy alább idézendő oklevél, s hogy nem a kiskáptalanból alakittatott át, azt igazolja egy másik oklevél, mely a két káptalant s azok tagjait egymás mellett s egy időben hozza fel.* Prépostja rendszerént a székeskáptalani prépost volt; ezt mutatja az egyetlen, rendelkezésünkre álló irott emlék, emellett szól ama körülmény, hogy külön prépostjáról sehol semmi emlékezet.
Lásd fentebb: A kiskáptalan tagjai: Dombrai Pál 1472. év.
Egyháza épen ugy, mint a kiskáptalané, várbelinek neveztetik s ennélfogva kétségtelen, hogy a váradi várban, Szent-László székesegyházának közelében emelkedett.
Birtokairól szintén hézagosak a tudósitások, de annál érdekesebbek. Az 1554-iki adókönyv szerént a biharmegyei Bedő falu egészen Szent-János káptalanáé volt;* ellenben az 1552-iki s a többi évek adókönyvei ugyanazon Bedőt a váradi nagyprépost birtokának mondják.* Egy 1472-iki oklevél szerént Szilhalma-tája nevü birtoka is volt e káptalannak, nem falu, hanem csak puszta vagy dülő, mely szintén Biharmegyében, Derecske és Tépe között, talán ép ez utóbbi határán esett.* Tépe szintén nagypréposti birtok, és igy már másod izben látjuk,
Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Dicalis Conscript. Bihar. VIII. 368 l. és előző s. köv. ll.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Dicalis Conscript. Bihar. VIII. 368 l. és előző s. köv. ll.
«Nos Capitulum Ecclesić Albensis memorić commendamus, quod egregius Johannes filius condam comitis Johannis de Rozgony et Andreas de Rakolcz personalIiter ab una – parte autem ex altera Johannes Zamleny civis civitatis Waradiensis pro venerabili et egregio domino Johanne Wythez, decretorum doctore, prćposito et canonico ecclesić Waradiensis, necnon simaliter preposito – et honorabilibus viris Jacobo, Clemente, Bartholomeo, Laurentio, Michaele, Mathia, Benedicto et Urbano canonicis collegiatć ecclesić beati Johannis Baptistć de Castro Waradiensi cum procuratoriis literis Capituli eiusdem Waradiensis ecclesić coram nobis constituti, spontanea eorum voluntate sunt confessi in hunc modum: Quod quia prefatus Johannes de Rozgon et Andreas de Rakolcz ratione et prćtextu quarumdam terrarum arabilium Zylhamathaya vocatarum in comitatu Byhoriensi habitarum ac aliorum negociorum iuxta iudiciariam commissionem serenissimi domini Mathić regis literarumque suarum superinde confectarum vigesimo sexto et septimo diebus festi b. Michaelis Archangeli iuramenta deponere habuissent; tamen ipsi partium laboribus et expensis parcere volentes, interveniente plurimorum proborum virorum ordinativa compositione, restatucionem prćfatarum terrarum arabilium Zylhalmathaya vocatarum, necnon iuramenta prenotata sive iuramentales dispositiones, item iudicium ac iustitić impensionem, quam idem dominus Johannes ex parte Jobbagionum suorum facere tenebatur, ećdem partes arbitrio et dispositioni octo proborum et nobilium virorum per partes eligendorum in festo beati Gregorii papć proxime venturo in possesione Dereczke fiendć submisissent, ymo submiserunt coram nobis, Ubi quitquid ipsi octo probi viri termino et loco in predictis in facto dictarum terrarum et juramentalium dispositionum, necnon satisfactionis ex parte Jobbagionum, aliorumque iniuriarum, dampnorum et expensarum prćmissarum occasione factarum; visis ambarum partium iuribus atque probabilibus documentis, facerent, disponerent et arbitrarentur: hćc et id ambć partes acceptare et pro rato et firmo habere et tenere inviolabiliterque observare deberent et tenerentur. Ubi autem ećdem partes per dispositiones eorumdem proborum in premissis concordare non possent, extunc ydem dominus Johannes de Rozgon et Andreas de Rakolcz in uno termino per eosdem arbitros post idem festum beati Gregorii papć prćfigendo et deputando, iuramenta ipsorum secundum contenta litterarum adiudicatoriarum prćfati domini regis deponere, tandem quintodecimo die ipsius iuramenti idem dominus Johannes ex parte Jobbagionum suorum satisfactionem impendere debeat et teneatur harum vigore et testimonio litterarum mediante. Datum sabbato proximo ante festum b. Demetry martyris, Anno domini millesimo quadringentesimo septvagesimo secundo.» Eredeti, papir, hátpecsét helye. Budai orsz. levéltár kincst. oszt. N. R. 1018. 43.
206hogy a Szent-János-káptalan s a váradi nagyprépost birtokai találkoznak. Egyébaránt Tépe 1421-ben még Kovári Pálnak birtoka,* és csak később, Szent-János káptalanának alapitása korában juthatott a nagyprépost birtokába. Ha ehhez hozzá veszszük azon körülményt, hogy Szent-János káptalanának prépostságát rendszerént a székeskáptalani prépost viselte, azon sejtelemnek kell helyet adnunk, hogy itt is, mint fentebb a kiskáptalannál, a nagyprépost nevén álló birtokoknak legalább egy része eredetileg a Szent-János-káptalan birtokai valának s a káptalan prépostságával jutottak a nagyprépost kezére, kinek birtokában még a XIV-ik század végén sem látunk többet az egy Ürögd falunál.
Gr. Károlyi-oklevéltár: II. 62. 1.
E káptalan végsorsa ismeretlen, de 1554-ben, mint láttuk, még van róla emlékezet, de hogy léteztek-e akkor kanonokjai is? annak semmi nyoma. Utolsó, ismeretes kanonokja 1509-ben fordul elő.
