II. GRÓF CSÁKY IMRE (1702-1732) | Tündérkert

II. GRÓF CSÁKY IMRE
(1702-1732)

Szepesvár rekonstruált képe.

A történeti* nevezetességű Branyiszkó-hegy nyugati oldalán, magas sziklatetőn emelkedik Szepesvára. Ma már csak festői rom,* hajdan jelentékeny erősség, mely a Bethlenfalvi Thurzók kihaltával, 1638-ban a gróf Csáky-nemzetség birtokába jutott. Új birtokosaival megújult régi fénye és szülőháza lett ismét oly férfiaknak, kiket legjobbjai közt említ nemzetünk. 196Soraiba tartozik gróf Csáky Imre.

a) Megjelent a Katolikus Szemle I. (1887) évfolyamában, 434–468. l.

1780-ban tűzvész pusztította el.

Magas állása, állami s közjogi életünk átalakításában vitt szerepe egyaránt érdekessé teszik. Még vonzóbb azáltal, hogy bár pályáját jóval a szatmári béke után fejezi be, mégis szokásai s udvartartása által, a régi Magyarországhoz tartozik. Mondhatni, középkori főpapjainknak utolsó alakja.

Atyja, István, előbb beregi főispán,* majd tárnok,* végre országbíró.*

b) Nem beregi főispán, hanem Felső-Magyarország főkapitánya volt.

c) Nem ő, hanem hasonlónevű atyja volt tárnokmester.

d) Életrajzi adatai: Málnási Ö.: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora. 29–32. l.

Értett a kardforgatáshoz is. Háromszor nősült s a három nő huszonöt* gyermekkel ajándékozta meg. Második nejét, Melith Klárát 1671 november 14-én vezette oltárhoz, de nem minden akadály nélkül. Az ifjú hölgy sógorasszonya* volt s amellett protestáns.

e) Huszonhat gyermeke közül 3 halva született. (U. o. 32. l.)

f) Csak másodfokú sógornője volt (U. o. 31. l.)

Szepesvára átellenében egy másik magaslaton a szepesi prépostság, most püspökség ősi egyháza emelkedik. A prépost és Szepesvár ura már társadalmi állásuknál fogva is egymásra valának utalva. István gróf s az akkori szepesi prépost, Lovasberényi Bársony György, ki egyszersmind kinevezett váradi püspök volt, bizalmas lábon álltak egymással. A prépost kieszközölte István gróf házasságához a pápai felmentvényt; a gróf pedig, midőn a következő 1672 október 28-án fia született, annak keresztanyjául a prépost édesanyját hívta meg.

A keresztelés november 9-én abban a kápolnában történt, mely a fellegvár udvarán ma már romokban áll, de a csúcsíves építészet egyik szép alkotása volt. A gyermek Imre nevet nyert,* s a keresztelő püspök-prépost aligha álmodá, hogy a kisded, kire áldását adta, egykor utódja lesz.

Mindezen családi események a férjnek, gróf Csáky Istvánnak sajátkezű feljegyzéseiből merítvék. A Csáky-nemzetség szepesmindszenti levéltára; Zöldkönyv 18. l.

A várkápolna csakhamar újabb és ritkább ünnepély tanuja lön. Az ifjú Csákyné anyai boldogságában még szorosabban simul férjéhez: áttért férje s gyermekének vallására,* kis fiát pedig a konvertiták lelkesedésével az oltár szolgálatára, Istennek ajánlotta fel.

„1673… Nagyboldogasszony napján gyónt és communicált meg elsőben az én kedves házastársam… Hála Istennek”. Zöldkönyv. i. h.

* * *

Szepesvára közelében, Kassán a XVII-ik század közepén nevezetes főiskola keletkezett, mely a katolikusok vallási s tudományos 197érdekeit volt hivatva előmozdítani, éppen úgy, mint a szomszéd sárospataki a protestánsokéit. Kisdy Benedek egri püspök, ki, mióta Eger török kézre került, Jászóra, majd Kas sara vonult káptalanával együtt, – alapította az iskolát s melléje papnevelő-intézetet is csatolt.

Ez iskola s intézet növendékei 1682 augusztus 5-én ama korban nem éppen szokatlan, de mégis ritka jelenetnek valának tanúi. Csáky Imre, az ország bírájának fia, fényes név, nagy vagyon, főispánságok, várak örököse az említett intézetben pap lett. Csendes, ájtatos kispap, milyen a szelíd, szófogadó gyermekekből szokott válni, kiket öntudatuk első ébredésétől kezdve azzal a gondolattal nevelnek, hogy pap lesz belőlük. Lipót király a Csáky-ház barátjainak előterjesztésére Csáky Imrét egyházi pályájának küszöbén apáttá nevezte ki,* s a fentjelzett ritka jelenet abból állt, hogy a tíz éves Csáky mellén aranykereszttel s ujján főpapi gyűrűvel lépett leendő társai közé.

A kinevező oklevél kelt Bécsben márc. 21. 1682. Eredeti, papír. A gróf Csáky-nemzetség lőcsei levéltára: l77. l.

Régi családaink mindig örömmel látták gyermekeiket az egyházi pályán. Nem csupán vallásosságból, hanem mert ott gyermekeik testi-lelki sorsát inkább biztosítva látták. Sok gyermek lételében pedig az egyházi pálya még kívánatosabb volt. Az ősi birtok nem daraboltaték fel annyira, mert az egyháziak rendesen lemondtak osztályrészükről, sőt, ha pályájukon szerencsével haladtak, még növelték családjuk fényét és gazdagságát. Ezért történeti emlékeink, mint a Margit-legenda is, nagyszámmal tüntetik fel legelső családaink sarjait az egyházi pályán. Csáky Imre családjában kívüle még testvéröccse, Miklós is a papi pályára lépett s hazánk prímása lett; nővérei közül pedig négyen vették fel az apácafátyolt.

Csákynak kassai tanulása hat évig (1682–1688) tartott. Ezalatt nevelője, Páter Kecskeméty szívében atyai gyöngédséget keltett maga iránt s az egyszerű szerzetes akkor is szerető gondossággal kísérte egykori növendékét, midőn már messze repült szárnyai alól.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. l.

Püspökét meg éppen meghódítá.

E püspök már nem Bársony György volt, hanem utódja, 198a „jólelkű” Fenesy György, aki, mint a gyermektelen éltes emberek rendszerint, szintén nagy hajlammal bírt arra, hogy a más gyermekét felkarolja s boldogulásét áldozatokkal is elősegítse.

Fenesy püspök 1688-ban a 16 éves Csákyt a bécsi egyetemre küldé s mint az egyházi rend tagját, a Pázmány Péter alapította növeldébe vétette föl. Csáky öt évig volt az intézet tagja. Ez idő alatt úgy atyja, István gróf, mint Fenesy püspök a távolból is éber figyelemmel őrködnek felette. Gyakran küldik hozzája megbízottaikat s leveleiket, telve gyöngédséggel, szeretettel s olykor értékes mellékletekkel.*

Gróf Csáky István 28 darab levele fiához, Imréhez. Lőcsei nemzetségi levéltár: l79. l.

Még be sem fejezte Csáky bécsi tanulását, midőn Fenesy már előkészítette útját, hogy a hittudományi tanulmányok folytatása végett Rómába mehessen. Gondoskodott útitársáról is, hogy „Páter Sennyey László urammal tegye meg a nagy utat.* De mielőtt oly nagy messzeségre bocsátotta, meg akarta magának s az atyának szerezni azt az örömet, hogy gyönyörködhessenek a férfiúvá serdült gyermekben. Csáky ekkor 21-ik évében járt. Tudósítá tehát, hogy jöjjön Kassára, mert „magának tartja az subdiakonátusságra való ordinációját”.* Hogy kedves meglepetést is készít számára, arról hallgatott.

Fenesy Gy. levele, Szepesmindszenti levéltár: VII. 2.

Fenesy Gy. idézett levele.

Csáky mint a bölcsészet tudora érkezett Kassára, hol 1693 aug. 16-án történt meg ordinációja a jezsuiták egyházában. Ez az éppen olyan szép, mint szilárd renaissance-stílű épület fejedelmi bőkezűségnek köszöni lételét. Egy bánatos anya és özvegy: Báthory Zsófia építtette azt fogadalomból, hogy egyetlen fiát, I. Rákóczy Ferencet, a Wesselényi-összeesküvés gyászos következményeitől megmentse.

Csákynak subdiakónussá szenteltetésénél atyja, István gróf, akkor Felső-Magyarország kapitánya is jelen volt.* A szertartás végeztével következett a meglepetés. Fenesy püspök nagy pecsétes levelet kézbesített az új diakónusnak, mely egri kanonokká való kineveztetését tartalmazta.*

Diarium collegii Cassoviensis Soc. Jesu. Budapesti egyetemi könyvtár: G. 151.

Kelt „in ipso festo B. M. V. ad Nives” 1693. Eredeti, papír. Lőcsei levéltár: 177. 2.

199Csáky Imre disputációja

200A következő őszön Csáky már Rómában volt,* s az örök város az ő lelkére sem téveszté el hatását. A tudományok mellett a művészetek is utat találtak szívéhez.

Szerencsés megérkezését november 6-án jelenti Fenesynek, Szepesmindszenti levéltár: VII. 1.

Midőn hittudorrá avattatott, értekezése közrebocsátásánál nem elégedett meg a szokott egyszerű címlappal. Ehelyett művészi kivitelű címképet adott, mely főhelyén XII. Ince pápát, kinek a mű ajánlva volt, tüntette fel két koronás alak: I. Lipót s fia, a már megkoronázott I. József között. Mellettük nyolc kisebb kép azon győzelmes csatákat mutatta, melyek hazánk felszabadulását eredményezték a török járom alól.*

Csak leírásból ismerjük. Gánóczy: Episcopi Varadiensis, II. 374. l.

Midőn pedig közeledett az idő, hogy az örök várost elhagyja, mintegy búcsúzóul s szintén a szentséges Atyának ajánlva, egy kis melodrámát adott ki, melynek tárgya ismét Magyarország, a rabláncaiból szabaduló haza. Szövege kis negyedrétben 14 lapra terjed, versekben van írva, s valószínű, hogy, mint az ajánlólevél, Csákynak munkája. A gördülékeny, rímes sorokat Róma egyik karnagya, Octavio József által zenére tétette s hazánk fájdalom-, majd örömkiáltásának így készített utat a hallgatóság szívéhez.*

Megjelent Rómában 1695. Egy példánya a bécsi volt udavri könyvtárban: S. A. 33. C. 76.

Fenesy püspök örömmel látta Csákynak római sikereit és szívesen segíté nemes törekvéseiben. „Ami tanulása continuatiójára kívántatik – írja egyik levelében – abból ki nem veszem magamat”.* És szavainak őszinteségét jelentékeny összegek küldésével igazolta. Emellett éleszti munkakedvét, biztatja, vigasztalja, olykor szívét is feltárja előtte; így 1695-ben megsúgja ama reményét, „hogy elnyeri a kalocsai érsekséget”.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 1.

Más oldalról Csáky gyengeségei sem kerülték el figyelmét. Hajlamát a bő költekezésre korán észrevette; római lakásának már elején figyelmezteti is, „hogy bőven nem kell borsolni”,* két év múlva pedig, midőn ismét 800 forintot küld aranyban, megjegyzi, hogy „az sok költségeknek legyen vége”.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 1.

Utolsó levelét 1695 május 11-én írja Rómába, midőn felszólítja Csákyt a hazatérésre s útitársról is gondoskodik, hogy 201„Zichy úrfival jöjjön vissza”.* E Zichy, Pál lehetett, a későbbi scutari püspök s esztergomi kanonok.

Szepesmindszenti levéltár: VII. 1.

Csáky követte főpásztorának hívó szavát. Mondják, hogy midőn az örökvárostól búcsút vett, a bíbornokok egyike eme szavakkal bocsátotta el: most mint tanulót láttunk; nemsokára látni fogunk, mint bíbornokot.*

Gánóczy: episcopi Varadienses. II. 374. l.

* * *

Csáky Imre, midőn 1695 nyarán hazájába visszatért, közeledett élete huszonharmadik évéhez. Fenesy püspök valószínűleg azért is sürgette hazatérését, hogy áldozópappá is ő szentelhesse fel. Hol s mikor történt a felszentelés? adataink hézagossága miatt meg nem mondhatjuk; csak annyi bizonyos, hogy Csáky 1696 május 1-én már plébános.

E korban az egri káptalan némely tagjai az egyházmegye jelesebb helyein: Kassán, Sátoraljaújhelyben, Miskolcon, Ungváron stb. mint plébánosok szoktak működni, Fenesy, hogy Csákynak a lelkészkedés gyakorlatára is alkalmat adjon, de távol se legyen tőle: őt a megye legfényesebb plébániájára, Kassára nevezte ki.*

A kassai Szent Erzsébet-egyház anyakönyve.

És ő felsége a király ezúttal ismét megemlékezett róla: a Miskolc-melléki tapolcai valóságos apátságot adományozta számára.*

A királyi levél kelt 1696 június 2. Királyi Könyvek. III. 218. l.

Csáky. ereje tudatában, munkakedvvel lépett új pályájára. A kassai dóm anyakönyveinek számos helye tanúskodik lelkészi tevékenységéről. Testvéröccse, Tamás házasságát is ő áldotta meg, miről ősz püspöke, Fenesy rokonszenvesen jegyzi meg, hogy „szép és ritka Isten áldása”.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 1.

Eközben úgy Kassán, mint apátságában, Tapolcán az Isten házáról sem feledkezett el. A remek kassai dóm csak néhány év előtt került vissza a protestánsoktól a katolikusok birtokába sok fogyatkozással, nevezetesen a mellékoltároknak nagy hiányával. Csáky az északi oldalhajó legnyugatibb kápolnájában oltárt emeltetett nemzetsége címerével, melyről a kápolna el is neveztetett Csáky-kápolnának. Tapolcán szintén megkezdte 202a rombadőlt egyház felépítését s evégből Mecenzéfről munkásokat, Késmárkról kőfaragókat hozatott oda.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 4.

Így csendes munkásság közt telt el három év (1696–98); a következő három annál nyugtalanítóbb eseményekkel lepte meg.

1699 március 5-én második atyját, Fenesy püspököt elragadta a halál; december 4-én pedig édesatyját vesztette el. Eközben megvált a kassai plébániától is.

Mint a vármegyék ügyeinek rendezésére alakított bizottságnak tagja, Bécsbe költözött, hol ő felsége novii címzetes püspökké s királyi tanácsossá nevezte ki.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 4.

1701-ben a magyar királyi kancelláriánál nyert alkalmazást,*

Bécsi áll. levéltár. Hung. 1723. Card. Csáky.

g) M. kir. udvari alkancellár lett. (U. o. 61–64. l.)

1702-ben esztergomi kanonok lett,* s még ugyanazon év december 10-én váradi püspök s bihari örökös főispán.*

Kolonics L. adománylevele Bécsből 1702. aug. 8. Szepesmindszenti levéltár: VI. 2.

A királyi adománylevél kelt Bécsben 1702. dec. 10. Eredeti, hártya. Lőcsei levéltár: 177. 6.

* * *

Csáky váradi püspökké neveztetett, s ekkor még csak harminc éves volt, de negyven lett, mikorra püspöki székét elfoglalhatta.

A királyi kincstár a beiktatást s ezáltal az egyházi birtokok kiadását szerette húzni-halasztani. Így tett legközelebb Báró Nesslrotth Vilmos székesfehérvári préposttal és most Csákyval.* A következő 1703-ik évnek már fele is elmúlt s még csak annyi történt, hogy Csáky főispánsága Bihar megye gyűlésén kihirdettetett és elfogadtatott; ő maga pedig Bécsben aug. 5 én püspökké felszenteltetett.*

Magy. orsz. levéltár: Cancell. Concept. Exped. 1703. 84. és 1715 júl. 26. sz. –Keresztúri: Descript. epp. et copit. Varad. II. 284. l.

Szepesmindszenti levéltár: VI. 36. – Lőcsei: 177. 6.

Ezalatt váratlan események jöttek közbe. Május első napjaiban kitört a Rákóczy-forradalom s éppen a tiszai részeken.

Ha Csáky mindjárt a vész első hírére megjelenik Váradon, ha az ellenfelek közé állva, csendesíteni törekszik a szenvedélyeket: talán ő is megmentheti székvárosát, mint Egert ősz 203püspöke, Telekessy István, kit a város kapujánál az érkező fejedelem, Rákóczy, kezét megcsókolva üdvözölt.

De Rákóczytól a főpapok és főurak nagyrésze idegenkedett. A bécsi, bécsújhelyi, pozsonyi, eperjesi véres napokra még élénken emlékeztek. Maga a köznemesség is csak az első sikerek kivívása után fogott fegyvert.

Csáky Imre főpap és főúr volt. Idegen földön nyerte magasabb neveltetését s a bécsi udvarnak lekötelezve érezte magát. Emellett nemzetsége köréből nem hiányoztak oly hagyományok, melyek őt a Rákóczy-név s az Erdélyből jövő mozgalmak iránt idegenkedésre hangolták. „Szépatyámat – írja egy későbbi levelében – Bocskay, nagyatyámat Rákóczy György, atyámat Tököly mindenéből kifosztotta”.*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 36.

Várad tehát hiába várta új főpásztorát. Helyette 1703 augusztus 6-ra virradóra Bercsényi Miklós jelent meg kurucaival.

A váradi vár a császáriak kezében volt. Parancsnoka gróf Fels Colonna Ferenc tábornok. Őrségének legjelentékenyebb részét két ezred, mint akkor nevezték, rác katonaság képezte Kis Balázs ezredes alatt.

E rác katonaság, helyesebben felkelő martalóc sereg, Fels parancsára 1703 júliusának végével a kurucokat Diószegnél meglepte és szétszórta. Ezt a kölcsönt jött most visszaadni Bercsényi.

Augusztus 6-nak hajnalán Várad külvárosát, Olaszit ő is meglepte, rác lakosait, köztük Kis Balázst, kardra hányatta s a várost felégette.*

Biharmegyei rég. s tört. közlemények. 1875. évf. 2, l.

Benkovich Ágoston váradi püspök, midőn a törökök kiűzése után elfoglalhatta székhelyét, éppen a külvárosban telepedett le. Itt, a mai Széchenyi-utcán építette fel a kis székesegyházat, a saját, a kanonokjai s a ferencrendűek lakhelyét. Ezek most mind pusztulásra jutottak s amit hirtelenében a várba nem vihettek, „kuruczok osztozkodtak véle”.*

Fridrich O.: Hist. ord. Minor. II. 190. l. – Szepesmindszenti levéltár: VII. 289.

A következő évek megsemmisítették a város többi részét is. Kezdetét vette a várnak körülzárása, mely évekig tartott s 204mely alatt, amit a kurucok megkíméltek, elpusztították a német-rác hadak.

Eközben Csáky Imre s testvérbátyja, Zsigmond eleinte Bécsbe menekültek, míg testvéreik közül Tamás a császáriak, Mihály pedig a Rákóczyak táborában küzdöttek, – testvér testvér ellen.

Rákóczy kormánya a távollevők jószágait lefoglalá, ezek között Csáky Imrének is úgy családi, mint egyházi birtokait.*

Magy. orsz. levéltár: Canc. Concept. Exped. 1714. év. nov. 12. 24. sz.

Jövedelem nélkül lévén, kölcsönökhöz folyamodtak s ekkor kezdődött a kölcsönösszegek ama sorozata, mely a következő évek alatt hosszúra felszaporodott.* 1703 végén* vagy a következő év elején gróf Erdődy Sándor vasmegyei vépi birtokán találtak menedéket, kötelezvén magukat, hogy amit ők, cselédjeik s lovaik elfogyasztanak, becsárát egy év alatt megtérítik. Cselédségük húsz személyből állt, tizenkét lóval.*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 139.

h) Tizenhatezer forintra szaporodott a felkelés alatt eszközölt adóssága. (U. o. 79. l.)

i) 1703 októberig Bécsben Kollonics mellett dolgozik.

Szepesmindszenti levéltár: VI. 139. – VII. 8. – VII. 10. – VII. 222 és 132.

j) Zágrábban, Esterházy Imrénél 1704 tavaszától 1705 őszéig tartózkodik. (U. o. 66. l.)

1705 június 7-én már Zágrábban vannak,* ősszel pedig Varasdon. Itt kapták gróf Fels váradi parancsnok tudósítását, hogy a püspökség szőlőjét beszüretelte, de csekély eredménnyel, mert a kurucok éjjel a szőlőkre törtek s a váradi hajdúk is sokat elvesztegettek benne.* 1708 táján Pozsonyban vonták meg magukat s itt vették gróf Pálffy Miklós amaz ajánlatát, hogy mennének Stomfára vagy, mivel az „gyarló lakás, javallanám, Malaczkára menne kegyelmetek”.*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 139. – VII. 8. – VII. 10. – VII. 222 és 132

k) 1705–1706 telét Bécsben tölti, 1706 tavaszától 1707 augusztusáig keresztanyjánál, Esterházy Pál hercegnél Fraknóváron van. 1707 augusztusától a felkelés végéig pedig Pozsonyban lakik. (U. o. 66. l.)

Szepesmindszenti levéltár: VI. 139. – VII. 8. – VII. 10. – VII. 222 és 132

Bujdosásaik közben már hitelük is fogyatékán volt; mint később Csáky Imre írja, kölcsönpénzt sem tudtak többé találni.* Nyomasztó helyzetük végre a bécsi udvar figyelmét is felkelté, gróf Esterházy Imre zágrábi püspök kötelezte magát, hogy az 1710. évre 1500, s azontúl a harc lecsendesültéig 1200 forintot fizetend Csáky Imrének s Zsigmondnak; a király pedig biztosítá Esterházyt, hogy ezen kiadásait betudatja amaz összegekbe, melyekkel a végvárak fentartásához járulni tartozik.* De még 1709 őszén a király, „hogy régi és fényes családjok szégyenére ne legyenek kénytelenek sanyarogni”: jobb időkig évi 2000 frtot utalványoz számukra és Sándor László mosonmegyei csúni 205részbirtokának haszonélvezetét is átengedte.* Eleonóra királyné szintén gondoskodott róluk.*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 139. – VII. 8. – VII. 10. – VII. 222 és 132

Szepesmindszenti levéltár! VII. 23.

Lőcsei levéltár: 177. 8. és 13.

Hontalanságuk éveiben annál sóvárgóbb szemekkel néztek hazájuk felé. Figyelemmel kísérték a hadi eseményeket s az annyiszor megkísérlett békealkudozásokat. Nemcsak jövőjük s anyagi érdekeik forogtak kockán: rokonaik, testvéreik vére hullott, és vérzett Magyarország is!

Midőn a pozsonyi országgyűlés 1708 tavaszán megnyílt résztvett abban Csáky Imre is és ő tolmácsolta a király előtt a rendek ama kérelmét, hogy a felkelőkhöz követeket küldhes-senek. Csáky Imre melegen felkarolta a béke ügyét s hogy buzgalmában messzebbre ment, mint azt némely körök szerették: igazolja egy kis levél, mely Bécsből jött s melyben gyengéd rokoni kéz figyelmezteti, hogy gyanakodnak rája.*

Gróf Strattmann Eleonora levele 1708 május 30. Szepesmindszenti levéltár: VII. 77.

Különben akkor, kivált a végzetes trencséni csata után, Bécsben már tisztában voltak a forradalom sorsával. Elérkezettnek látták az időt, hogy önbizalmuknak előre is jelét adják a hűtlenek lesujtása s a hívek kitüntetése által. A sort az egyháziakon kezdték.

Tizenegy főpapot, kik az ónodi detronizációt aláírták, köztük első helyen Telekessy István egri püspököt s Bakó János váradi prépostot minden méltóságuk- s javadalmuktól megfosztották.* Csáky Imrét pedig 1710 június 1-én egyszerre pozsonyi préposttá, kalocsai érsekké s bácsi főispánná s még ugyanaz nap az egri püspökség adminisztrátorává s Heves és Külső-Szolnok megyék főispánjává nevezték ki.*

Magyar Történelmi Tár: XIII. (1867) 232. l.

Királyi könyvek. IV. 27–8. és 32–4. II. – Lőcsei levéltár! 177. 11. és 12.

Egy év múlva, 1711 május 1-én a majthényi mezők nagy eseménye igazolta előrelátásukat.

* * *

Csákynak új kineveztetései úgy itthon, mint Bécsben s Rómában nagy kiadásokkal jártak s a száműzetése idejéből származó adósságokat még növelték. Gondot adott még téli ruhájának beszerzése is.* 206Pénzügyeinek javulását leginkább az egri püspökségből remélheté, melynek birtokait a forradalom megkímélte s azok jövedelmének fele Csákyt illette volna, mint adminisztrátort. Sietett is, hogy a püspökségbe beiktassa magát; de Telekessy tiltakozott s az érvek annyi hatalmával védte ügyét úgy Csáky, mint a bécsi kormány ellen, hogy hozzáférhetetlen lőn. Bírta is a püspökséget haláláig (1715).*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 57.

Magyar Sion. II. 208. l.

A kalocsai érsekség még a törökvilágban annyira elpusztult, hogy az egykorú tudósítás szerint inkább csak puszta címnek illett be. Ez okból nyerte Csáky a pozsonyi prépostságot, de csak öt évre, míg Kalocsán felépítkezik.*

Katona, St.: Hist. Colocensis eccl. II. 155. l.

Hogy a váradi püspökségtől megválik, az benne foglaltaték már érseki kinevezésében,* de Csáky nem így gondolkozott. Neki nagy terhei valának. Elhatározta tehát, hogy megtartja a váradi püspökséget is, s mint aki célja elérésében teljesen biztos, úgy intézkedett.

Királyi könyvek: IV. 27–8. és 32–4. ll.

Tiszttartója, Bucsy Mihály már a szatmári béke előtt Váradon van, honnét sűrűn tudósítja Csákyt. Hírei szomorúak.

Szent László hajdan fényes városa inkább szegényes falu. Ami a régi városból még fenmaradt, az a vár közvetlen közelében állt, s most e maradékra is kimondá a hadügyi tanács a halálos ítéletet. A várvédelemnek maga körül nagyobb s teljesen szabad térre volt szüksége, hogy az ellenség a vár közelében ne találhasson fedezetet. E szabad tér Váradon ötszáz lépés szélesre szabatott; ami azon belül esett, pusztulnia kellett. Katonai szigorral kiadaték a parancsolat, hogy aki 1714 tavaszáig ki nem költözködik, háza „nyakában vonattatik bizonyosan”.* A kizavart lakosok: „rác, görög, török s más egyéb gyülevész . . . népből álló purgerség”.* a vártól nyugat felé, ötszáz lépés távolságra nyert új lakhelyet, így keletkezek a régi város (Péntekhely) romjai felett a mai Nagypiac s ettől nyugatra a mai „Újváros”.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 57.

A város, mondhatni, akkor alakul meg ismét, mint hatszáz év előtt Szent László idejében. Még 1720-ban is csak 216 207polgára van. A vásárok, vámok, korcsmák, mészárszékek évi jövedelme ugyanakkor csak 200 frt.*

Magy. orsz. levéltár: Conscript. collus. Bihar, 1720.

A kép, melyet Bucsy küldött Csákynak, egyéb tekintetben sem vigasztaló. „Az belényesi vidéken kívül… 5–6 falujánál, melyekben emberek laknának, nincs több Excellentiádnak”. Ami volna is, kétséges: „Rédey família Szent Imrét, Szent Miklóst; Jenei nevű ember Bárándot; Priny Miklós a belényesi területben akar foglalni”.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 57.

Váradon nincs híd a Kőrösön, csak egy hitvány palló. A püspöki lak leégve áll. Szent László szőlője „parlag”. A fürdőház, mely „egy mértföldnyire van itt”, rom. „A vaskoriból egy vagy két darab kőfalat, nem többet látni”. Méltán jegyzé meg tehát: „Látom Kegyelmes Uram, egykorig kevés hasznát lehet venni az jószágnak”.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 57.

De Csáky főpásztora is volt a városnak s megyének. Ez oldalról még sötétebb kép tárult eléje.

Várad akkori lakossága, mint láttuk, rác, görög, török s más gyülevész népből állt. A városban egyetlen katolikus pap volt, egy ferencrendű szerzetes.* Az egész egyházmegyében meg csak két lelkész: Szilágysomlyón és Kárásztelken.*

Fridrich: Hist. ord. Minor. II. 190. l.

Szepesmindszenti levéltár: VI. 36.

Káptalan, szerzetesrendek sehol. Az egyetlen, még életben levő kanonok-prépost, Bakó János csak imént (1711) szabadult ki a labancok fogságából.*

Keresztúri: Descr. epp. ot. cap. Varad. II. 294. l.

Csákynak első gondja volt, hogy káptalanát megalakítsa. Papjai nem lévén, más megyebeliek közül szemelte ki embereit, így Kébell Mihály tölgyesi plébánost 1710-ben kinevezte kanonoknak s egyszersmind püspöki és főispáni helyettesének. Még ugyanazon évben Baranyai János, a következőben pedig Névery Pál és Görgey István nyertek kanonoki kinevezést.

Kébell már 1711 tavaszán megjött, mint maga feljegyezte: „váradi puszta káptalanba”.* Csakhamar megjelent Baranyai is.

Szepesmindszenti levéltár: VII. 289.

Helyzetüket eléggé megvilágítja a következő eset: Júniusban megérkezett Bakó János prépost is. Kébell és Baranyai örültek, de meg is döbbenének. Ismerték már híréből az öreg 208urat, kiről görbedi jobbágyai évtizedek multával is emlegették, hogy „kemény ember lévén, se vármegyére, se másra nem sokat hajtott”.* És ők, Kébell s Baranyai e félelmetes embernek most éppen torkába estek! Aggódva s Csáky közvetítését kérve, írja is Kébell: „Bakó uram ruháinak némely részét, mivel háromízben is halálának hírét hallottuk… Baranyai urammal… magunkra szabattuk. Most immár ő kegyelme ide Váradra, közinkbe jött!”*

Szepesmindszenti levéltár:l VII. 57.

Szepesmindszenti levéltár: VII. 289.

Valóban, a kanonokoknak is éppen úgy, mint Csákynak, Váradon ekkor a kezdet minden nehézségével kellett küzdeniük. Lakásuk teljesen hiányzott; birtokaik szintén puszták, parlagok, kérdésesek valának. Templomuk is oly kicsiny s a kurucok gazdálkodása óta annyira kifosztott vala, hogy midőn Csáky egy „igen szép harangot öntetett… sokan azt mondták: minek a harang, ha templomunk nincsen?!”*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 289.

* * *

A váradi püspöki székház Csáky Imre idejében.

Csáky 1712 nyarán tudatta a káptalannal Váradra jövetelét. Kébell sietett jelenteni, hogy örömmel várják, de aggodalommal is, mivel nincs alkalmas szállásuk, legfeljebb „az én kis házikóm, mely velem együtt Excellentiád szolgalatjára lészen.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 289.

Lejövetelével kezdődik a váradi püspökségnek tulajdonképpeni helyreállítása.

Először is új székesegyház s püspöki lak építésére gondolt, de nem kevés nehézséggel járt azok helyének megválasztása. Az egészségi és szépségi tekinteteken kívül figyelemmel kellett lenni a célszerűségre is. Benkovich püspök Olasziban, 209a mai Széchényi-utcában kezdett építkezni; de ezen hely az érintett kellékeknek nem felelt meg. Csáky nem is gondolt arra, hogy Benkovich építkezését folytassa. Szemei előtt inkább lebegett a vár, Ez ellen is sok kifogást lehetett ugyan tenni, de mellette szóltak a multak emlékei, a püspökség összes hagyományai. Ott állt hajdan Szent László egyháza és sírja.

Csáky lépéseket tőn a várban nyerendő hely iránt. A bécsi haditanács nem tett ellenvetést, sőt a hely kijelölését már 1713-ban elrendelte. De a következő évben, minthogy a törökök hatalma még végleg megtörve nem volt, arra a gondolatra jöttek, hogy megnagyobbítják a várat s védműveit kiterjesztik. Ehhez képest 1714 elején újabb rendelet jött Bécsből, mely Csáky várbeli építkezését lehetetlennek tüntette fel.* Csáky ebben nehezen tudott megnyugodni. Még hónapok multával is ír Savoyai Jenő hercegnek s gróf Pálffy Miklós nádornak, hogy ő felségét más határozatra bírják, de eredménytelenül.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 57. és 289.

Szepesmindszenti levéltár: VII. 222.

Több szerencséje volt egyházmegyéjének újraszervezésében.

Váradon már egy kő sem hirdeté, hogy itt álltak hajdan Szent László városának dómjai, királyok és szentek sírjai- és szobraival; de a vidéken Gyulától kezdve Zilahig s Debrecentől Tamáshidáig még sűrűn emelkedtek a román, az átmeneti s a csúcsíves építészei alkotta egyházak.* Csakhogy azok most, az egy szilágysomlyóit kivéve, vagy a másvallásúak birtokában voltak vagy elhagyatva, pusztán állottak. Csáky helyzete lehangoló volt, mint a hadvezéré, ki táborát részint halva, részint fogva látja.

Névjegyzékük 1721-ből. Váradi kápt. levéltára. 41. c.

Két út állt előtte: a térítés s katolikusok betelepítése. De előbb lelkészekről gondoskodott.

Telekessy István egri püspök, feledve a multak keserűségeit, felajánlá Csákynak, hogy felszentelt papjai s kassai papnevelő intézete rendelkezésére állanak.* Csáky örömmel fogadta a nemes ajánlatot s így* nyert 1713-ban a kassai intézetből három ifjú papot.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 289.

l) A kassai Kisdsyanum javára lemondott 42.000 forintos 6% kamatozású kölcsönének kamatáról azon feltétellel, hogy ennek ellenében egyházmegyéje számára adjanak újmisés papokat. Így jött Kassáról 1713-ban 3 újmisés pap Váradra. (U. o. 102. l.)

Szepesmindszenti levéltár: VII. 289.

Kébell vikárius megijedt, hogy hová tesznek annyi embert;* de Csáky talált helyet számukra. Saját birtokain: Belényes, 210Bélfenyér, Szőlős községekben helyezte el őket, mint lelkészeket.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 289.

Szepesmindszenti levéltár: VII. 57.

Váradról legalább egyelőre nem kellett gondoskodni. Ott voltak a jezsuiták, kik tanítással, s a ferencrendűek, kik lelkészkedéssel foglalkoztak. Váradnak első plébánosát csak 1716-ban nevezte ki.*

Fricrich: Hist. ord. Minor. II. 191. l.

Majd széttekintett a megyében s ahol katolikus földesurakat talált, mint Szentjobbon, Székelyhídon, Margitán, Micskén, Telegden, felszólítá őket s nem sikertelenül, hogy legalább káplánokat tartsanak.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 289. és 255.

De leginkább szemébe tűnt Debrecen, hol Szent András régi, csúcsíves egyháza még állt, de a protestánsok birtokában, s katolikus lakosa az egy harmincadosnál több nem volt.*

Szűcs J.: Debrecen város tört. 683 s köv. ll.

E várost szent királyaink hitének ismét megnyitni s talán meg is nyerni Csákynak egyik legbuzgóbb vágya volt, mely legalább első részében teljesült is. Az 1715-ki országgyűlésen sikerült kivívnia, hogy Debrecent oly záradékkal iktatták a szabad királyi városok közé, hogy katolikus plébániának s a ferencrendűek klastromának helyet adjon.*

Szűcs J.: Debrecen város tört. 683 s köv. ll.

Ama korban, kivált jobbágyaira, erővel is ráküldhette volna a saját papjait, mint tették a Drágffyak, Perényiek stb. a XVI-ik században; de nem tette. Legföllebb arról gondoskodott, hogy ha valaki, különösen a protestáns papok megtérésük által állásukat elvesztik, jövőjüket biztosítsa.*

Keresztúri: Descript. epp. et capit. Varad, II. 295. l.

Kevésbbé volt szerencsés a telepítésekkel. Magyar s mellé még katolikus lakos hihetetlenül kevés volt akkor hazánkban s ezek közül áttelepülésre hajlandó még kevesebb. Csáky éppúgy, mint a váradi káptalan s általában földesuraink, szívesen fogadták be birtokaikba az oláhokat. Nemzetiségi kérdésről ekkor még nem is álmodtak. A szánalomig elhagyatott, jámbor népben a hazának s a birtokosoknak egyaránt hasznos munkásait látták. Csáky az egyháznak leendő tagjait is látta bennük.

A katolikus unió terjesztésének művét, mely a Rákóczy-forradalom alatt megakadt, újra kezdte. Ebben a Gondviselés is kezére járt. 211Egyik papja, László Pál, véletlenül a Rákóczy-forradalom következtében állás nélkül maradt. De László székely volt és így leleményes. Eszébe jutott, hogy ő tud oláhul s felhatalmazást kért Csákytól, hogy megyéje oláhjai közt működhessék, mint misszionárius.* E szavak határoztak László jövője felett; Csákynak épp ilyen ember kellett. Egyelőre Váradra rendelte, s midőn megismerkedett vele, Belényesre küldte plébánosnak, de már 1713-ban kanonoknak s a görög-egyesültek főesperesének nevezte ki.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 195. és 289.

Ez utóbbi tisztség az unió már kivívott sikereinek megóvására s tovább fejlesztésére volt hivatva, és László Pál sok küzdelemmel ugyan, s még több keserűséggel, de megfelelt feladatának.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 195. és 289.

Mindezen intézkedéseit Csáky még anélkül tette, hogy megerősített püspök lett volna. A római kúria csak oly feltét alatt akarta megerősíteni, hogy a váradi püspökséget három, a pozsonyi prépostságot meg öt évig bírhassa, a kalocsai érsekség jövedelmének egy harmadát pedig a kalocsai székesegyház felépítésére fordítsa.*

Magy. orsz. levéltár: Cancell. Concept Exp. 1712 febr. sz. 20.

Csáky erre ő felsége közbenjárását kérte ki s feltárta helyzetét, hogy Váradon úgy mint Kalocsán elpusztult minden, s a lakosok is protestánsok vagy görögök, kik tizedet nem fizetnek.* 1714 végével ki is adtak számára a pápai bullákat, melyek a kalocsai érsekség mellett a váradi püspökség s a pozsonyi prépostság birtokában is megerősítették.*

Magy. orsz. levéltár: Cancell. Concept Exp. 1712 febr. sz. 20.

Keltek Rómában 1714 dec. 20. Lőcsei levéltár: 177. 15. és 16.

A következő évtized Csáky Imre életének aranykora, telve fénnyel, az élet delének ragyogásával.

Mint megerősített váradi püspök, főpásztori működését azzal kívánta kezdeni, hogy Szent László főereklyéjét s annak nagybecsű tartóját visszaszerezze. E kincs a váradi püspökségé volt egykoron, honnan a XVI-ik század zavarai közben tűnt e s került a győri székesegyházba.

Tudta Csáky, hogy e szent ereklyére, mely nemzeti hagyományainkkal összeforrt, az ifjú váradi püspökségnek sajátságos vallási és nemzetiségi viszonyai közt nagy szüksége van. Hogy zálog az nemzetünk s a kat. egyház között, mellyel hajdani, 212más akolba tért híveinek vallásos érzületére legsikeresebben hivatkozhatik.

Ő a pozsonyi, 1715-iki országgyűlésen lévén elfoglalva, az ereklye visszaszerzésével váradi káptalanét bízta meg. A káptalan előbb követe, majd levél által kereste meg a győri káptalant, kérvén „mielőbbi vigasztaló válaszát”.* A válasz előbb kitérő, majd határozottan tagadó vala.

Ipolyi A.: Magyar ereklyék. 20–1. II.

Ezalatt Csáky az országgyűlésen küzdelmes napokat élt. A Habsburgház női ágának örökösödése, melyet Horvátország már elfogadott, forgott szőnyegen. Csáky egyike volt azoknak, kik az elfogadás mellett társadalmi úton is buzgón működtek.* De erőfeszítései sikertelenek maradtak. A pragmatica sanctio ezúttal nem volt keresztülvihető. Az 1687. év s a lezajlott forradalom emlékei még nagyon élénkek voltak.*

Salamon F. A magyar királyi szék betöltése. 158. l.

m) Csáky az 1712–15. évi országgyűlésen egész más, nem közjogi, hanem katonai, gazdasági, adózási és törvénykezési systemát, egységes törvényjavaslatot készített. (U. o. 149–153) és csak 1721 augusztus 21-től vesz aktív részt a pragmatica sanctio előkészítésében. (U. o. 259–265. l.)

Annyi örömet mégis hozott az országgyűlés Csákynak, hogy Pálffy Miklós nádorrá választatott, a hős Savoyai Jenő pedig magyar honosítást nyert. E két férfiú vonzalma híven végig kíséri Csákyt egész pályáján; osztoznak gondjaiban s nem egy öröme s kitüntetésének lesznek nemes eszközei.

Magát Csákyt is kitüntette az országgyűlés. Két bizottságnak választotta elnökévé.* Csakhamar magasabb kitüntetés is érte.

1715. évi 24. és 59. t. c.

A király, hogy ama tekintélyt s befolyást, melyet az előkelő származás, magas rang, tudomány és műveltség máris megszereztek Csákynak, – még inkább fokozza, hogy fényesen tanúsított hűségét még fényesebben jutalmazza: a kereszténység fejétől az egyház bíborát kérte számára.

XI. Kelemen pápa már 1717 július 12-én kedvezőleg intézte el az ügyet, de kihirdetésével még késett. Kedvező alkalmat várt reá. S midőn Belgrád visszavételének hírét vette, kihirdette Csáky bíbornokságát is, hogy – úgymond – Magyarország örömét ezzel is tetézze.*

Katona: Hist. Colocensis eccl. II. 161–2. ll.

Az ifjúkori jóslat tehát teljesült. Fejedelem lett.

A bő költekezés, mely már ifjú éveiben nyilatkozott nála, most mintegy jogosultságot nyert. Pozsonyban éppoly tágas, 213mint kényelmes préposti lakot épített,* s itt és birtokán, a szomszéd Magyar-Bélben tartotta ekkor udvarát.

Katona: Hist. Colocensis eccl. II. 161–2. ll.

n) Pozsonyban nem épített préposti palotát, hanem csak teljesen renováltatta és művésziesen berendezte, mert már hetvennyolc éve nem újították meg. (U. o. 127–128. l.)

Ez udvar népes és fényes volt, mint középkori főpapjainké. A káplánon, kápolnamesteren s orvoson kívül nem hiányoztak belőle az „úrfiak”, előkelő családok sarjai, kik szolgálatukkal emelték méltóságát és a társadalmi műveltség tanéveit töltötték nála.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 93. és 129.

A bíbornokok magyarbéli kastélya.

Magas állásánál fogva sűrűn levelezett, azért udvarában jelentékeny állásuk volt a titkároknak, kik magyar, latin, olasz, francia, német nyelven közvetíték levelezését.

Ebben meglepő és szintén még középkori színezetben tünteti fel Csákyt, hogy az ország nádorával éppen úgy, mint püspöktársai- vagy legkisebb plébánosával magyarul érintkezik. Többen, kik első levelöket latinul írták hozzá, utóbb magyarul írnak, mert kétségkívül észrevették, hogy így szívesebb meghallgatásra találnak.

Udvarában folyton vannak zenészek s énekesek, kiket távolabb helyekre is elküld, hogy másoknak örömet szerezzen. 214Így Pálffy Miklós nádor alig talál szavakat abbeli örömében, hogy Csáky a „maga muzsikusait” hozzá küldeni s őt nevenapján „szép muzsikájával consolálni méltóztatott”.* Zenekart kettőt tartott: „magyart” és „németet”;* amazok alatt cigány zenészeket kell értenünk.

Szepesmindszenti levéltár: VII. 22. és 71.

De Csáky udvarának berendezésénél a műízlés s a tudomány követelményeiről sem feledkezett meg. 1720-ban egy 62 darabból álló képtárt vásárolt,* s könyvtárában a hittani műveken kívül történeti, jogi, földrajzi, szépirodalmi munkák is helyet foglalának. Sőt könyvei leltárának 89. száma alatt találunk egy kéziratot, a jog és igazságról, melyet Csáky maga írt.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 289. – VI. 12., 74., 129.

Visszatérve udvara személyzetére, aközt olyanokra is akadunk, kik a későbbi kor főpapjainak udvarából már eltűntek. A lovászmesteren kívül látunk két lovászt, egy nyergest, két vadászt és egy ebfalkászt.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 289. – VI. 12., 74., 129.

Csáky szerette a lovakat. Sokat költött rájok. Fejök felett a falon aranyos táblán lehetett olvasni mindenik nevét, származását.* Midőn egyik kedves lova kiadta páráját, gr. Pálffy nádor enyelegve vigasztalja: „Tarka lovon ne törődjék sokat; eb helye néki. Csak Excellentiád fris egészségben legyen. Lovaknak az anyja meg nem döglött. Noha talán a tarka ló is esztendőkre való nézve Excellentiád hajához hozzá illett, azért bánja”.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 289. – VI. 12., 74., 129. –VII. 222.

Maga is szenvedélyes lovas volt, s ha már nem űzhette, mint középkori főpap-elődei, a haza ellenségeit, legalább az erdők s mezők vadjait verte fel. Örömét vagy panaszát vadászatainak sikere vagy sikertelensége felett gyakran kiönti leveleiben, kivált ha a nádornak ír. „Érzem Eminentiádnak panaszolkodását – feleli Pálffy – hogy az napokban a Fejérhajú plébános* kiment volt vadászni, de nem lévén szerencséje, hogy csak egy nyulfiat is ejthetett volna”. Azért egypár jó agárral kedveskedik neki, s midőn meghallja, hogy Csáky Mária-völgyön a pálosok klastromában elvonulva ájtatoskodik, siet felkérni: ha „devotióját” elvégzi, forduljon be hozzá, „hogy mégis egy nyulacskát 215űzhessek Eminentiáddal”.* Midőn pedig értesül, hogy Kollonics váci püspök időz Csákynál: „Van most mulatságra való társa!”, írja Csákynak, s csak azt sajnálja, hogy ő is ott nem lehet: „gyalog is elmentem volna”.*

Csáky neve bizalmas körben. E levél 1720 nov. 4. kelt, Csáky tehát 48 éves korában már ősz volt.

Szepesmindszenti levéltár: VII. 222. – VI. 75.

Talán e vidám időtöltésekben, melyek közelebb hozzák egymáshoz a szíveket, rejlik egyik kulcsa ama befolyásnak, melyet kortársaira gyakorolt.

De korábban, midőn az utazás éppoly kényelmetlen, mint fáradságos volt, a testedző szórakozások nem is voltak feleslegesek. Csáky pedig gyakran és nagy utakat tett. Nagyvárad, Kalocsa, Szepesvár, Magyar-Bél, Pozsony, Bécs, Pest, hol szintén volt háza.* gyakran látták falaik között.

Szepesmindszenti levéltár: VII. 222. – VI. 75.

o) Pesten csak állandó lakása volt. (U. o. 270. l.)

Vendégfogadóknak, mai értelemben, hírük sem lévén, ha útra kelt, összes udvari személyzetét mozgósították. Az úri hintókon kívül előállott a háló-, a konyhakocsi, a „muzsikusok alá való szekér”,* szóval nem kevesebb, mint huszonhat különféle kocsi.

Szepesmindszenti levéltár: VI. 75. és 129.

Az első hintó ő Eminentiájára vár. Vegyük szemügyre, midőn kilép, hogy elfoglalja hintaját.

Inkább magas, mint középtermetű, teljes idomokkal, de nem kövér. Szakállt, bajuszt már nem visel. Fejér, kissé piros orcája; fényes, barna szemei, mosolyra hajló szája megnyerőleg hatnak, igazat adva kortársainak, kik „szép bíbornoknak” nevezték el.* Fején „moszkvai farkasbőrből kalpag”, mely alól tömött, ősz hajzat látszik kissé göndören, korának szokása szerint, a fodrász művészetéből. Nyakát fejér bodros, akkor úgynevezett római gallér köríti; vállain „dolmány fekete selyemposztóból”, efelett hasonló kelméből „úti mente nyuszttal bélelt”; lábain „veres bagaria-saru”.* Ruházata tehát még magyaros, mint általában azon korbeli főpapjainké. Ünnepélyes, bíbornoki öltözete csekély eltéréssel olyan szabású és színű volt, mint amilyen jelenleg.*

(Nedeczky László?): Purpura Pannonica. Kassa. 1745. 343. l. – Egykorú arcképei is vannak.

Szepesmindszenti levéltár: VI. 75.

p) Smaragdköves főpapi mellkeresztjét nem aranyláncon, hanem selyemzsinóron viselte.

Megjelenésekor kürtök harsogása s dobpergés fogadja, majd zenekara játszani kezd, mialatt elfoglalja helyét a hintóban 217mely „veres selyemposztóval borított és arannyal prémezett”. Mellette egy úrfi ül, továbbá egy titkár, az orvos és egy kamarás. A bakon József trombitás, hogy kürtjével már messziről hirdesse a magas utazó közeledését. A hintó két oldalán huszárok nyargaltak s hátul a lovászok vezeték-lovakat tartottak készen, hogy Csáky az utazás egyhangúságát olykor-olykor lovaglással tehesse változatatosabbá.*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 129.

De Csákynak volt olyan útja is, melyre sem kedves, okos lovait, sem régi, megbízható kocsisát, Pált,* nem vihette el.

Szepesmindszenti levéltár: VI. 129.

XI. Kelemen pápa 1721 tavaszán elhalt, s Csáky Bécsből április 11-én, nagypénteken indult el Rómába. Húsvét első napját a regényes Mölkön töltötte, honnan Tridenten, Ferrarán, Imolán át máj. 20-án*

r) A kéziratban is elírás lehet május 20-ika, mert május 2-ikán érkezett Rómába és május 4-ikén már szavazott is. (U. o. 254. l.)

ért Rómába. De milyen utakon! Négy nap alatt három ízben döntötték fel hintaját, mely pedig „olasz hintó volt, kívül ő Eminentiája czimere rajta”. Szerencséjére vele volt öccse, Péter, ki ez útjukról rövid naplót írt,* továbbá Gyulaffi és Haller úrfiak.

Lőcsei levéltár. Kis könyv, de legtöbb lapja üres.

Május 4-ikén „ment be az… conclaveban este 7 órakor”. Négy nap múlva, „csütörtökön déltájban az pápa, cardinalis Conti, nevezvén magát Innocentius XIII-nak. Délután pedig bevitetvén az Szent-Péter templomában… az egész cardinálisok, kik is voltak ötvennégyen, ottan rendrül-rendre adorálták. Az végbemenvén, vitték az pápát maga lakóhelyében, mi pedig ki-ki haza, mert az volt kilencz órakor estve”.

Állítják, hogy ezen conclave alkalmával Csáky bíbornok is nyert néhány szavazatot,* de erről öccse naplója eléggé feltűnően hallgat.*

Gánóczy: Episcopi Varad. II. 394. l.

s) Pedig tényleg május 5, 6, 7-ikén Csáky is kapott szavazatot (U. o. 254. l.)

Haza felé június 23-án indultak, s Velencén, Németujhelyen keresztül július 25-én értek „éjszakára Isten engedelmébül

Bécsben, az püspök kertében”.*

Salamon F.: A magyar kir. szék betöltése. 128 l.

* * *

Csákyra itthon nagy munka várt. Az 1715-iki országgyűlés magatartása nyilván mutatta, hogy nálunk az uralkodóház női örökösödését keresztülvinni nehéz lesz. Keresztül kellett vinni mégis, mert az akkori viszonyok között más választás nem volt, s mert alkotmányunk biztosítását nyerhettük cserébe érette.* 218Csáky bíbornok azon bizottságokban, melyeknek – mint láttuk – elnöke volt, a női örökösödést ismételve szőnyegre hozta, s oly szerencsével működött, hogy sikert ígérhetett az udvarnak.*

Bécsi állami levéltár. Hung. Card. Csáky. 1723.

A végeredményt ismerjük.

Csáky bíbornok 1722.

Azon hatvankét-tagú küldöttségnek, melyí az 1722-iki orzsággyűlés végzéséből július 3-án Bécsben járt, – éppen Csáky bíbornok volt szónoka. Ő tolmácsolta a király előtt, hogy „az ország karai és rendei… abban egyeztek meg és szentséges felségedet alázatosan arra határozták kérni, hogy felséged… a királyságban való örökösödést Magyarországon… a női ágra is méltóztassék elfogadni.”*

Katona: Hist. Colocensis eccl. II. 171. l.

E nap érte el Csáky Imre bíbornok szerencséjének s diadalainak tetőpontját. 219Ha ekkor Magyarország prímási széke üres, annak betöltésénél más alig jöhetett volna szóba.

De ő várni nem tudott. A kivívott siker türelmetlenné tette. Többet akart a királyi kegyelem puszta szavainál.

Egy éppen nem szerencsés elhatározással terjedelmes emlékiratot készített, melyben egész múltját vázolva, kiemeli uralkodóház szolgálatában tett költségeit, szenvedett kárait, azzal fejezi be, hogy most ötvenezer forint (akkor roppant összeg) adóssággal küzd, s ha ő felsége nem segít, képtelen további szolgálatára.*)

Bécsi állami levéltár. Hung. Card. Csáky. 1723.

Ez irat, melyet egyik magas-állású, bécsi jóakarójának küldött, eljutott a királyhoz. Ő felsége a mindenesetre megható panaszra azzal felelt, hogy Csákynak érseksége, püspöksége s pozsonyi prépostsága mellé 1723. június 24-én a jelentékeny jövedelmű szent-gothárdi apátságot adományozta.* Ezenfelül, midőn ugyanazon évben a helytartótanács felállíttatott, annak egyik fizetéses tanácsosává,* a következő évben pedig a hétszemélyes tábla bírájává is kinevezte.*

Magy. orsz. levéltár: Királyi könyvek. IV. 433. l.

Lőcsei levéltár: 177. 26. és 27.

Eközben a keresztény világot újabb fontos esemény érte. A csak három év előtt választott XIII. Incze pápa visszaadta lelkét annak, kinek helytartója volt e földön.

Csáky 1724 ápr. 5-én már Bécsben volt, hogy onnan Rómába menjen. Ezúttal balsejtelmei valának. Végrendeletet tett. Örökösévé testvérbátyját, Zsigmond tárnokmestert jelölte ki, s kérte ő Felségét, hogy ez intézkedését hű szolgálataiért jóváhagyni méltóztassék.*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 32.

Ezúttal azonban az örökváros küszöbét nem érintették lábai. A Németországban kitört pestis visszatéríté.* Balsejtelmei itthon teljesedtek be.

Purpura Pannonica. 343–4. ll.

Keresztély Ágost prímás, e hősből lett főpap, ki Budavára 1686-iki ostrománál egyike volt a leglelkesebbeknek, 1725 aug. 25-kén elhunyt.

Csáky teljesen jogosítva érezhette magát, hogy utódja legyen, mint különben is az ország másik érseke s legöregebb 220püspök a hazában. Emellett önérzettel hivatkozhatott úgy saját, mint őseinek hűségére, szolgálataira.

Magas pártfogóit sem feledte el ügyének megnyerni. Írt Savoyai Jenő herczegnek, Pálffy nádornak, gr. Stahrembergnek stb.* Érezte, hogy nem csupán egy új méltóság forog a koczkán.

Szepesmindszenti levéltár: V. 34. és 38. – VI. 36. és 63. – Lőcsei levéltár: – Poetika. 233. l.

De ellenségei sem pihentek. Elvádolták, hogy a király s a közjó szolgálata elől kitér; hogy ritkán látják Bécsben; hogy pazar udvart tart; hogy szertelenül építkezik.*

Szepesmindszenti levéltár: V. 34. és 38. – VI. 36. és 63. – Lőcsei levéltár: – Poetika. 233. l.

Csáky értesült a vádakról. Elkészítette védiratát, s felküldte legjobb akarója, mondhatni barátjának, Savoyai Jenő herczegnek, hogy terjessze ő felsége elé.*

Szepesmindszenti levéltár: V. 34. és 38. – VI. 36. és 63. – Lőcsei levéltár: – Poetika. 233. l.

Mielőtt azonban az Emlékirat rendeltetése helyére juthatott, a király szeptember 1-én prímássá gr. Esterházy Imre veszprémi püspököt nevezte ki.

* * *

Csáky Imre ezentúl többször s huzamosabban időzött főpapi székhelyein, kivált a Bécstől legtávolabb eső Nagyváradon. Jóakarói részvétében,* s a munkában talált vigaszt.

Savoyai Jenő szép vígasztaló levele. Szepesmindszenti levéltár: VI. 63.

Új alkotásokba kezdett s folytatta a régieket. Különösen Váradnak áldásos főpapja lőn.

Itt közel másfél század óta nem volt sem méltó székesegyház, sem püspöki lak. Csáky Várad s a híres Szent Lászlófürdő közt emelkedő magaslaton, mint egy új Sionon, kívánta a püspökség szebb jövőjének magvát elültetni.

E szelíd-emelkedésű magaslaton először is püsköki palotát építtetett. Melyik évben? az nincs feljegyezve, de mindenesetre 1726 után*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 280.

t) Csak 1732 tavaszán építtette a szálkapusztai püspöki palotát (U. o. 290. l.)

Hogy felépült, az onnan bizonyos, hogy Csáky, mint látni fogjuk, lakott benne. De ma már nem létezik, s még rajza sem maradt fenn, csak egy gyarló alaprajza. Eszerint a palota udvara négyszögű volt árkokkal, falakkal s ezek szögletein kerek bástyákkal. Szárnyas épület volt, mely homlokzatával Várad felé nézett, de terjedelméről nem szólhatunk, mert az alaprajzon méretek nincsenek.

Emellett, mintha igazolni akarta volna a vádat, hogy sokat 221építkezik, más építkezésekbe is kezdett. A romjaiból kiemelkedő Váradnak még sok kellett ahhoz, hogy várossá fejlődjék.

Vármegyeháza, vendégfogadó, ispotály még mind csak jámbor óhajtások voltak. Csáky saját birtokán, Várad-Olasziban 1728-ban telkeket hasíttatott ki* s felépíté a vármegyeházat,* a mai Korona-vendéglőt, s az ispotályt a mai közkórház helyén.*

Szepesmindszenti levéltár: VII. 280

Bihar megye levéltára: Repert. IV. Domus comit.

Bécsi állami levéltár: Protocoll. 1733.

1727-ben megtelepíté a kapucinus atyákat; a ferencrendűeknek pedig új klastrom-építésre tágasabb telket adott.* Segíté a jezsuitákat, hogy leégett klastromukat felépítve, kijöhessenek a várból s benn a városban nyithassanak iskolát.*

Magy. orsz. levéltár: Királyi könyvek. V. 61. l. – Fridrich: Hist. ord. Minor. 190–1. ll.

Szepesmindszenti levéltár: VII. 59.

De volt más két szezetesrend is: a premontreiek és pálosok, kik együtt pusztultak el innét a régi Váraddal. Most elhozta őket is a régi jog, mely az ősi háznak még romjaihoz is ragaszkodik. Csáky a viszontlátás örömével fogadta őket s elősegíté, hogy a premontreiek a mai premontrei konvent helyén megtelepedhessenek. A premontreiek adománylevelét azzal indokolja, hogy már magyar tagokat is vettek fel s gyógyszertárt fognak nyitni.*

Magy. orsz. levéltár: Paulini. 554. 11. és F.

Még mélyebben is belenyúlt a város s a vármegye életébe.

Bihar megye részére új statutumokat szerzett.* Váradon a görög-egyesülteknek iskolát nyitott.* A városnak királyi vásárjogot szerzett,* úrbéri egyezséget is kívánt kötni, de ez a város túlzott igényei miatt nem sikerült.*

Bihar megye levéltár: Protocoll. III. 821.

Szepesmindszenti levéltár: VII. 195.

Bihar megye levéltára: Protocoll. III. 852.

Magy. orsz. levéltár: Ecclesiastica. 66. 43.

De munkássága nem szorítkozott csak az egyházmegye központjára. Békés-Gyulán, Endrődön, és szálkai kastélya közelében, Szőlősön lelkészségeket szervezett. Utóbbi helyen fölépítette a ma is fennálló derék egyházat, védszentje, Szent Imre herczeg tiszteletére.* De vidéki egyházai között főleg Debrecen felé fordult figyelme. 222Alig helyezte el e városban az első plébánost s a ferencrendű szerzeteseket, azonnal észrevette, hogy a vallás-erkölcsi élet e két tényezője egy téren működik; hogy a protestáns főiskola ellenében nincs intézménye. S mély felfogással fensőbb iskola felállítására határozta el magát. Csak még a létesítés módozatai között kellett választania. Ekkor történt, hogy nagyprépostja, Bakó János kijelenté előtte, hogy ha Debrecenbe a piaristákat, e kiválólag tanító s nevelő rendet bevezeti, összes vagyonát: huszonnyolcezer forintot rendelkezésére bocsátja.* Ez jó gondolat volt, s Csáky hálával fogadta azt.

Szepesmindszenti levéltár: VII. 280.–VI. 71.

Magy. orsz. levéltár: Királyi könyv. IV. 333–7. II.

Keczer István debreceni plébánost visszahívta, s helyébe két kegyesrendű szerzetest: Szlopnay Eleket és Halápy Szilárdot iktatta be, kiket a lelkészi teendőkkel is megbízott.

A dolog azonban nem ment oly simán. Debrecen városa törvény ellen valónak jelentette ki egy második szerzetesrendnek is a behozatalát, tiltakozott s követséget küldött Bécsbe.*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 61. – VII. 222. – VI. 50. – VII. 202.

Csáky befolyásának mégis sikerült a városra hatni s tapintatával megnyugtatni a kedélyeket. A kat. iskola megnyílt és Csáky a régi, szerény kápolna helyett a máig fennálló tekintélyes egyház és klastrom építéséhez kezdett. A költségeket ő fedezte, azonfelül Szlopnay és társa szükségeire évi ezer tallért utalványozott, a Bakó-féle hagyatékot pedig, mint alapítványt, kamatozni hagyta.*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 61. – VII. 222. – VI. 50. – VII. 202.

* * *

Csáky ifjú korában gyengélkedő volt: mellbetegségtől féltették évekig.* Annál erősebb férfivá fejlődött ki s virágzó korát élte még ötvenes éveiben is. Felkereste ugyan majdnem minden nyáron hol a trencséni, hol a vihnyei „hévvizeket”,* de ez inkább csak üdülés végett történt. Bízhatott tehát még az élethez és bízott is.

Szepesmindszenti levéltár: VI. 61. – VII. 222. – VI. 50. – VII. 202.

Amint 1731-ben debreceni építkezését befejezéséhez közeledni látta, új s még jelentékenyebb alkotásba fogott. A következő télen és tavaszon halommal hordatta az épületanyagot szálkai kastélyának déli oldalához.

Május 24-ikén maga is lejött Pestről Váradra,* hogy – mint kijelenté – egy új, Szent László király emlékéhez s a 223váradi püspökség multjához méltó székesegyház alapkövét letegye.

Lőcsei levéltár: 216. 24.

Az építészeti tervek, rajzok ekkor már kétségkívül készen álltak, de még eddig nem kerültek elő. Pedig éppoly érdekes, mint tanulságos lenne látnunk, hogy Csáky, e finom-műveltségű, világotlátott férfiú, milyennek képzelte s kívánta megalkotni Szent László újkori bazilikáját.

Így csak annyit tudunk, hogy Csáky az említett helyen, hová a káptalant is át szándékozott hozni, a székesegyház alapkövét csakugyan letette.* Az ünnep szónoka mindjárt beszéde elején kiemeli, hogy ez augusztus 5-ikén történik s egyenesen Csáky akaratából, mivel e napon már több emlékezetes dolog is történt vele.

u) Valamennyire el is készült a szálkapusztai székesegyház, mert Salamon József kanonok 1786-i emlékiratában említi, hogy a szentélyt klerikus korában még látta:… „aliquam partem eduxit Sanctuarii, quam ego clericus 1743 videram”. (Váradi képt. magánlevt. 38.)

Majd áttér az ünnep tulajdonképpeni tárgyára, a székesegyházra, melyet Szent László király a „váradi várban, a Körös vize mellett emelt”. Midőn pedig ezt az egyházat, mely földig leeromboltatott, „nem engedtétek meg” újra felépíteni: „te kegyelmes Fejedelem… a Szentlélektől erre a szent dombra a pusztában vezéreltették és Szent-Péterrel aképpen emlélkedtél: csináljunk itt három hajlékot: egyet az Istennek, másikat a főpapnak, harmadikat a váradi nemes káptalannak”.

Azután Csáky építkezéseit említi, köztük Nándorfejérvártt „a kálváriát, melyet… azon a helyen, ahol a török ellen való győzelem volt, gazdag készülettel, fundamentumából fölemelt”, és most itt „e templom, melyet újonnan, az Angyalok Királynéjának… tiszteletire építtet”.

Végre beszédét egy distichonnal fejezi be, melyben Csákynak még boldog éveket kíván.*

Hat levél negyedrétben. Valószínűleg Csáky „Poétája" Páter Benedek műve. Lőcsei levéltár: 126. 23.

Kívánsága nem teljesült. Augusztus 5-ike ismét és utoljára válságos lőn Csákyra nézve. A nyári forró napon s az ünnep izgalmai közben túlságosan felhevült és erős lázba esett.*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 71.

Különben is ekkor Váradon, kivált a püspöki kastélyban kedvezőtlenek voltak az egészségügyi viszonyok. „Itt mindenki betegeskedik – írja Csáky titkára Bedly Mátyás, gr. Csásky Zsigmond tárnokmesternek, – csak egy kuktánk sincsen, ki nyomorult beteg ne volna”.* 224Súlyosbítá a helyzetet, hogy a bíbornok házi orvosa szintén halálos betegen feküdt.* A városból hozták ki tehát Gebb Ferenc orvost, ki megvizsgálván a beteget, nem titkolá a környezet előtt, hogy veres-himlőtől tart.* Erre más két orvosért is küldtek.

Szepesmindszenti levéltár: VI. 71.

Augusztus 23 án délután a magas beteg rosszabbul lett s két nap mulva, a bíbornok testvéröccse, Miklós gróf annyira aggasztónak látta a helyzetet, hogy szükségesnek látta bátyjokat, Zsigmondot rögtön tudósítani.* De másnap a beteg jobban lett, „Breviáriumját, ágyban ugyan, elmondotta; magát megberetváltatta; némely Neuburgianus tiszteket, kik ma mentek innét Pancsova felé, maga eleiben bocsátott; az postai leveleket négyszer is sürgetvén, mind elolvastatta magának; az elmult éjszaka jól aludt; ma (aug. 27.) már hét órakor misét szolgáltatott.”*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 71.

Erre mindenki megkönnyebbült, remélni kezdtek, s azon gondolkoztak, hogy Püspökibe vagy Szent-Jobbra, Miklós gróf apátságába viszik át a beteget „lecticán”. „Már irtóztak ezen átkozott residentiában lenni”.* Báró Luzénszky püspök-kannonok sietgett is megnyugtatni a tárnokot, hogy betegük „egészen veszélyen kívül van.”.*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 71.

Pedig nem úgy volt. Még aznap este annyira rosszul lett, hogy jónak látták a betegek szentségeiben részesíteni. Kiütött rajta a himlő, de nemcsak veres, hanem utóbb a fekete is.* Kihozták a káptalan hites tagjait is, „de valamely fassiót vagy dispositiót hogy tett volna, véghez nem vihettük”.* Hihetőleg, bízott azon végrendeletben, melyet, mint láttuk, 1724-ben Bécsben tett. Feledte, hogy annak érvényességéhez a felségnek nem utólagos jóváhagyása, hanem előleges engedélye szükséges.

Szepesmindszenti levéltár: VI. 71.

A következő napra Csáky hívei a legnagyobb aggodalmak közt virradtak fel. És aggodalmuk nem bizonyult alaptalannak.

A beteget e nap (aug. 28.) még szélhüdés is érte, s a még nem egészen hatvanéves férfiú délután egy és fél órakor elhúnyt.*

Szepesmindszenti levéltár: VI. 71. – Itt van a gyászjelentés fogalmazványa is.

Holttestét a papság s a Harrach-ezred egy századának kíséretében átvitték a szomszéd szőlősi egyházba s annak sekrestyéjében terítették ki.* 225Miklós gróf személyesen ment fel Bécsbe, hogy ő felségének a család részéről a szomorú hírt megvigye.* A gyászjelentést a legidősb testvér, Zsigmond tárnokmester adta ki.*

Szepesmindszenti levéltér: VI. 71. – Itt van a gyászjelentés fogalmazványa is.

Az alig megkezdett székesegyház műveseinek keze megállt, s a munka folytatása nem jutott eszébe többé senkinek. A csak nemrég felépült szálkai kastélyból is már másnap szétfutott mindenki, s mint valamely elátkozott vár, elhagyatva állt azontúl.

Az ünnepies temetés egy év múlva, 1733 aug. 28-án történt meg Debrecenben.* A magyar protestánsok fővárosa úgysem látott még egyházfejedelmi temetést.

A kegyesrendűek debreceni levéltára.

A debreceni templom Csáky Imre hallakor.

A temetés fényes, de szomorú szertartását, Csákynak a váradi püspökségben már kinevezett utódja, br. Luzénszky István végezte. A nagy halott egyszerű keményfa koporsóban, mely még Váradon készült,* tétetett le az egyház sírboltjába. Zsigmond gróf 1735-ben rézkoporsóba helyeztette át.*

Szepesmindszenti levéltér: VI. 73. és 104.

Ez egyház a kegyesrendűek azon egyháza, melyet az üdvözült bíbornok emeltetett. És így ő is, mint középkori krónikásaink szokták mondani: eltemettetett a saját monostorában.

* * *

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem