11. FÖLDVÁR (Barcaság)
11. FÖLDVÁR (Barcaság)
1240-ben Castrum Sancte Marie néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. I. 831.; C. Suciu: Dicţionar istoric.; Urkundenbuch. I. 68.) 1371-ben Merennurch, 1379-ben Saxonum de Fewldwar, 1381-ben Feulwar alias Marienburg, 1489-ben Marienburg, 1529-ben Marienberg (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
A templomot a német lovagrend építtette, 1211–1222 között, a várral egyidőben.
1240-ben IV. Béla a templomot és az egyházközséget a cisztercieknek adományozza. (Györffy: i.h.; Urkundenbuch. i.h.; Documente. XIII. C, I. 319.)
Hunyadi János 1454-ben a földvári Mária-templom javára egy malom jövedelmét adományozza. (Urkundenbuch. V. 228, 395, 405, 433.)
Mátyás király 1462-ben megerősíti a Hunyadi János adományát:... „ob spem et devotionem, quas ad gloriosissimam dei genitricem virginem Mariam patronam huius incliti regni nostri Hungariae, in cuius nomine... dicta ecclesia in ipso oppido Fewldwar fudata existit cuiusque precibus nedum in terris verum etiam in coelestis pie speramus confoveri”. (Urkundenbuch. VI. 117.)
Ismert plébánosai:1379-ben Miklós plébános és dékán (Urkundenbuch. II. 506.). 1384-ben István (Urkundenbuch. II. 596.), 1391-ben Ferenc. (Urkundenbuch. III. 209.)
1380-ban Nagy Lajos a templom várfalán belül ius asylumot biztosít. (Urkundenbuch. II. 528.)
1447-ben Péter (Urkundenbuch. V. 228, 239, 405, 465.), 1467-ben András a plébános (ecclesiae parochialis b. Mariae de Fewldwar.) (Urkundenbuch. VI. 306.)
A templom eredeti formájában háromhajós bazilika volt, a Szeben környéki egytornyos megoldással. Ebből a korból megmaradtak a nehézkes, négyszögletes pillérek, néhány kettős ablak, a mellékhajók fölötti befalazott köríves ablakok. A szentély helyén a tatárjárás előtt a lovagrendi kastély kápolnája állott félköríves apszissal. A tatárjárás a templomot elpusztítja, s az újonnan épülő, ma is álló templomot többször felújítják (Fabritius: Kirchenbürgen. 39.). Az átépítések eredménye: a nyolcszög három oldalával záródó, keresztboltozatos gótikus szentély, amelynek bordái gyámköveken nyugszanak. A gyámkövek a kőszobrászat érdekes alkotásai: a sárkányölő Szent Györgyöt, a 12 éves Jézust, szarvasvadászt, állatot (talán szarvast) üldöző kutyát, oroszlánfejet, két király harcát egy koronáért, két emberi fejjel ábrázolt állatot, két zenészt ábrázolnak. (Gh. Arion: Sculptura gotică. 39–40.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 24.)
A hajó boltozatának bordái törés nélkül futnak le a támpillérekre. A szentélyt diadalív nem választja el a hajótól. Az ablakok a szentélyben csúcsívesek.
A templom átalakításának idejét a mellékhajó egyik záróköve jelzi: 1471. Mivel a mellékhajók bordásboltozatát sík mennyezettel helyettesítették, az egyik zárókövet másodlagosan őrizték meg, az északi mellékhajó fölé helyezve. Felirata: „Anno Domini Millesimo quadringentesimo, septuagesimo primo”. Középen félhold és 7 csillag övezi. (Orbán: Székelyföld. VI. 432.)
A templom déli oldalán levő kis előcsarnok keresztboltozatos zárókövén Krisztusfej van kifaragva. A kórus külső oldala kis fülkéjének reliefje Jézust az Olajfák hegyén ábrázolja. (Gh. Arion: i.m. 41.)
A templomnak szárnyasoltára is volt, melynek töredékeit a brassói Fekete-templom múzeuma őrzi: Három tábla Mária eljegyzését, Jézus bemutatását a templomban, a 12 éves Jézust az első oldalon, Jézus szenvedésének jeleneteit a másik oldalon. A XV–XVI. század fordulóján készülhetett. (Roth: Die d.Kunst in S. 134.; V. Drăguţ: Arta gotică. 254, 267/35.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 161/40.; Oprescu: Bisericile cetăţi. 215–220.) Nagyharangja XV. századi.
A zömök nyugati torony majdnem teljesen takarja az eredeti főkaput, elárulva, hogy utólag építették a templomhoz, egy régebbi alapjaira. (Kemény–Gyimesi: Ev. templomok. 111.; H. Wächner: Kronstädter Heimat. 73.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic. 140.)
A templomot várfal vette körül, amely nem azonos a keletre fekvő romokkal, amely fellegvár volt, udvarának közepén várkápolnával.
A várat a nagy tatárjáráskor, majd 1457-ben lerombolták, de Zsigmond király újra felépíttette. Déli tornyának alsó falrészei állanak még, az északit teljesen lebontották. 1838-ban földrengés pusztította. A falak egy részét, a kaputornyot 1870-ben lebontották, anyagát laktanya építésére használták fel. (Orbán: i.m. VI. 434.; Komm mit. 1978. 70.)
Az 1454. és 1455. évi oklevelekből kitűnik, hogy Földváron a Szentlélek testvéreknek kórházuk volt, Jakab vezetésével. (Urkundenbuch. V. 438, 492.) 1454-ben az esztergomi érsek ajánlja a földvári Szentlélek Rend támogatását. (Urkundenbuch. II. 238, 492.)
1413-ban bélpoklosok kórháza van (Urkundenbuch. III. 586.)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
