III. Articulus a gonosztételeknek, kiváltképen a tolvajoknak megakadályoztatásáról.
III. Articulus a gonosztételeknek, kiváltképen a tolvajoknak megakadályoztatásáról.
A hazai törvényeken kívül a flgs. k. főigazgató tanácsnak igen hasznos rendelete a gonoszságok megakadályoztatására a helységek tizedekre való felosztása, mindazonáltal annak practica manipulatiójáról* szükségesnek találták ezen vármegyének rendei következendőket határozni:
Helyes keresztülviteléről.
1. Minden helység annyira osztassék fel, a hány esküdt azon helységben szokott lakni.
2. Az esküdtek úgy választassanak, hogy minden tizedben egy esküdt lakjék.
3. Ezen esküdtek kötelessége lészen minden éjszaka egyszer, sőt néha kétszer vagy háromszor is a magok tizedükben levő házakat 374rendre járni és a gazdákat s azok cselédeit megvizsgálni, hogy otthon vannak-e? Ezt pedig nem mindenkor ugyanazon egy időben cselekedjék, hanem néha este, néha éjfélkor, néha pedig hajnal felé is, a vizitálást mindazonáltal olyan csendesen tegyék, hogy azáltal ijedséget ne okozzanak.
4. Mihelyt valakit nem találnak otthon, az olyat, a ki hír nélkül ment el hazulról éjszakára, azt tartozzanak reggel mindjárt az a végre a szolgabírák áltat kinevezendő nevezetesebb nemes compossesornak,* vagy ha az nem volna, a bírónak és a notáriusnak bejelenteni, a kiknek
Közbirtokos.
5. Kötelességük lészen ezeket examinálni mindjárt, hollétéről kérdőre vonni és hogy ha nem kénytelenségből való ok kényszerítette távollétöket, azonnal meg is pálczáztassák az inspector és kirendelt bírák és
6. Soha egy paraszt ember is a határról kimenni, sőt még a határon is künn hálni a maga tizedebeli esküdtnek híre nélkül ne merészeljen, a mikor pedig
7. Egy-két hétre, sőt több időre akar valaki eltávozni a maga helységéből, az mindenkor az ő földesurának, ha helyben lakik, ha pedig nincs helyben, annak a gondviselőjének vagy vajdájának hírével és ha a vármegye assesora annak passusával, ha pedig nem az, a szolgabíróéval távozzék el és hazajövetelével arról testimoniumot hozzon, hogy hol s mi okon töltötte idejét.
8. Ha valaki akárminemű lábas marhát szerez idegen helyről, arról mindenkor testimoniumot hozzon, hogy hol és kitől vette és arról való bizonyságát mutassa be a helységbeli már kirendelt nemes embernek, birónak vagy notariusnak, ellenkező esetben mint tolvaj elfogattassék és jószágának legitimatiója* végett 15-öd napi kezességen elbocsáttassék és ha a zalatt sem legitimálna, a bíróhoz küldettessék.
Igazolása.
9. Ha valami idegen ember száll be valakihez, a gazda azonnal a fennebb írt birtokosokhoz, biróhoz vagy notariushoz vigye és ott examináltassék, hogy micsoda járatbeli ember, a passusa megvizsgáltassék, ha magát legitimálni nem tudja, elfogattassék.
10. Ha pedig azt vennék észre a helységbeli lakosok, hogy a körülötte levő erdőkön lappangó tolvajok találkoznának, azt azonnal fejszés és vasvillás parasztokkal, vagy a vármegyei tiszt hírével, 375fegyveres nemes emberekkel is, az ily erdőket meghajtatni köteleztetnek.
11. Ezen securitásra czélzó rendeletekről tartozzanak a vármegyei tisztek közönségesen a vármegyékben tudakozódni és a szolgabírák ugyan a magok járásokba, az ezt nem observáló esküdteket megbüntetni, a más tisztek pedig a főbb tiszteknek referálni, ha valamelyik szolgabíró ezen institutumnak observáltatásában vigyázatlan volna.
