II. Articulus a nemtelen árva gyermekekről.
II. Articulus a nemtelen árva gyermekekről.
Vannak ugyan a hazában a nemes árva gyermekekről elegendő törvényes és publicus végzések, de a szegény nemtelen árvákról és gyámoltalanokról kevesek: holott az árván maradt és házanként koldúló, vagy lézengő nemtelen árva gyermekekből szoktak a hazában a legnagyobb korhelyek és gonosztevők nevekedni, kikről ezen vármegyének rendei a következendő végzéseket hozták.
1. A nemtelen árvák, a kiknek földesurok van és javaik is maradtak, még pedig annyi, hogy annak csak a csupa hasznából, vagy interesséből el lehet őket tartani és a tőkéje mégis megmarad: tehát
a) Azoknak javai atyjok halála után, ha mindjárt anyjok életben volna is, azonnal a földesúrnak inspectiója alatt a helység notáriusa és arra három birált* jóhírű nevű lakosok által conscribáltatván, a conscriptio egyik exemplárba tétessék be a falu ládájába, más exemplárban adassék át a tutornak, harmadikban pedig a földesúrnak vagy pedig ha a földesúr távol lakása vagy egyéb ok miatt azokkal nem bajoskodhatnék, akkor a harmadik exemplár az orphonalis szék archivumába* küldessék be, a javak pedig, ha olyan naturális tutorok van, a kikre annak administratióját reá lehet bízni bízattassék arra, esztendőnként a falusbirák előtt teendő, de onnan a földesúrhoz, vagy az orphonalis székhez küldendő számadás mellett.
Becsüs.
Orphanalis helyett. Az árvaszék levéltárába.
b) Ha pedig olyan tutor nem taláttatnék, a kire annak javai 371bízattathatnának; tehát akkor azok mind adattassanak el és dislocaltassanak interesre jó securitás alatt.*
A befolyó pénzt megfelelő biztosíték mellett kamatra kell kiadni.
c) Maga az árva gyermek pedig tutor keze alá adatván, iskotába járattassék mindaddig, míg olvasni, írni, a számokkal bánni meg nem tanúl és az erkölcsi törvényekbe jól be nem vezettetik, annak utána pedig, ha mesterséget akarna tanúlni, mesterségre adassék, ha szántóvető és földmíves akar lenni; tehát jó emberséges emberhez szolgálatba kell adni, mindazért, hogy a munkát idejében megszokja, mind pedig azért, hogy annak rendjét megtanúlja, mind pedig azért, hogy már akkor a maga élelmét is megkeresse és a jószága jövedelmét házasságra teendő lépésig tőkévé változtassa.
2. Az olyan földesúri jurisdictio alatt teendő gyermekekről pedig, a kiknek annyi javaik nincsenek, hogy annak hasznából vagy intereséből tartassanak vagy taníttassanak, ezen rendelések tétessenek:
a) Atyjok halála után azoknak is kevés vagyonuk conscribáltatván vagy naturatis tutorok kezébe hagyattassanak a fennírt móddal vagy kiadattassanak; de ezeknek már proventussok az ő tartásába épen ne erogáltassanak, hanem minden évben capitalisra fordíttassanak.*
A bevétel tőkésíttessék.
b) Magokra az árva gyermekek személyére nézve pedig az határoztatik, hogy ha azoknak anyjok, nagyanyjok, nagyapjok vagy valami jó erkölcsű testvérök van, kínáltassanak meg, hogy vállalják el magukra az árvának iskolába való jártatását a falusi iskolába és jó erkölcsben való neveltetését, ha ezek vállalják, vagy az édes anyjának, nagyapjának és nagyanyjának minden attól járandó fizetés nélkül, de a többeknek olyan alkalom mellett adják át a gyermekeket, hogy azt tartani, ruházni s a fennírt móddal taníttatni fogják, mely tartásokat s taníttatásokat, ruháztatásokra teendő költségeket azzal fogják az árva gyermekek visszafordítani testvér tutoroknak, hogy ugyanannyi évig, a meddig őket az ő tutorok ekképen ingyen tartották, ők is ingyen, csak csupán ételükért és ruházatukért fogják tutorukat szolgálni, sőt azután is, hogy az ilyen árva gyermekek, az idestova való szolgálatba állás által el ne romoljanak, továbbra is tutoruknál tartoznak megmaradni, de már ekkor ingyen való 372szolgálatuk kitelése után egész megházasodásig illendő fizetésért, t. i. a testvér tutoruknál, mert anyjok, nagyatyjok és nagyanyjok egész examináltatásukig maguknál tarthatják, a vagyontalan árvák dolga is e szerint manipuláltassanak.
c) Hogyha pedig ilyen naturalis tutorai a gyermekeknek nem volnának, vagy a fennírtakra magokat nem köteleznék, akkor az árva gyermekekről a testvér tutorokról irt conditiók szerint kináltassanak meg a földesurak s ha azok azon conditiókat acceptálni nem akarnák, más valami jó erkölcsű idegen tutorok adattassanak olyan conditiók alatt, a mint már feljebb a testvér tutorokról irattatott.
3. Az olyan árva gyermekek, a kiknek földesurok nincsen, mind a vagyonosak, mind a vagyontalanok, a feljebb írt móddal tractáltassanak azzal a különbséggel, hogy már ő reájok nem a földesurok, hanem az orphonális szék tisztjei vigyázzanak.
4. Ami már a vármegye tisztjeinek kötelességét illeti ezen árvák iránt, azok állhatnak a következőkből:
a) Mihelyt árvaságra jut valamely gyermek, azonnal a falusbírák által jelentessék be mind a földesúrnak, ha földesura van, mind a vármegye főszolgabírájának, akár van földesura, akár nincs, ennek pedig kötelessége lészen a földesúri jurisdictio alatt nem levőknek mindjárt a parasztbírák egyetértésével tutort rendelni és javokat conscribáltatni.
b) A földesúri jurisdictio alatt levő árva gyermekeknek pedig földesuraikat megkeresni, hogy akarják-e a tutorságra való inspectiót folytatni vagy nem és ha nem, ezek is a neveket úgy conscribálni, mint vármegye inspectiója alatt levő árvákat.
c) Az olyan árvák, a kiknek vagy semmi vagy elegendő javaik nem volnának az ő tartásukra, azoknak tartozik a főszolgabíró a falusbírák egyezésével olyan tutort keresni, a ki az árva gyermekeket a feljebb irt móddal fogja nevelni és azoktól reversálist venni, ilyen conditiók alatt, hogy az árva gyermekeket iskolába járatják, ruháztatják, élelmökre gondot viselnek és velök kegyetlenűl nem bánnak, ezen velök való jótéteményekért annyi fizetéssel megelégednek, ha őket ingyen annyi ideig szolgálja, a mennyi ideig ők nevelték és taníttatták, azután pedig illendő fizetést adnak neki, vagy más bizonyos helyre szolgálatra bocsátják, kiváltképen pedig a jó erkölcsökben nevelik.
d) Ugyanazon főszolgabírák relatiót tesznek minden évben a 373vármegye főispánjához az ilyen nemtelen árvákról, megtudakozván azt is, hogy hát a földesurok az ő inspectiójok alá vett tutorságra való inspectiót miképen folytatják s amit is referálnak.
e) Hogy ha az árvával a tutor kegyetlenűl bánna, a nemtelen tutorokat a falusbírák az ecclesiabeli pap előtt kikérdezzék és ha a kegyetlenség nem épen nagy, hanem csak valami rendetlen fenyíték, akkor őtet csak megfeddik és a főszolgabírónak referálják, ha pedig a fenyíték olyan nagy gradusban volt, hogy már azt kegyetlenkedésnek lehet nevezni, azt investigáltatás és orvoslás végett a falusbírák ugyanoda referálják, valamint a nemes vagy földesúr tutor ellen való minden panaszokat is nemkülönben.
f) Ha a tutorok a feljebb írt akármelyik conditiót nem teljesítenék, azt a falusbirák hasonlóképen a főszolgabírónak referálván, ez pedig vagy maga a dolognak végére járván, vagy ha nem érkeznék, mással végére járatván a vármegye főispánjának a dolgot a maga vélekedésével együtt írja meg s midőn egy-két admonitio után is a tutor a maga conditióját nem teljesítette volna, minden, addig az árvára tett költségének megfordítása nélkül, az ő tőle vétessék el vagy a kegyetlenségnek nagy voltához képest fiscaliter prosequaltassék, ellenben az árva is, ha taníttatása után vagy az előtt is elszöknék, magistratualis auctoritással* elfogatván, visszavitessék.
Tiszti hatalommal.
