Paliczka.
Paliczka.
Palychka 1471, Palyzka 1476, Palicska, Palizka 1481, Alsó-palizka, Felsewpalyzka 1485, Alsópalyzka, Felsőpalyzka 1487. Palitzka 1808, Policza 1847, oláh neve Plesca = Plëszká. Egykor tehát kettős helység, ma csak Paliczka van.
A szlávban palecz: újj, palicza: újjak közé való bot, pálcza. Paliczka: kicsi pálcza, kis bot.
Krasznavármegyei helység. 1481-ben Valkóvár tartozéka, oláh lakossággal.
A krasznavármegyei Palychka egyike volt Peres László ama birtokainak, a melyeket 1471 máj. 9-dikén Parlagi Mihály és neje, Basilia föl akartak kérni a királytól, a mi ellen tiltakoztak Horváthi (hihetőleg Peres) János és András, Horváti Peres Miklós fia, László és Péter fia, László.*
* Dl. 36.392. Km. Prot. F. min. pag. 84. nr. 1.
1476 jun. 18-dikán Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Horváti Pörös János Palyzka birtokát lássa el új határjelekkel.*
* Dl. 28,866.
1481-ben Losonczi Bánfi András, bácsi nagyprépost elzálogosítja ezt a (Palicska) birtokát is Losonczi Bánfi Mihálynak.*
* Dl. 27,721.
1487 márcz. 9-dikén Alsó- és Felsőpalyzka birtokokat 198Horváthi Peres János fia András Keczeli Szele Mártonnak adta el.*
* Dl. 27,728.
1546-ban Horváti Peres Gáspár meginti Peres János fiát, Pált, hogy Felső-Paliczka birtok visszaszerzésévei fel merűlt költségeit vegye fel, az őt illető részt pedig bocsássa vissza. E birtok a két felet egyenlően illeti.*
* Lelesz, Act. an. 1546. fasc. 1. nr. 46.
1550-ben az egész Felső-Paliczka birtokot id. Peres Pál bírja, ámbár köteles lett volna azt a külső telkekkel együtt két egyenlő részre osztani; azért meg is idézteti őt Horváti Peres Gáspár.*
* U. o. Act. an. 1550. fasc. 2. nr. 47.
1553-ban Palizkán 2 kapu után rótták meg adóval a Peres Gáspár jobbágyait, ellenben a Peres Páléit csak 1 után. Eme 3 kapun kívűl volt a helységben még 1 biró, 11 szegény, 1 servitor és 4 új ház.*
* Dical.
1554-ben a krasznavármegyei Alsó- és Felső-Paliczka részbirtokokba Serédi Istvánt és Alagi Jánost iktatták.*
* Lelesz, Stat. S. 120.
Ettől fogva egészen a tizenkilenczedik század elejéig nincs szó Paliczkáról, melynek a pragmatica sanctio-korabeli összeírásokban sincs nyoma. Kétségen kívül áll, hogy áldozatul esett az itt duló hadaknak.
1808-ban Palitzkáról összeírták a gr. Teleki, Matocsi, Butyka, Dul, Jakab, Szilágyi, Vajna, Újfalvi, Katra, Málnási, Gyulai, Fodor és Szegedi (Mária) birtokos nemes családok tagjait, összesen 14-et. Ezek kezén volt összesen 23 antiqua jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Teleki Lajosnak (13).*
* Szv. lt.
Paliczkán a gör. katholikusoknak fatemplomuk van.*
* Sch. 1886. 146. l.
1847-ben az Oláh-Keczel s Perje közt említett Policza helység egész lakosságát 192 gör. egy. lélekre tették.* 1890-ben lélekszáma 203; nyelvre nézve magyar 1, oláh 202; vallásra nézve gör. kath. 202, izr. 1. Házak száma 37.
* Nagyv. Nvk., 1847. 102. l.
1895-ben gazdaságainak száma 66, területe 454 katasztrális 199hold, a melyből szántóföld 244, legelő 91, rét 81, kert 5, terméketlen 33 hold.*
* Mg. St. 498.
A községnek 1900-ban 4444 K 24 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 728 K 45 f.
Határrészei: Págyina, Mázsár, Berc = Bërk (liget), Podul Bisericii = Podul Biszericsij (templom hídja), Podul Prii = Podul Priji (Perje hídja), Podul Bojánuluj (bojáni egyén készítette híd), Ocol = Okol (sövény vagy akol), Mestecini = Mësztecsiny (nyirfás), Somberek, Ses = Sësz (róna).
Patakjai: Valea Prii = Váljá Priji (perjei patak), Valea Seacă = Váljá Száka (száraz patak), Váljá Csizëruluj (Csízér pataka), Părăul Corniţělului = Pereul Kornyiczeluluj (a kis zugoly csermelye).
