Buny (Nagy-).
Buny (Nagy-).
Nevének változatai: 1405-ben* Boon. 1475 körül* Bon. 1549-ben* Nagh-Bona. 1566-ban* Nagy-Bnm. 1650-ben* Nagy-Bún. 1669-ben* Nagy-Bonny. Oláhul: Bou mare.
Leleszi ltár Stat. D. 209.
Dr. Thallóczi. Kamara haszna 183. l.
Adóöszeírás.
Urb. et. consc. fasc. 101. nr. 45.
Erd. orszgy. Eml. XI. k. 105–112. l.
Gergely T. cs. ltár M.-Lápos.
293Előnevét nagy kiterjedésétől vette; a szerb „bún” magyarul beléndeket tesz, de régi „bon” nevét a kiejtés szerint „bony”-nak is mondták, mely a szláv: bánj, banje = fürdő szónak felel meg, a mi ráillik Buny forrásban gazdag talajára.
Először emlittetik 1405-ben* Boon néven.
Leleszi ltár Stat. D. 209.
Kis-Nyirestől északkeletre magas dombokon és szűk völgyekben szétszórtan fekszik, Deéstől 46·5 kilométerre a nagy-ilondai szolgabirói járásban.
Kővár tartozéka s oláh falu volt s mint ilyen, már 1405-ben* előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrin-nak s Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.
U. o.
Az 1424-iki* osztály szerint az Drág fiainak Györgynek és Sandrinnak jutott.
U. o. Stat. D. 197.
1553–54-ben* pedig Drágffy György birja.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fióknak Istvánnak adományozta.
Károlyi okltár. III. 289.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
Lib. Reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt s összes tartozékait, tehát e tartozékot is, beregszói Hagymási Kristófnak adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1575 körül* Drágffy e birtokából 10-3 porta után 5 frt 2 denárt fizet adóba.
Dr. Thallóczy. Kamara Haszna 183. l.
1603-ban* a kis-bunyi járáshoz tartozott s egy papja emlittetik.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
1604-ben* Básta e falu jövedelmét több községgel együtt kis-buni Vajda Jánosnak adta.
Proclam.
1615-ben* Bethlen Gábor Kun Lászlót s nejét Ábrámffy Katalint e birtokukban zálogképen megerősíti.
Erd. főkormsz. ltár.
1616-ban* idevaló egy telkes nemes a Román család.
Gyf. kápt. 8. Lib. Reg. 174.
1651-ben* birtokosa Kun István. Nemes a Pap család. Ugyanez évben* mint Kővárhoz tartozó fiskális birtok fordul elő.
Km. Lymbus.
Erd. Országgy. Eml. XI. k. 105–112. l.
2941666-ban* Apaffy Mihály a Fekete, Móga és Kifor családokat itteni részükben megerősíti. Birtokosa Toldy György.
Km. Szolnok med. K. 29.
1668–9-ben* összeirt nemes a Pap, Tamás és Szűcs család 9 taggal. Puskások: a Dants, Kranich, Nikita, Fekete és Móga családok 19 taggal. Szabados: a Karabucz vagy Kerebecz család.
Gyf. prot. Append. 126. 157.
1699-ben* Toldi család birta nagy részét.
E. F. K. ltár.
1702-ben* birtokosai Tholdi István és György. Nemesei a Pap, Fekete, Nyikita, Dáncs családok.
Erd. főkormsz. ltár.
1756-ban* birtokosai gr. Tholdi Ádám özvegye gr. Teleki Krisztina, Tolnai János és 57 házhelyen 59 egy telkes nemes.
E. F. L. 484. A.
1770-ben* birtokosai gr. Tholdi Zsigmond, Tolnai János özvegye és Miske Sámuel.
U. o. 484. P.
1786-ban* birtokosai: gr. Kendeffy Elek özvegyének gr. Bethlen Krisztinának van 18 jobbágya, 8 szegénye, gr. Teleki Lajosné gr. Tholdi Sárának 16 jobbágya, 1 zsellére, 5 szegénye, özv. Tolnáménak 15 jobbágya, 1 szegénye, Miske Sámuelnek 7 jobbágya, 4 szegénye.
Erd. főkormsz. ltár.
1793-ban* gr. Tholdi Zsigmond, Miske Samu, Tolnai Zsuzsanna Rókász Jánosné és gr. Kendeffy Elek özvegye. Ezek közül a két utóbbi részét a fiscusnak átengedte, ki azt gr. Teleki Lajosnak adta.
E. F. L. VII. 1/2 f. 3. B.
1809-ben* birtokosai: gr. Teleki Lajosnak van 23, Ujfalvy Sámuelnek 17, gr. Tholdi Ádámnak 7, Pap Jánosnak 4, Pap Indrejnek 3 jtelke. Két telkük van: Pap Nyikuláje, Pap Tódor, Mafszejnak. Egy telkesek: 2 Hosszú, 6 Pap, 19 Nyekita, 28 Dancs, 3 Péter, 5 Fekete, 7 Barbur, 1 Márk családbeli.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. Teleki József és br. Miske Imre.
Erd. kanczellária.
1892-ben gr. Teleki Gusztáv: 930 h. 307 öl, öröklés hasonnevű atyja után.* Községi erk. testület: 168 h. 422 öl. Gör. kel. egyház: 189 h. 515 öl. Lengyel István utóda; 121 h. 1154 öl, vétel egyesektől.
Ennek telkén 1898 őszén XVI-ik századbeli ezüst pénzt találtak, melyből négy darabot a vármegye alispánja a belügyminiszteriumhoz küldött fel.
Jelenlegi (1898) birtokosai: Lengyel Imre és János, Pap János és László, Szathmári Zaharia, Flórián Elek, kik birtokaikat gr. Teleki Arthur, Árvéd és Domokostól vásárolták.
Kezdet óta oláh lakosai voltak, kik a gör. keleti egyház kebeléből kilépve, gör. katholikusokká lettek.
Kőből épült temploma szent Mihály és Gábor angyalok tiszteletére épült s 1830-ban szenteltetett fel. Anyakönyvei 1833 óta vezettetnek. 295Három harangja 1851–79. évből való, melyek közül egyet Lengyel István öntetett. Papjai Dáncs Nuk, Lengyel Lup, Balázs Lukács (1851), Szűnik János után a jelenlegi Flórián Gergely.
Iskolája 1860-as évek végén keletkezett.
Lakosok főfoglalkozása földmivelés és baromtenyésztés. Házaikat s gazdasági épületeiket fából építik szalmafedél alá. A fiatalság új év éjjelén szalmából font s felöltöztetett bábut teszen az idősebb leány vagy legény kapuja elé. Húsvét első napján a templom előtt való e végre készített tornáczban a szegényeket gazdagon megvendégelik s Szent-György napján locsolnak s május elsején minden kapufélfa mellé hosszú rudakra kötött csóvát állitanak.
Határa kevésbbé termékeny s 1720-beli* összeírás szerint a terméketlenek sorába tartozott s ekkor legelője kevés és közepes minőségű, tűzre és épületre való fája elegendő. Jelenleg jól mivelve a sarlós gabona minden faja megterem, azonban juh-, kecske-, sertés- s főleg ló- és baromtenyésztéssel foglalkoznak; gyümölcsei: szilva, cseresznye, meggy, körtve (muskotály, darázs, téli) s különféle almafajokat termesztenek.
Erd. főkormsz. ltár.
Nevezetes határán a két barlang, melybe vonták magukat veszedelmek alkalmával s főleg a tatárjárás idején.
Van 8 felülcsapó malma egy kerékkel és kővel, melyből egy két kövű és kerekű.
Jelenleg körjegyzői székhely.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napon 10-10 frt.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Ajándékok: 17 quart vaj, 17 sajt, 1 meddő tehén, karácsonykor 17 szekér fa.
Szegényebb lakosai csépeléssel keresik kenyeröket.
Bírság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denárt, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 forint, a feleség elhagyásáért 7 frt.
A szabados kötelessége oda menni, a hová küldik, leginkább levelet vinni, szükség esetén háborúba menni.
A szabados és a biró köteles a várnak egy-egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy-egy őzet, vagy 32 denárt.
Elkelt évenként 9–10 hordó bor. Tizedet fizettek a kövér makkos disznó és rüdeg disznókból, melyek künn legeltek, az is annyit fizetett ez utóbbiból, kinek 100 volt, mint az, kinek 10 volt, az, kinek ennél 296kevesebb volt, minden disznó után 2 magyar pénzt, úgy adtak szintén ménből, de ezekből való pénzjövedelem a tiszteket illette. Minden szabados a tisztnek karvalypénz adóba 57 denárt, minden pap egy pokróczot vagy 1 frt 23 denárt. Minden stronga (akol) juhnyáj után egy juhot, de a kinek 10-en alul van, semmit sem. Minden falu egy három éves meddő tehenet, de a nagyobb falvak nagyobb és tejelésre alkalmas tehenet tartoznak adni; minden család, kinek tehene van, egy negyed mérték vajat és egy sajtot.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint:
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
Adó: Szent-Mihály napi 10 frt, Szent-György napi ugyanannyi.
Ajándékok: 14 drb sajt á 12 denár; 14 budai justa vaj á 12 denár; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 15 hold nagy faczia földet szántanak búza, s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 15 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly-, vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Jobbágycsaládok: 1566-ban* vajdája Márián volt, a ki Kis-Bunyon lakott. Bírája Zink. Esküdtei Karácson és Kiss.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Jobbágyok: Oprisa, Vadár, Kövil, András, Nekety, Karanik, Hardok, Perse, Battyán, Zallya, Vara, Sztrenna, Vatt.
Szabados: Tivadar család.
Határhelyek: 1756-ban* Kornya, Sztine, Doszu Pestiri, Pripor és Grujecze erdők. Gyalu Nyeguri, La Vultore, Valye Sovaruluj, Gyalu Mori, Toplicza, Le Sancz, La Pojane Hordon, Vadu Urszuluj, Preszáka dülők.
E. F. L. 484. A.
1761-ben* Bulbuk patak.
U. o. 484. B.
1864-ben* Facza ungyuluj, La sáncz, Krucsa luj kráju, La pestyire, Virvu Zsorzsuluj, Sóvár, Szátu Petri,* Bulbuku, Valea Száké.
Pesti Frigyes gyüjt.
E határrészben a hagyomány szerint Szatu Petri vagy Péterfalva nevű helység volt, de hogy mikor és kik pusztitották el, nem tudják megmondani.
1566-ban* 17 jobbágy, 6 zsellér, 3 szabados lakossal, összes házak száma 25, puszta ház 5.
U. C. 101–45.
2971603-ban* 16 jobbágy, egy szabados lakosa van, kik 17 házban laknak, el van pusztulva 26 ház.
Urb. Conscr. 16–19.
1700-ban* fiaikkal együtt 20 jobbágy, 8 zsellér lakosa 11 házban lakik.
Erd. főkormsz. ltár.
1720-ban* 64 jobbágy, 8 zsellér, 60 szabados (libertinus), lakosa van, fiaikkal együtt 29 házban laknak.
E. F. L. VII. 547. T.
1886-ban lakossága: 821 gör. kath. és 35 zsidó, együtt 856. Ház 208; határa 4567. k. hold.
1891-ben: 859 lakosból, egy rom. kát, 822 gör. kath. és 36 izraelita.
Adója 1898-ban: 3216 frt 15 kr.
