Csaba-Újfalu.
Csaba-Újfalu.
Nevének változatai: 1603-ban* Vyfalu. 1831-ben* Csaballyafalu. Oláh neve: Valye-Réa, jelenleg Valeare és Valare.
Urb. et. Conscr. fasc. 65. nr. 87.
Consignatio Stat. Topograph. 35. l.
Előnevét a szomszédos Csaba községtől vette. Oláh neve pedig völgyet, rosz patakot jelent.
Fekszik a Csaba felől jövő patak két partján, délről északra húzódó völgyben, Deéstől 28 kilométerre, a kékesi járásban.
Csaba-Újfalu a szamosujvári uradalomhoz tartozott, de ennek tartozékai közt 1553–58-ban* még nem fordul elő, csakis az 1603-ik 336évi* összeírásban, tehát 1553–1603 közt keletkezett, de 1590 körül már meg volt, mert ekkor Báthori Zsigmond fejedelem Mindszenti Benedeknek adja* Ferdinánd király és a török császárnál fejedelme érdekében tett hűséges szolgálataiért e falut Vicze, Báton és Csabával együtt.
Urb. et. Conscr. fasc. 160. nr. 1.
Urb. et. consc. fasc. 65. nr. 87.
Jábroczki cs. ltár. XVIII.
1607-ben* viczei Mindszenti Benedek és neje Losonczi Bánffy Annát Rákóczi Zsigmond fejedelem új adomány czimén megerősíti.
4. L. Reg. 210.
1630-ban* birtokosa Mindszenti Gábor.
E. F. L. III. 159. l.
1677-ben* Apaffy Mihály Péchy Erzsébetet, előbb Mindszenti Gábor, majd Haller Péter özvegyét s utóbbi férjétől való gyermekeit: Lászlót, Jánost, Györgyöt, Erzsébetet Bethlen Elek jegyesét, valamint első férjétől való leányának néh. Erzsébetnek Kapy Gábornénak leányát Kapy Krisztinát e birtokukban megerősíti.
U. o. XII. fasc. 5. A.
1694-ben* birtokosa Apor István, Kapy Teréz Apor Lazárné jogán.
Gyf. Szathmár. fasc. 2. nr. 35. 56.
1697-ben* Kapy Erzsébet Jábróczky Ádámné óvást tesz az ellen, hogy bátyja Kapy György e birtokát Gyulay Ferencznek eladta.
Km. prot. Rákosi III. 281.
1700-ban* Kapy Erzsébet Jábróczky Ádámné kéri a guberniumot, hogy itteni birtokát gr. Apor Istvántól elvevén, adattassa vissza.
Erd. főkormsz. ltár. 620. sz.
1721-ben* Kapy János és Erzsébet birják egy negyedét.
E. F. L. XII.
1738-ban* itteni birtokosok Jábróczky Gábor Özvegye Szereday Borbála s fiai Gábor, Ádám, Mihály, János és Zsigmond.
E. F. L. III. 164. B.
1749-ben* az egész falut néh. Jábróczky Gábor fiai birják, a fiscus megváltotta 1771-ben* e birtokot tőlük, br. Kemény Miklósra és leánya Kemény Krisztinára gr. Bethlen Pálnéra szállott.
U. o. 232. F.
U. o. 233. C.
1772-ben* Jábróczky József birja.
Megyei ltár selejt. 157. sz.
1786-ban* birtokosa ifj. gr. Bethlen Pál, van 25 jobbágya, 5 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: Bardócz Eleknek van 12 telke, gr. Bethlen Pálnak 10, gr. Bethlen Károlynak 4. 1 pap, 1 udvarbiró.
Erd. kanczellária ltár.
1829-ben* a fiskus az itteni részt cserébe adta katonásitott birtokaikért a br. Kemény, Huszár, Perényi, gr. Haller és Lázár, Alsó, Keresztúri, Jábróczky és Jékei családnak.
E. F. L. XII.
1843-ban* birtokosai: Makó Mártonnak van 14 telke, Bardócz Eleknek 12, Pap 1, haszonbérlő 1.
Megyei ltár.
Urb. Wesen. 76. l.
U. o. 168. l.
3371866. évben* nemesi jogú birtokosai: Ábrahám Emil (Kolozsvárról) és Incze Ferencz (Bálványos-Váraljáról),
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): Placsintár Dávid; 484 h. vétel Makó Mártontól s egyesektől. Özv. Boros Józsefné bálv.-váraljai lakos, 238 h. fricsi Fekete birtok, örökség Barducztól Benére és Inczére, ettől vétel útján jelenlegi tulajdonosa birja.
Kezdettől fogva oláhok lakták, kik gör. kath. fatemplomukat a község nyugati részén építették föl 1750-ben és Dóka (?) szentről van elnevezve. Papjai ugyanazok voltak, mint Csabának. Iskolát is közösen tartanak.
Lakosok szorgalma, épületei s öltözete, úgyszintén határa s termesztményei Csabáéval egyezők. Van egy jó vizű forrása, melyet Bonanak neveznek.
Van egy felülcsapó két kerekü malma Placsintár Dávid birtokosnak.
1750-ben* határa két fordulóra van osztva, hegyes s ezért nem termékeny. Semmi keresetforrásuk nincs, földtermékeiből sem fedezhetik szükségleteiket, hanem napszámra mennek; a tehetősebbek Szamosújvárra szoktak vásárba járni, melytől 6 óra járásra fekszik. Határa trágyázva nincs, 6-8 ökörrel szántható. Egy köböl őszvetés 5 kalangyát s kalangyája másfél véka szemet ad, a tavaszbúzát nem termesztik, a zab kalangyája pedig 2 véka szemet ereszt. Szőlője kevés, a must vedre 15 kr., erdeje elég, legelője kevés, kaszálni fordulónként szoktak.
E. F. K.
Van adó alatt: 183 köb. férőű szántója, 44 szekér szénára való rétje, termett 89 köb. őszi búza, 39 kal. zab, 12 köb. köles, borsó és törökbúza, 62 veder bor, 58 jármas barma, 30 tehén, 12 borjú, csikó, 68 juh, 39 disznó, 20 méhköpű.
Határa 1822-ben adózás tekintetében 3. osztályú. Adó alatt volt ekkor 246 3/4 köböl szántó, 84 szekér szénát termő rétje, 15 vedernyi szőlője, 20 ökre, lova, 12 tehene, 6 juha.
Határhelyek: 1749-ben* Alak, Doszul Boldiséri, Doszul korosuluj, Voszkoje, Kolnik, erdők.
E. F. L. 232. F.
1769-ben* Bartuk, Vatastinye, Tamseny.
U. o. 233. A.
1864-ben* Kotroptyina, Pojenyile, Kále Zsiczi, Funaczale, Zsezsu-nyilc, Rutu, Pe Podor.
Pesti Frigyes gyüjt.
1603-ban* 9 lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.
Urb. Cons. f. 65. nr. 87.
3381713-ban* 7 jobbágy, 14 zsellér 22 házban lakik, el van pusztulva 10 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* lakossága: 13 jobbágy, 8 telkes és 7 e nélkül való zsellér s 3 ily özvegy, kik 25 1/4 telken 31 házban laknak, köztük 1 szűcs.
U. o.
1831-ben* 228 lakosa van.
Consign. stat. topograph.
1857-ben 47 ház, 230 gör. kath., 9 ev. ref., 8 zsidó, együtt 247 lakossal.
1891-ben 53 ház, 272 lakos, melyből 247 gör. kath., 13 ev. ref., 12 izr. Határa 1584 k. hold.
