Csobánka (Alsó-).
Csobánka (Alsó-).
Nevének változatai: 1314-ben,* Chubanka. 1378-ban* Chabanka. 1554-ben* Alsochyobanka. 1616-ban* Csobanka.* 1861-ben* Nagy-Csobanka.
M. N. M.
Dl. 28066.
Km. prot. Isab. Reg. 91.
8. Lib. Reg. 176. és 198.
E név előfordul 1279-ben jul. 8-án Mikud bán részére V. István által kiadott oklevélben, melyet Kun László király is megerősített, (Hazai Okltár VI. köt. 240–43. l.) a ki az István hadseregében, melyet atyja ellen vezetett Endre ajtónálló, Pous mester, Chobanka fia János Reynold mester s Csák Péterrel vitézkedett. Chobanka fia elszántan harczolt s három foglyot vezetett Istvánhoz. (Századok 1878. VI. füz. 557, 58. l.)
Megyei ltár selejtezett 561.)
A község nevét egykori alapitója, az Aba nemzetségbeli Csobánkától vette.*
Szirmai. Szathmármegye tört. I. R. 82. l. és Fejér Cod. Dipl. T. 4. V, 3. p. 414., 415. és Budai Ferencz Lex, 1. D. 512.
Lankás hegyektől körülfogott szűk völgyben fekszik. Keresztül foly rajta a felső-csobánkai patak, Semesnye felé sietve. Deéstől 26·3 kilométerre, a csákigorbói járásban.
Csobánka első birtokosaiul mindjárt kezdetben az Aba nemzetségbeli Czente családot találjuk s mivel e család a hevesmegyei Abáktól való, kiknek tagjai közt egy Csobánka nevűt is találunk, a későbbi Czenték osztályos testvérét,* kitől az ottani Csobánkaháza is eredetét veszi, nagyon valószínű tehát, hogy a mi Csobánkánk is ezen a XIII-ik század közepe táján élt Csobánkának köszöni nevét. A század végén és XIV-iknek elején Csobánkát Czente János s utóbb fiai János és István birják, a kik azt Récsei Lőrincznek vetették zálogba, de 1314-ben* újra magukhoz váltották.
Árp. Uj Okmt. VIII. 390. XII. 157., 667
M. N. Muzeum.
István elhalván, Czente János Csobánkát Elefánti Dezsőnek adta el, ennek fia pedig Elefánti Mihály 1362-ben* azt ismét Bebek Györgynek és Istvánnak adta el, a mi ellen Vass Miklós tiltakozott.
Gróf Wass levéltár.
1378-ban* Lajos király Csobánkát, úgymond, reája szállván, Bebek György és Imrének adományozta oda.
Dl. 28066.
4471470-ben* Pelsőczi Bebek Pál, az Imre vajda fia magvaszakadtával mint Cs.-Gorbó tartozékát, Almásvárával Dengelegi Pongrácz János vajdának adományozta.
Dl 80321.
1509-ben* Bebek János e birtokát Somi Józsának vetette zálogba.
Gróf Csáky ltár Lőcsén, fasc. 28. nr. 14.
1535-ben* Bebek Imre e birtok 4-ed részét Balassa Imrének és nejének Somi Annának eladta.
Ugyanott nr. 11.
1554-ben* Somi Anna özv. Balassa Imréné e birtoknak, mely a kolozsmegyei Almásvárához tartozik, negyedrészét férjének, Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
Km prot. Isab. reg. 91.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének, Somi Ilonának adományozza.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
1560-ban* II. János király e birtok felét néhai Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak adományozta oda. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. Cent. A. 65; div. Cott. I. fasc. 4., 42.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire: Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
Gyf. kápt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősíti.
Lib. Reg. II. 706.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, kinek itt Vajda, Szávul, Ila nevű jobbágyai emlittetnek, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt; első férje Némethi Ferencz.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Tatrosi cs. ltára.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László Özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának, néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolos B. 87.
1586-ban* néh, Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1589-ben* Báthory Zsigmond az eddigi Almásvárához tartozott alsó-hagymási, csákai, hosszúmezei, felső-csobánkai, veczki, gyurkapataki részeivel együtt Kendy Sándornak adományozza a bethleni várbeli részeért, melyet Patochi Kata neje jogán birt.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 440.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza 448Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith György né, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai: Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és Őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősítette.
Gyf. prot. Append 610.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint csupán Kendy Istvánnak jutott 2 itteni jobbágy, mely a lónai uradalomhoz tartozott.
Gyf. prot. Append. 610.
1592-ben* Báthory Zsigmond itteni részét, mely rá Csáky Dénes fia Mihály magvaszakadtával szállott, Csáky Istvánnak adományozza.
Km. Kolos. C. 3., 91., 101.
1595-ben* itteni birtokos Szabó György.
Km. Kolozsvár K.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozza.
Km. doboka B. 56., 59.
1597-ben* itteni más birtokosok; n.-esküllői Eördögh Ferencz, ki megkínálta itteni részével megvétel végett birtokos társait, Árokháti Gáspárt és Szabó Györgyöt, de ezek, mivel vele éppen e birtok felett perben állottak, nemcsak hogy meg nem vették, hanem annak megvételétől mindenkit eltiltottak.
Tatrossy cs. ltára.
1600-ban* Árokháti Gáspár egyik birtokosa.
Km. Kolozsvár K.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay István itteni részét Csáky Istvánnak adományozza.
Ugyanott C. 92., 102.
1608-ban* Deési Zákány Ferencz özvegye Mátyus Anna itteni részét nővérének Pereczi Katalinnak Fejér Gáspárnénak hagyja.
Km. prot. D. 12.
1609-ben* Gyulafi Sámuel zálogjogon a Csáky-féle rész birtokosa.
Km. Kolos K. 150.
1616-ban* Bethlen Gábor fejedelem itteni részét Haller Zsigmondnak és neje Kendy Krisztinának adja.
8. Lib. Reg. 176. és 198.
1644-ben* a fiscus Csáky István s László 12 itteni jtelkét elfoglalta, de 1645-ben* nekik ismét visszaadta.
Km. Lymbus.
Km. Kolos C. 7.
1651-ben* Csáky István s fiai: Ferencz, István és László és Csáky László s fiai: Zsigmond, Pál, Péter, Ferencz és László itteni részüket Ajtoni Istvánnak s nejének Viczei Annának vetik zálogba.
Km. prot. IIIII. 26.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 3, Ajtoni Istvánnak 7 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltár.
1659-ben* Barcsay Ákos a fiscus itteni részét markosfalvi Máriássi István özvegyének Szentiványi Annának adja zálogba a semesnyei részszel együtt, kit is abban Apaffy Mihály fejedelem zálog adomány mellett 449megerősített, de később tőle kiváltván, hozzá adva még 3 jobbágyot, Apaffy 1679-ben* a fiscus itteni részét Inczédy György titkárának adományozta.
27. L. Reg. 151.
E. F. L. III. 159. V.
1694-ben* birtokosai: Csáky László és Inczédy György.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Alsó-Csobánka török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1702 június 30-án* Inczédy György birja ezen 15 telekből vagy a falu fele részéből álló birtokot. Ezen rész valószinüleg zálogjogon a Bánffyak kezére került s ezek egy Sz. Mihály nevű jószágigazgatójuknak adták, ki az egyik telekből udvarházat csinált, de tőle megint az Inczédyek váltották vissza.
Tatrossi cs. ltár.
1721-ben* gr. Mikes Mihály birta.
E. F. L. XII.
1766-ban* az itteni Csáky rész birtokosa gr. Bethlen Miklós neje: gr. Csáky Katalin után, és gr. Haller János. A fiscusi rész birtokosai pedig: néh. Inczédy György és neje Keresztes Borbála örökösei: hiripi Nagyböszörményi József neje: Benkő Katalin előbb Tőkés Pálné után, a ki* azon néh. Inczédy György altorjai Benkő Istvánné Borbála nevű leányának leánya volt. A fiscus ez utóbbiaktól* 1768-ban e részt, t. i. Alsó-Csobánka felét magához váltotta.
E. F. L. III. 169. A. B.
U. o. C.
U. o. S.
1772-ben* Csáky Imre mostoha anyját Haller Borbálát, ki kászoni br. Bornemissza Jánoshoz ment nőül, itteni részének kiadására felkéri.
Km. Kolos C. 43.
1780-ban* II. József császár a szamosujvári uradalom itteni részét 50 évre, tehát 1830-ig, gr. Teleki Ádámnak adja zálogba.
Erd. L. Reg. XII. 124.
1820-ban* birtokosai: gróf Kendeffi Ádámnak van 11 1/2 telke, gr. Csáky Józsefnek 9, br. Jósika Miklósnak 9, gr. Wass Samuné gr. Bethlen Rozáliának 2 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* özv. Mezeiné Geréb Krisztina, br. Jósika Samu, Lajos, János és Páll Mihály úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wesen 93–96. l.
1866-ban* az itt összeírt 90 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
1898-ban nagyobb birtokosai a kir. kincstár és Vajda Dénes, az utóbbi örökség útján, erdőbeli részt birnak.
Ősi lakosai, ha magyarok voltak is, mint a falu neve mutatja, hamar eloláhosodtak. Hagyomány szerint a „Teres” (Toros?) család telepedett meg itt s ezek utódai a többiekkel szemben elsőbbségi jogra tartanak igényt. Földmiveléssel s baromtenyésztéssel foglalkoznak, A fiatalság újév estvéjén három tányér alá gyűrűt, málécsutkát és fésüt 450szöszbe göngyölít s ebből magyarázza, az év jó vagy rossz voltát. S ugyancsak újévre virradólag szalmába begöngyölt kerekeket meggyujtva eresztenek le a hegyekről s ekkor tesznek az agglegényeknek leány és ezeknek férfi bábot a kapujokba. Szent-György tiszteletére e napon egyet maguk közül bükkfagalyakkal díszítenek föl s melléje 4 fapuskás és fakéregből készült lárvával ellátott testőrt állitanak s így járják be a községet, kiket a nép vízzel locsol le, hogy bő legyen az esztendő.
Virágvasárnapra minden gazda annyi darab különös alakú czipót süt búzából .és ad a pásztornak, a hány darab marhája van.
Húsvét első napján a fiatalság királyt választ s ez osztja parancsait s megbünteti azt, ki e tavaszon a szántás alkalmával valami ügyetlenséget követett el s a büntetéspénzből harmadnapján az egész fiatalságot megvendégelvén, hatalma megszűnik.
A nők húshagyó alkalmával három napon át nem dolgoznak, azért, hogy ez által az állatok védő angyalát megnyerjék, hogy barmaikat a farkas s más ragadozóktól megóvja.
Paraskeva hetén szerintük nem jó búzát vetni, mert a holdfogyatkozást okozó Czigira akkor a földön van, így gyenge lesz termésük.
Házaikat, egy szoba, konyha s gazdasági épületeiket fából, szalmafedéllel építik.
Gör. keleti hitközség templomát kőből épité az 1895-ben elégett kis fatemploma helyett, mely 1750. évből való volt, Mihály és Gábor őrangyalok nevére szentelve. Egyetlen jóltevője a.-hagymási Orosz Sándor, ki k?t harangot ajándékozott az ekklézsiának. Anyakönyvet 1811 óta vezet. Egyik harangján e felirat volt: „† INÓ † OZSA † D. 1683.”
Lelkészei a Belgyán és Mikle családból kerültek ki, a jelenlegi Krecsunás Gergely.
Iskoláját 1858 –59-ben létesítette. Eelső-Csobánka és Veczkkel együtt fogadva tanitót.*
1862 Megyei ltár selejt. 3356. sz.
Éghajlata mérsékelt, noha nyugati szél áramlatainak van kitéve, gyümölcsnek s mindenféle gabonának kedvező. Jég ritkán szokta elverni határát. 1750-ben* két fordulóra osztott határa részben délnek és északnak néz, minőségére egyharmada haszonvehetetlen. Földje feketés, részint fejér és száraz, trágyázni főleg az oldalos részt nem igen lehet, „a téren pedig a patak kővel trágyáz s nagy dulásokat okoz.” Egy őszi szem 2 1/2, tavaszi pedig 3 szemet ereszt. 1822-ben adózás tekintetében az első osztályba soroztatott.
Erd. főkormsz. ltár.
451Ezen helység köznépének a hosszúmezeiekkel egy Szelistyé nevű határrész iránt 1714-től kezdve 1760-ig* nagy versengése volt, végre Benkő Kata magyarosi Tőkés Pálné a csobánkai és gr. Csáky Borbála gr. Haller Györgyné hosszúmezei birtokosok egyetértésével kivitt bizottság 1760 augusztus 12-én A.-Csobánkának itélte.
Megyei ltár.
1750-ben* határának harmada közepes termésű, a többi terméketlen. Jövedelemforrása terményeiben és barmaiban, melyeket 8 óra járásra fekvő Deésen árusítanak el. Szoktak néha sót is szállitani. Határa két fordulós, trágyázást kiván, de hegyes része nem trágyázható. 6 ökörrel szántható, törökbúzának nincs külön határrész kiszakítva, hanem a többiekkel vegyesen vetik. Egy köböl őszi búza 6 kalangyát (25 kévés) ad, kalangyánként másfél véka szemet, ugyanígy a tavaszi gabona, csakhogy kalangyánként 2 vékát. Négy embernek van szőlője; tűzrevaló fája, legelője elegendő, rétje nincs külön, hanem fordulónként kaszálnak.
E. F. L.
Adó alatt van 270 köb. vetésre való szántó, 94 szekér szénafüve, 1031/4 köb. őszi búza, 44 köb. árpa, zab, 5 köb. köles és törökbúza, 141/2, veder bora; 82 jármas ökre, lova, 51 tehén, 15 borjú, csikó, 152 juh, kecske, 77 disznó, 50 méhkas, egy főző üstje.
Adó alatt van 1713. évben 173 és 1822. évben 1582 véka, ebből őszi búza alá használt 4131/4 vékányit, rozsot nem vetett, tavaszi vetése 176, tergeri és kölestermése együtt 20 1/2 véka; 1713-ban még törökbúzát nem termesztettek. Kopáros oldalon váltólag használt kaszálója: 94 1/2 szekérnyi; 1713-ban pedig 34, 1822-ben már 372 1/2 szekérrel termett. Ugyanekkor kevés szőlőt is mivelt, de nem sokára elpusztult. Makkolásra s épületre való szép szálas erdeje van 1713-ban, ma kevés.
Legelője bővön, de száraz időben kopár; itatója forrásaiban elég, azonban e miatt mutatkoznak a golyvások. Van köve, 3 lisztelő malma egy-egy kővel s egy pálinkafőző üstje; 1750-ben annak jövedelme 2, ennek egy frtra tétetett. Jövedelmét a termésből s marhából szerzi, néha sót hordanak Szilágy-Somlyóra, útja azonban rosz s csak Semesnye felé hatolhat ki, néha közfuvar alá is szorítják.
Jelenleg határa termékenyek közé tartozik, főbb termesztmények: búza, törökbúza,, rozs, árpa, zab, pityóka; az állatvilágból erdélyi fajta szarvasmarhákon kivül ló, bival, juh, sertés, kecsketenyésztéssel foglalkoznak.
Nemes fajú gyümölcsfákat csak az újabb időben kezdték szaporítani.
452Iparát két két kövű malma képezi, Mikle László és társai, e más gör. kel. egyház tulajdona.
Határhelyek: 1766-ban* Mardsina Lábuluj Cseteczelyi; Szelistye; Cseteczelye; Lazuri, Munczetoje; Delnicze; Sztrimtori; Csoroju Nyágmi, Oszoje; Leszkoj; Vetastyina, Gloduri, Sztriga; Mnyisloka, Un Glicz, Inácze; Huhureczu erdő; Kicsenye erdő; Pojana kezanuluj; Pirlácse; Koaszta luj Terhes; Mesztecseny; Szpimász, Ptetyrosz, Incsoje; Biercsuny; Fraszin, Kraja; Lakuri; Feuresty; Thoma; Guczaszk; Bretyinásza; Merycz; Oáncz; Szécs.
E. F. L. III. 169. F.
1864-ben* Szelistya, szántó és kaszálók; ennek részei Spinatzale (hegyes szántóföld); Vatastyina, szántó és kaszálók; Glodurile u. a.; Borcurile, szántó, dombos helyek.
Pesti Frigyes gyüjt.
Oszojes, szántó és kaszálók; részei Bercsuri, Fintinyele, Parau kliczuluj; Parau kurpenyilor, patak; Kurpeny, szántó és kaszáló; Bratinyásza, Koszta Csáki, szántóföldek; Szecsurile, bokros helyek.
In Thoma, szántó, kaszáló és erdős helyek; részei Fauristyile, Facza Thomi, Lazurile, Dimbu Kuruczilor.*
Hagyomány szerint II. Rákóczi Ferencz kuruczaival itt három napig pihent volna s innen a neve.
Válye Popi* részei: Podurili, Poenyile, Dea szupra viilor, Doszu Zalosaguluj, Szupt Oszoje, Oszoj de mizslok (irtott hely.)
E határrészben egy kőbaltát vastag cserepekkel, kis vasekét találtak, Krecsunás Gergely lelkész birtokában vannak.
Sztriga, részei: Secatura, Doszu Petri, Dealu Popi, In Popa, Parau Popi, Clapacsej, földek, Pe vale in szusz, Pe vale in zsosz, patak.
1713-ban* egy jobbágy, öt zsellér lakosa van, kik 9 házban laknak, el van pusztulva 9 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
Találtatott ekkor itt 8 ökör, 8 tehén, 2 borjú, 11 juh, 11 sertés.
1750-ben* lakossága 15 jobbágy, 11 telkes, 2 e nélkül való zsellér, 6 kóborló és 2 külső birtokos családfő, kik 25 telkesházban laknak. El van pusztulva 3 örökség, melyet külső birtokokkal együtt a lakosok közösen mivelnek.
E. F. ltár.
1822-ben* 42 igás, 42 fejős, 11 fiatal marha, 64 juh, 10 kecske és 45 sertés. 1841-ben 10 ló, 60 ökör, 80 tehén, 15 borjú, 230 juh, 30 sertés és 10 méhköpű.
U. o.
Adó alatt volt 1822-ben* 51 óhitü családfő.
Megyei ltár.
1831-ben 351 lakossal.
1840-ben* 210 fi, 180 nő oláh, egy fi és 4 nő zsidó; 2 fi, 3 nő czigány, együtt 400.
U. o.
4531844-ben* 2 fi, 3 nő nemes, 206 fi, 213 nő pór, együtt 424.
Megyei ltár.
Füstök száma 1750-ben* 25, 1841-ben* egy papi, 53 zselléri, egy zsidó, egy czigány; 1844-ben 50 füst.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
1857-ben házak száma 64, a lelkeké 437, ebből 422 gör. keleti, 2 ev. ref. és 13 zsidó.
1891-ben 455 lakosból 39 gör. kath., 400 gör. keleti, egy ev. ref. és 15 zsidó; házak száma 88, határa 1835 k. hold.
Adója: 1749-ben* 164 frt 31 kr. 1755-ben 156 frt 22 kr. 1845-ben 249 frt 16 kr. 1898-ban 880 frt 33 kr.
E. F. ltár.
Csobánka (Felső-).
Nevének változatai: 1554-ben* Chyobanka. 1560-ban* Felső-Chobánka. 1591-ben* Felseo-Ch˙obanka. Oláh neve: Csobánkucze, a mi Kis-Csobánkát jelent.
Km. prot. Isab. reg. 91.
Gyf. kápt. Cent. A. 65.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthori fol. 295.
Nevének eredete ugyanaz, mint Alsó-Csobánkáé. Különben Schubanca nevű várjobbágy 1217 tájt* emlittetik. Nógrád-, sőt Gömör- és Pestmegyében is fordul elő rácz, tót, német lakókkal ily nevű helység.
Ritus explorandae veritatis könyv 236. l.
Hegyek által köritett völgyben fekvő község. Keresztül foly rajta a Gyurkapataka felől jövő Valya Zsurcsi s a határ nyugati részéből eredő Valya Jeszkuluj patak s itt egyesülve, A.-Csobánkán és Semes-nyén át a Szamosba ömlik. Deéstől 28.9 kilométerre, a csákigorbói járásban.
Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1378-ban* Lajos király Bebek György királynői tárnokmesternek s Bebek Imrének s fiainak adományozta, kiknek magvaszakadtával 1470-ben* Mátyás Dengelegi Pongrácz János vajdának adományozza, mint Csáki-Gorbó s Almásvára tartozékát.
Dl. 28066.
U. o. 30321.
1554-ben* Somi Anna Balassa Imre özvegye e birtok negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Isab. reg. 91.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
1560-ban* II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől 454elkobozván, azt Báthory Kristófnak és neje Domisko Katának adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. Cent. A. 65. div. Cott. I. fasc. 4., 42.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire: Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
Gyf. kápt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
Lib. Reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné, és Margit özv. Bornemissza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
Transm.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt; első férje Némethi Ferencz.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Tatrosi család levéltára.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának, néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolos B. 87.
1586-ban* néhai Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1589-ben* Báthory Zsigmond az eddig Almásvárához tartozott itteni részét Kendy Sándornak adományozza, neje jogán birt betlenvárbeli részeért.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 440.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemissza Benedektől való gyermekei: Zsigmond. Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai: Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősítette.
Gyf. prot. Append 610.
Km. Lib. Reg. sig. Báthory 295.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint ifj. Kendy Gábornak 1 itteni jobbágy, Kendy Istvánnak pedig 3 jobbágyház jutott.
Gyf. prot. Append 610.
1592-ben* Báthory Zsigmond itteni részét, mely Csáky Dénes fia Mihály magvaszakadtával szállott reá, Csáky Istvánnak adományozza, másik itteni birtokos* Kendy Sándor.
Km. Kolos C. 3., 91., 101.
Torma gyüjt.
4551593-ban* Bornemissza Benedek leánya Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
Gyf. div. Cott. II. fasc. 4. nr. 32, 40.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néh. Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
Km. Doboka B. 56, 59.
1595-ben* Tivácz (Tinathi) István deák is birt egy részt Báthory Zsigmond adományából, de magvaszakadván, részét a fejedelem Pellerdy Péternek adományozza, ki azt ismét 1595-ben* azon Tivácz István özvegyének Bornemisza Erzsébetnek eladta, s erről a fejedelem ennek, valamint testvérei: Bornemisza Gergely, Ferencz, László, Katalin és Margit részére adománylevelet adott.
Km. Kolozsvár K. és gr. Haller cs. ltár.
Gr. Kornis ltár.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adta.
Km. Kolos C. 92, 102.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősíti, de az igtatásnak Gyulaffy László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
4. Lib. Reg. 87. és Km. Doboka R. 26.
1609-ben* birtokosa Gyerőfi János (Bornemisza rész).
Km. Kolos. K. 150.
1616-ban* a fejedelem itteni részét Haller Zsigmondnak s nejének Kendy Krisztinának adja.
8. L. Reg. 176, 198.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősíti azon birtokban, melyet a hűtlenségbe esett Kendy István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Fruzsina Béldy Kálmánné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsannától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.
10. L. Reg. 141. Km. Doboka H. 23.
1624-ben* Haller Zsigmond testvérére, Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősíti.
Gyf. Cent. J. 34. Z. 51, 77 és 16. L. Reg. 70.
U. o.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót e részükben megerősíti.
Km. Doboka H. 33.
Km. Lymbus.
Km. Kolos C. 7.
4561649-ben* Lisbone Henrik és Gyerőffy Erzsébetnek leányai Mária Budai Zsigmondné és Borbála itteni részüket Gyerőffy Pálnak eladják.
Km. prot. IIII. 68.
1651-ben* Csáky István s fiai: Ferencz, István és László és Csáky László s fiai: Zsigmond, Pál, Péter, Ferencz és László itteni részüket Ajtoni Istvánnak s nejének Viczei Annának vetik zálogba.
Km. prot. IIIII. 26.
1658-ban* Gyerőffy Pál özvegyének 2, Ajtoni Istvánnak 7 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. levéltár.
1667-ben* Budai Zsigmondné Lisbone Mária itteni részén lévő 7 jobbágyát, minthogy ezek a török elől helyükben nem lakhatnak, Nádudvary Jánosnak adja 6 évre zálogba azzal, hogy Nádudvary őket iklódi birtokán telepítse meg.
Km. Lymbus.
1680-ben* Lisibon Mária bölcsei Budai Zsigmond özvegye egy s másrészt Lisibon Mária sögyi Kis István özvegye nagyanyjuk Gyerőffy Jánosné Bornemissza Erzsébet után maradt itteni részében megosztoznak.
Transm.
1694-ben* birtokosai Bethlen Gergely és Nagy Pál.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Felső-Csobánka hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1698-ban* gr. Bethlen Gergely leányának Juditnak Lázár Györgynének itt 3 jobbágya volt.
E. F. L. III. 307. B.
1772-ben* Csáky Imre mostohaanyjától, ki br. Bornemissza Jánoshoz ment nőül, itteni részét felkéri.
Km. Kolos. C. 43.
1787-ben* egyik birtokosa gr. Kornis Zsigmond.
Megyei ltár selejt. 1101. sz.
1789 tájt* Bocskor István zálogosított itt egy részt, melyet leánya Klára Maurer Józsefné örökölt, mely később a Csáky József kezére került.
Torma gyüjt.
1790-ben* Tolnay János özvegye Tordai Klára itteni javait zálogba adja budaki Rettegi Zsigmondnak,* kiről Csíki Izsákra szállott, a kitől br. Miske József perelte ki 1809-ben márczius 6-án.*
Proclam.
L. Bábánál.
Torma gyüjt.
1820-ban* birtokosai: gr. Csáky Józsefnek van 15 telke, br. Miske Józsefnek 12 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* br. Jósika Samu, Lajos és János és br. Miske Imre úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wes. 59–123. l.
1866-ban* az itt összeírt 36 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosa (1898) Vajda Dénes, 401 kh., egykor gr. Haller-féle birtok, örökség id. Vajda Jánostól.
457Magyar nevéről azt gyaníthatnék, hogy egykor magyar, sőt hogy szláv lakosai voltak.
A szájhagyomány a község őslakosait óriásoknak tartja. Mióta adataink vannak róla, oláh lakta község. A II-ik Rákóczy Ferencz vívta szabadságharcz alatt lakói elbujdostak és csak közteher-mentesitéssel lehetett visszaédesgetni.*
Megyei ltár és Torma gyüjt.
1849-ben az orosz sereg Kazinczy táborához Zsibóra e községen vonult keresztül.
A földmivelés és baromtenyésztésen kivül közönséges háziállatokat tenyésztenek. Táplálékuk ünnepeken tej, túró, köznapokon málé, pityóka és paszuly. Öltözetük házilag készült kenderből és gyapjúból kerül ki.
Boronából építik házaikat s gazdasági épületeiket szalmafedéllel. Lakóházuk belső berendezése: Testetlen deszka-asztal, pad s egy ugyanoly ágy.
A gör. keleti egyházközség 1658-ban már fennállott egy pappal. 1780-ban* gör. kath. vallásról a papja a keletire tért át s azóta e vallás elveit követik. Kis fatemplomukat 1826-ban építették. Anyakönyvei 1811 óta.
Megyei ltár selejt. 110. sz.
Jelenleg A.-Csobánkának leányegyházközsége s vele együttesen tart tanitót.
1841-ben* három fordulós, de e mellett kis terjedelmű határa déli és északi hegyhátakon nehezen javithatólag terül el, fele gyenge, negyede jó, a többi rész haszonvehetetlen. Földje fekete, száraz, van kevés nyirkos és agyagos része. Legelője szűk és gyenge, köve nincs, itatója forrásaiban elegendő. Erdejében 1750-ben csak tűzre való fája van.
Megyei ltár.
1713-ban* összes szántója 42, 1750-ben* 742 köböl vetésre való, elvetettek ekkor őszi búzát 248, tavaszi vetésűi 90 köblöt, tengerije 18 vékányi termett.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
1822-ben* mivelés alatt lévő szántója 1200 köbölre való. Egy őszi búzaszem 2 1/4, a tavaszi 2 szemet eresztett s ezért 1822-ben határa az I-ső osztályba soroztatott.
Megyei ltár.
Kaszálója 1713-ban 6, 1750-ben 70, 1822-ben 255 3/4 szekérre való szénát termett.
Éghajlata gabonának, gyümölcsnek egyaránt kedvező.
1841-ben* két malma 4 kővel az év nagyobb részén át víz hiányában szünetel. Határán két fogadója. Keresete, barom, zab, méh s 458néha sóhordás. Útja mindenfelé rossz, 1750 tájáig a fő közlekedési út az anyaországba e községen át vezetett s akkor a közfuvarozás terheinek nagy mértékben volt kitéve.
U. o.
Jelenleg a szélnek nagyon ki van téve, a jég gyakran veri el határát, járvány nem szokott uralkodni. Sárga agyagos határán búzát, törökbúzát, zabot, árpát termelnek, s az erdélyi szarvasmarhán kivül bivalt tenyésztenek. Gyümölcsöse főleg beszterczei szilva és diófából áll. Malma s egykori szőlőskertje elpusztult.
Határhelyek: 1844-ben* Vurvu zsiji (szőlő teteje), La Zigyit, La pojana Luptyejul, hegyek.
Megyei ltár.
1864-ben* Pc kurpeny, Valea Zsarczi, Meszteakin, Koszta lui Serbán, Intre paraié, Pojana Laptyelui, Doszu oszojului, Pareu merlui, Valea oszojului, Zapogye, Kliczu, Fáczá,* Valea Csubancsi, Labú Popi, Pe dupa Papa, Leurzele, Pojenyile, Ponoroje kopacsel, La hlube, Dupe zsii, Lazurile, Via, egykor szőlő, ma szilvás, Hereus, Facza Ponoroj, Komoricza.
Pesti Frigyes gyüjt.
E határrészben ujjnyi vastag cseréptöredékeket találtak.
1898-ban La Karpiny. La akásztej, Zopogye, dülők, Kopacsel. Zegyitu, falut körző hegyek.
1713-ban* van 3 jobbágy, 3 zsellér lakosa, kik 6 házban laknak, el van pusztulva 2 ház. Volt négy ökrük, 3 tehenük, 19 juh és 13 sertésük.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 18 népes és 19 puszta telek, lakott itt 9 jobbágy, 10 telkes zsellér és 2 bujdosó családfő, van benne 40 ökör, 33 tehén, 11 borjú, 106 juh, 42 sertés, 46 méh.
U. o.
1841-ben 105 férfi, 125 nő, együtt 230 lakos, volt ekkor 1 földesúri, 1 papi, 32 zselléri és 4 mezei, együtt 38 telek.
1844-ben* 1 férfi s 1 nő nemes, 118 férfi, 113 pór nő, együtt 233. Egy nemesi és 38 pór, együtt 39 füst.
Megyei ltár.
1857-ben házak száma 38, a lelkeké 228, ebből 227 gör. keleti, 1 ev. ref.
1891-ben 206 lakosból 16 gör. kát., 175 gör. kel., 2 ev. ref. és 13 izraelita. Házak száma 34, határa 825 k. hold.
Adója 1755-ben 112 frt 47 kr. 1845-ben 173 frt 17 kr., 1898-ban 477 frt 98 kr.
