Kocs.
Kocs.
Nevének változatai: 1329-ben* Kach. 1413-ban* Koch. 1474-ben* Kach. 1476-ban* Kocz, 1506-ban* Kaach. 1609-ben* Kacz. 1750-ben* Kocs.
Gr. Teleki ltár.
U. o.
Km. prot. Labore 50.
Gr. Teleki ltár 7518.
Dl. 28007–8.
6. Lib. Reg. 201. 203. és Km. prot. C. 13.
E. F. K. ltár.
Valamennyi Kócs helység két folyó össze- vagy szétfolyásánál fekszik s így valószinüleg a mi Kócs községünk is innen vette nevét, hol két folyó összekapcsolódik. Különben Koch, mint személynév is előfordul 1344-ban* Kot, Kat a szláv nyelvben szegletet, éket jelent.
Zichy Cod. II. k.
383A Nagy-Szamos és Sajó egybefolyásánál a Hágó hegy nyugati végén fekszik sík téren, Deéstől 32·4 kilométernyire a bethleni járásban.
Kezdettől fogva a Becsegregor nemzetségből származó Somkereki család birtokában találjuk. Utóbb e birtokot az ugyanezen nemzetségbeli Apaffy Jakb fia András foglalta el, de 1329-ben* azt Apaffy Somkereki Giléth fiainak László, Mihály és Becsének visszaadta. 1392-ben* utódaik e birtokot 3 részre osztják maguk közt, t. i. 1. Virágosberki Becse fia István; 2. Nemegyei Mihály fia János és 3. Somkereki Gilét fia László; László fia László, Miklós fiai: János és Antal és András fia Márton között.
Gr. Teleki ltár.
U. o.
1411-ben* Somkereki Miklós fia Antal és Nemegyei Miklós fia János, fia Péter s ugyanodavaló Mihály fia János és László, valamint Virágosberki Demeter fia István, fia Becse és Somkereki Miklós a László fia mint kocsi birtokosokra Bethleni Gergely fia János Veresegyházi Porkoláb Imrével Dengelegi Demeter fia Mihálylyal Kocsra rontván, azt kirabolták.
Gr. Teleki ltár 7069, 7392.
1413-ban Nemegyei László és Mihály fia Miklós, Somkereki Antal, Világosbereki István fia Demeter, Somkereki Miklós és János fia Péter, másfelől a Bethleni Gergely fia János közt vita volt, vajjon Somkerék, Kocs, Sajó és a Szamos közt levő föld Kocshoz vagy Bethlenhez tartozik-e?*
U. o. 7288.
1474-ben* Somkereki Erdélyi István birtokában találjuk, ki itteni részét Kecseti Gál deáknak veti zálogba. Ennek halálával pedig hatalmasul elfoglalta, Mátyás király Kecsethi özvegye Ilona panaszára 1476-ban visszaadatni parancsolta.
Km. prot. Labore 56.
1477-ben* Somkereki Erdélyi István és fiai Tamás, János és Márton itteni részüket Zalai Lászlónak vetik zálogba.
Km. prot. Széllyes 70.
1505-ben* Somkereki Erdélyi János osztályos testvérei beleegyezésével* itteni somkereki udvarházához egyház részt, neje Petronellára hagyja élete végéig való használatra.
Gr. Teleki ltár.
L. Somkeréknél.
1506-ban* Petronella Somkereki Erdélyi Jánosné férjének itteni részébe, azon egyezség folytán, mely egyrészről azon Erdélyi János, másfelől testvére Erdélyi Márton és fiai János és Ferencz, valamint néh. Erdélyi Tamás fiai Gergely, Gáspár és Boldizsár közt köttetett: zálogczimen beigtattatik.
Dl. 28007–8.
1553-ban* néh. Erdélyi István fia Gergely, fiai Miklós és Lénárd 384és azon Erdélyi István fia János, fia Gergely, fia Bertalan, fia Gergely magukat néh. osztályos testvérüknek azon Erdélyi István fia Márton, fia Ferencz fiának Istvánnak itteni részébe, magvaszakadtán, beigtattatják.
Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 66.
1561-ben* II. János király Somkereki Erdélyi Miklóst, Lénárdot és Gergelyt e birtokban megerősiti.
Gr. Teleki ltár.
1577-ben* Erdélyi Miklós birtoka; jobbágyok: Sidó János biró és Gergely János emlittetnek.
Km. Szolnok int. B. 25, 46. és F. 5.
1578-ban* birtokosai: néhai Erdélyi István fia Tamás, fia Gergely, fia Bertalan, fia Gergely és azon néhai Erdélyi Gergely fia Miklós, fia Miklós.
Gr. Bethlen ltár.
1609-ben* Erdélyi Gergely fia István e birtokát fejedelmi beleegyezéssel anyai testvérére Korlátovics Györgyre s nővérére Erdélyi Margitra monostorszegi Kun István feleségére és örököseire hagyja.
Km. prot. C. 13. D. 39. és 6. L. Reg. 201, 203.
1620-ban* Somkereki Erdélyi István tordamegyei főispán és fejedelmi tanácsos birja.
10. Lib. Reg. 142. Km. Szolnok int. H. 12.
1635-ben* Rákóczy György helybenhagyja, hogy Erdélyi István halálával annak e birtoka nejére Mindszenty Krisztinára, ha pedig újból férjhez menne, fele részben reá, magtalansága esetén Torma György és Kristófra, fele részben pedig Korlátovics Pálra szálljon.
Gr. Teleki ltár.
1658-ban* gr. Csáky Istvánnak itt felesége Mindszenty Krisztina után 18 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltár.
1673-ban* Korlátovics György Csáky Istvánné Mindszenty Krisztina halálával e birtoknak általa birt felét magának adományoztatni kérte, az arra jogot tartó Torma Istvánnak pedig annak fejében csak egy telket adott zálogba.
U. o.
1694-ben* birtokosai: Bethlen Gergely, Korlátovics György.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1726-ban* Pekri Kata első férje után gr. Bethlen Lászlóné s fiai Bethlen Pál és Károly, második férje br. Pöllnitz János.
Torma gyüjt.
1744-ben* gr. Teleki Borbála O. Horváth Andrásné egyik birtokosa.
U. o.
1761-ben* Kollatovich birja.
U. o.
1810-ben* birtokosai: Rozsnyai Istvánnak van 6 jtelke, Mara Lőrincznek 2, b. Rauber Miklósnak 2, Weér Józsefnek, 4, Berzenczei Mihálynak 4, gr. Kemény Sámuelnek 12, Fekete Sámuelnek 7, Kendeffi Ferencznek 1, Kendeffy Lászlónak 1, Brencsán Jánosnak 1, Ugron Jánosnak 1.
Erd. főkormsz. ltár.
3851820-ban* birtokosai: Fricsi Fekete Samunak van 13 telke, gróf Kemény Samunénak 19, Rozsnyai Istvánnak 8, Berzenczei Mihálynak 4, Pálffi Antalnak 4, Weér Józsefnek 4, Brencsán Jánosnénak 2, Mara Lászlónak 2, br. Rauber Miklósnénak 2, Kendefi Ferencznének 2.
Erd. kanczellária ltár.
1841-ben* helyben lakó birtokos Vinter József.
Megyei ltár.
1843-ban* birtokosai: gr. Kemény Sámuelnek van 19 telke, Bardocz Eleknek 6, Rozsnyai Istvánnénak 5, Berzenczei Ferencznek 4, Kendeffi Lajosnak 2, Pálffi Domokosnak 2, Makó Mártonnak 2, Brencsán Józsefnek 1, Hegyi kapitánynak 1, Vinter Józsefnek 1, Halmágyi Lászlónak 1, br. Rauber Rozáliának 2.
U. o
1863-ban* br. Wesselényi Zsuzsánna és a gróf Bethlen család, özv. Szentesné Tatrossi Rozália, gr. Kornis Gábor, gr. Kemény Sámuel, Ugron Mária Hegyiné, Halmágyi László, Kendeffyné szül. Bethlen grófnő, Fekete László, Siményné br. Rauber Róza, Sombori Sándor, Goldstein Mózes, Náthán és Nuszbecher Nofell, Fricsi Fekete Samu, Simó Ferencz részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 68–177. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosa Vinter Károly.
Erd. főkormsz. ltár.
E községet a XVI-ik század végéig valószinüleg magyarok lakták, Oláh lakosai pedig a Básta pusztitásai után jelentek meg.
Szorgalmas földmivelők, kizárólag állattenyésztéssel foglalkoznak s nagy súlyt fektetnek a jó jármas ökör nevelésére. Ruházatukat házilag állitják elő czondrából és kendervászonból, a nők katrinczát hordanak.
Főtáplálékuk a málé, húst ritkán s főleg nagyobb ünnepek alkalmával esznek.
Házaikat utczasorban az utcza szélétől két méternyire épitik fából és zsindelylyel fedik.
Görög kath. egyházközség. Elégett temploma helyett fából 1846-ban épitettek újat s a következő évben szentelték fel az őrangyalok tiszteletére. Anyakönyvet 1824 év óta vezetnek. Jelenlegi papja Marosán Bazil.
Felekezeti iskoláját az ötvenes évek végén létesitette.
Éghajlata egészséges, a szél gyakori, jég ritkán bántja s ha előfordul is, jelentékeny károkat nem okoz.
1751-ben* határának téren fekvő része termékeny, fele azonban terméketlen, a Szamos és a Sajó gyakori kiöntései miatt nagy károkat szenvednek. Földjük termékeiből élnek, melyeket a másfél mérföldre 386fekvő Beszterczén árúsitanak el. Két fordulós határa 4–6 ökörrel szántható; a föld évenként javitást kivánna, de azért nem javitják, mivel a víz áradás alkalmával elsepri.
E. F. K. ltár.
Egy köböl őszi búza 7 kal. (30 kévés), szemül kalangyája egy vékát ad; tavaszi búzát ritkán vetnek; szőlőt nem mivelnek, legelője elég nagy, erdeje nincs; rétjét évenként kaszálhatja.
Szántója 248 köb. férőű, elvetettek ez évben 154 köb. őszi búzát, 8 köb. rozsot, 1 köböl tengerit, borsot, lencsét 1/2 köböl tengeriből lett 21 véka. Rétje 116 2/3 szekérre való. Van 57 jármas ökre, 98 tehene, 6 tulok, 66 juh, kecske, 52 disznó, 24 méhköpű, egy főzőüst. Iparosa: 1 kerekes, 1 mészáros és 1 czigánykovács.
1822-ben* határa első osztályú. Adó alatt van: 553 köb. szántója, 538 1/2 szekérre való rétje, 55 ökör, ló, 52 tehén, 8 bornyu, 34 disznó.
E. F. K. ltár.
Jelenleg a Szamos és Sajó közt levő határa kitünő minőségü. E részben tengerit termesztenek. Különösen az erdélyi fajta szarvasmarhákat tenyésztik s főleg ökröket nevelnek, tartanak lovat, ritkán juhot és bivalyokat is. Gyümölcsfája kevés.
Itatója a Szamos és Sajó, mely a községen alól egyesül és az Egres-pataka, mely gyakori kiöntésével a határt eliszapolja.
1769-ben* épitettek itt a Sajóra először hidat, főfelügyeletére Jábróczky Jánost rendelték,* ezen kivül többen voltak a felügyelettel megbizva, a kik számára a községek élelemmel adóztak.*
Megyei ltár selejt.
U. o. 69. sz.
U. o. 106. sz.
Határhelyek: 1864-ben* Rusenyi, Vatastine, Csesaru, Lenyistia.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban az előbbiek és Borhavetye, Ungyer, Ruzseny, dülők.
Lakossága: 1645-ben* fiaikkal együtt 74 jobbágy lakosa van, házainak összes száma 37. 1713-ban* 7 jobbágy, 25 zsellér lakosa van, kik összesen 32 házban laknak, puszta házak száma 8.
Km. Lymbus.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 40 családfő jobbágy, 35 1/2 telken 40 házban, 9 telkes zsellér 9 házban, 2 szegény zsellér 2 házban, 6 kóborló, kiknek nincs semmijök, együtt 44 1/2 telken 51 házban laknak. El van pusztulva 14 ház.
U. o
1831-ben* 405 gör. kath. lakossal.
Cons. statist topogr. 100. l.
1857-ben e naszódi kerülethez tartozó Kócs lakosai 487, ebből 460 gör. kath. és 27 zsidó, házak száma 39.*
Orsz. ism. tábl. 102. l.
1886-ban 538 lakosból 520 gör. kath. és 18 zsidó.
3871891-ben 646 lakossal, melyből 606 gör. kath. oláh, 1 ev. ref., 39 izraelita.
