Kodor.
Kodor.
Árp. Uj Okmtár X. 84.
Hazai Okmt. V. k. 314.
1261-ben az Archiv des Vereins für Sieb. Landeskunde II. b. 150. l. szerint Káld-nak helytelenül nevezi Kodort.
Kodor neve valószinüleg személynév. Cihac szótárában (716. l.) Codru: erdőt, halmot jelent.
Keskeny völgyben fekszik. Keresztül foly rajta a „Remétya”-ból eredő s róla nevezett patak, mely Deésen keresztül a Nagy-Szamosba szakad. Deéstől 4·3 kilométernyire a deési járásban.
Első birtokosaiul 1305-ben* Kodori Márton fia János s testvérei: Mog, Domokos, Herczeg és Lőrincz s ennek fia Péter vannak megnevezve.
Anj. Okmt. I. 197.
1367-ben* Kodori István fia Miklós fordul elő.
Deés város ltára.
1393-ban* Almágyi László emlittetik, mint egyik birtokosa.
Fejér. Cod. X. vol. II. 139.
1424-ben* Kodori János fia Péter birja.
Dl. 27154.
1440-ben* Kodori János fia Péternek fiai Bálint és János emlittetnek. 1440-ben* Kecseti István fiai Jakab és Péter itteni részeiket a deési sókamaragrófnak Pápónak zálogba vetik.
Dl. 27874–75.
Km. prot. ab. 58.
Gr. Bánffy ltár fasc. 68. nr. 13.
Dl. 30824.
1457b-en* Kodori Pápó fiai: László, András, Pál és János, valamint Iklódi Dési Jánosné, Katalin néhai Kecseti János leánya itteni részükből Ilonát néh. Kecseti Gál deák özvegyét kielégitették.
Km. prot. 1534: 46.
1459-ben* Kecseti István fia Péter itteni részét Pápa fiainak Angello sókamarásnak s László és Jánosnak veti zálogba.
Km. prot. e. 56.
1461-ben* Bozzáti Miklós fiai: Péter, Pál, László és Benedek és Keczeli Zele Balázs fiai: Balázs és László az itteni résznek eladományozásától a királyt, birtokbavételétől pedig Rápolti Gotthárdot eltiltják, mely rész reájuk néhai Margittól, Kecseti Pergelin leányától szállott.
Km. prot. e. 69.
3881467-ben* Mátyás király Kecseti Jánosnak s fiának Gál deáknak azon szabadalmat adja, hogy itteni részükön katonák meg ne szálljanak.
Gr. Bánffy ltár fasc. 79. nr. 4.
1468-ban* emlittetnek Kodori Bálint, János és András.
Dl. 27919.
1468-ban* emlittetnek Kodori Péter fia János és Miklós fia László.
Deés város ltára.
1472-ben* Kecseti Gál deák rokonait: Kodori Pápa fiait Pált,* Lászlót, Andrást és Jánost itteni birtokába osztályos testvéreivé fogadja.
Hazai Okmtár. V. 314.
Kodori Pál deák (literati) Katalin és Gyertyános szathmármegyei falvakat is birta 1747-ben.
1475-ben* Katalint, Kecseti Péterfi Péter leányát Deési Jánosnét, valamint Kodori Andrást, Lászlót, Jánost, Pált néh. Kodori Gál deák itteni javaiba, testvérré fogadtatásuk czimén beigtatják.
Dl. 27933.
1475-ben* ezen új birtokosokat Vingárti Geréb László számos fegyveres néppel birtokukon megtámadta s birtokukat elfoglalta.
Dl. 30325. és gr. Bánffy ltár fasc. 79. nr. 2.
1475-ben* a fentiek Iklódi Jánost és Pétert néh. Kodori Gál deák itteni részének kérelmezésétől tiltják.
Km. prot. Michael 195.
Ugyanezen évben* Mátyás király Gál deák magvaszakadtával javait Endrédi Ficza Demeternek adományozza. Ez azonban birtokába sem vehette; 1476-ban* pedig a Kodoriak Geréb László ellenében itteni részükbe itéletileg visszaigtattattak.
Dl. 27335.
Dl. 27934.
1482-ben* Mátyás király e birtokot Vingárti Geréb László erdélyi püspöknek, valamint Geréb Péter és Mátyásnak adományozza, mely őket zálogjogon különben is megilleti, az igtatásnál azonban Kodori László és János ellentmondtak.
Dl. 29010.
1491-ben* Kodor János és fiai György, János, Benedek és László, Kodori András fiai Ferencz és Jakab; Kodori Pápa fiai László és János Ulászló királyt, valamint Geréb László püspököt, Geréb Péter és Mátyást e birtoknak Bethleni Miklós részére való eladományozásától tiltják.
Dl. 27969.
1498-ban* Kodori György özvegye Dorothea Kodori Jakab és László és Ágnes Iklódi Benedekné néh. Kodori János leánya birják.
Km. prot. Labore 102.
1503-ban* Kodori Jakab és fia Ferencz itteni azon részüket, mely most Bethleni Miklós kezén van, kinek azt néhai Vingárti Geréb Péter nádor zálogositotta el, Bethleni Miklósnak eladják. Ezen kivül a saját részüknek továbbra is birtokában maradnak, úgyszintén Kodori György is a magáéban.
Km. prot. O. 2.
1505-ben* Ulászló király Kecseti Péter itteni részét, mely most 389Bethleni Miklós kezén van, az előbbi magvaszakadtával Csesztvei Barrabási János és Lénárdnak, Kecseti Lászlónak és Kecsetszilvási Kristófnak adományozza, de az igtatásnál Bethleni Miklós ellentmondott.
Dl. 27237.
Ugyanez évben* Kodori Jakab is emlittetik.
Dl. 28005.
1511-ben* egy összeírás szerint egész Kodor Bethlen Miklós fiainak János és Farkasnak kezén volt.
Gr. Bethlen ltár.
1518-ban* Kodori János fia György s ennek fia Pál itten birt minden jogáról Bethleni Miklósnak s leányának Erzsébetnek Kecskeméti Patócsi Miklósnénak s fiainak Bethleni János és Farkasnak javára lemondott két jobbágytelek kivételével, melyeket magának föntart.
Dl. 27412. és Km. prot. Michael 171.
1519-ben* Kodori Jakab és György emlittetnek.
Dl. 28030.
1537-ben* Bethleni Farkas s nővére Erzsébet Patócsi Miklósné 2 itteni telküket Czikmántori Darlaczi Jugának adják cserébe.
Km. prot. T. 33. és Km. Kolos T. 1.
1554-ben* Kendy Ferencz 5 részben a kecseti uradalmához itt 15 kapú jobbágyot s 2 szegényt bir. Biró: Kis Ambrus.
Km. összeírás.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hűtlen Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozza.
Km. Kraszna B. 52, Szolnok int. B. 46.
1578-ban* Patócsy Katalin Kendy Sándorné, Patócsy Erzsébet Bánffy Boldizsárné és néhai Patócsy Gáspár leánya Anna e nemesi curiával birt birtokban megerősittetnek Báthory Kristóf által.
Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 54. Szathmár fasc. 2. nr. 22. és Cent. BB. 50.
1584-ben* Kendy Sándor egyik birtokosa, kinek itt Mányai Deák Mihály számtartóját Báthory Zsigmond megnemesité.
I. Lib. Reg. Sig. Báthory 224.
1585-ben* a fejedelem Kendy Sándort a dézmafizetés alól felmenti.
Gyf. Lib. Reg. I. Sig. Bátory fol. 313.
1597-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándornak e birtokát Csáky Ghyczy Péternek és nejének Kendy Krisztinának (Kendy Sándor leánya előbb Kovacsóczy Farkasné) adományozza az itteni kuriával s hozzátartozó részekkel.
Km. Torma J. gyüjt.
1616-ban* Bethlen Gábor e birtokot Haller Zsigmondnak, nejének Kendy Krisztinának adományozta az itteni nemesi udvarházzal.
8. L. Reg. 176, 198.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot itteni birtokában megerősiti, melyet egykor a hűtlenségbe esett Kendy István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza 390Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.
10. L. Reg. 141. Km. Doboka H. 23.
1624-ben* Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősiti. Mindezek ellenére Rákóczy György fejedelem 1631-ben* ez uradalmat is Bethlennel együtt a kezére keritette, a minek Haller György ellene mond.
Gyf. Cent. J. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70.
U. o.
Km. Szolnok Int. H. 14.
1632-ben* Haller György óvást tesz az ellen, hogy a fejedelem öcscsének Zsigmondnak e birtokát annak magvaszakadtával elfoglalta.
Km. prot. I. 44. és Protest. H. 3.
1638-ban* Kékedy Zsigmond e birtokát nemesi udvarházzal Kékedy Jánosra hagyja oly feltétel alatt, hogy Magyarországból bejövén, legyen gyámola az ő felesége Barkóczi Annának.
Gyf. Cent. Z. 37.
1640-ben* Haller István s neje Zalai Barkóczy Anna a fejedelmet e birtok elfoglalásától tiltják, de hasztalan.
Km. prot. II. 171. Neor. P. 45.
1653-ban* Uzoni Béldy Pál e birtokot, mely néh. Kékedy Zsigmond végrendelete alapján reá szállott, a fiskusnak visszabocsátja.
26. L. Reg. 167.
1654-ben a szamosujvári uradalomnak itt levő majorság-földeibe Nagy János tiszttartó 182 és 3/4 köböl búzát, 10 köböl árpát vetett el s az itt levő majorsági szőlőből 659 vedre, bordézmából 7 veder bort szolgáltatott be. (Conscript. gyüjteményemben.)
1657-ben* az ország rendei II. Rákóczy Györgyöt, fiát Ferenczet s ennek nejét Báthory Zsófiát herczegasszonyt e birtokukban és tartozékaiban megerősiti.
Gyf. Misc. fasc. 1. nr. 15.
1657 nov. 1-sői fejérvári országgyülés II. Rákóczy Györgyöt ezen jószágában biztositja.*
Benkő J. Trans. T. 1. p. 283.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak és a deési sókamarának itt 10 adófizető jobbágya van.
Torma cs. ltára.
27. L. Reg. 637.
Torma gyüjt.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Haller János e birtokát a fiskus elfoglalta.
Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 33. és prot. Deum time. 5.
1679-ben* Apaffy Mihály e birtokot Köröstarcsai Weér Györgynek adományozza.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 41.
U. o. nr. 35, 56.
1697-ben (Tört. Tár. 1885. évf. 401. s köv. l.) Weér György ingóságai s neje Bessenyei Anna tulajdona feljegyz. az idézett helyen.
391Kodor 1696-ban* török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1702-ben* birtokosa Weér György.
Erd. főkormsz. ltár.
1760–69-ben* birtokos Weér Mihály, László, Farkas ésAndrás.
Megyei ltár.
1770–73-ban* összeírt birtokosok: köröstarcsai és muroni Weér László és Farkas ősi jogon. Ugyanekkor Kismarjai Albertnek itt két pusztatelke van.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosai: Weér Lászlónak van 8 jobbágya, 15 zsellére, 2 szegénye, Weér Farkasnak 12 jobbágya, 12 zsellére, 4 szegénye.
U. o.
1816-ban* itt, Kecseten, Alsó-Szőcsön Weér Klára birtokos volt.
Megyei ltár selejt. 816. sz.
1820-ban* birtokosai: Weér Dánielnek van 10 telke, Weér Györgynek 5, Weér Lászlónak 4.
Erd. kanczell. ltára.
1839-ben* birtokosai: Weér Farkas, Lászlóné és Imre.
Megyei levéltár.
1863-ban* Weér Miklós, György, Pál és Imre részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 139–185. l.
1866-ban* nemesi jogu birtokosai Weér György, Voith Jakab és fia Gergely.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): Cs.-kereszturi Torma Imre, 1465 h. 639 öl, Weér birtok, vétel Kosztholányi Árpádnétól; Katona Istvánné, 587 h. 196 öl, vétel Weér Györgytől; Weér Dezső, 610 h. 695 öl, öröklés Weér Miklóstól.
Tartománya: 1482-ben* Kodor, Törpény, Keménye, A.-Gyékényes egész, Kecset és Felső-Gyékényes fele.
Dl. 29010.
Köröstarcsai és Muroni Weér család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 481. T.
1505-ben* ugyanazok és Péterháza.
Dl. 27237.
1578-ban* Kodor egész, Alsó- és Felső-Gyékényes, Mánya fele, Kecset, Sajgó, Tótfalu, Igricze részbirtokok.
Gyf. kápt. Divers. Cott. II. fasc. 4. nr. 54.
1579-ben* Sajgó, Tótfalu fele.
Torma gyüjt.
1597-ben* Pestes és Mánya fele.
U. o.
1638-ban* Kodor, Alsó-Gyékényes, Törpény, Pestes, Mánya.
Gyf. Cent. Z. 37.
1640-ban* ugyanazok és Keménye.
Km. prot. II. 171.
1663-ban* Kodor, Alsó-Gyékényes, Pestes, Törpény, Mánya és Keménye részbirtokok.
7. Lib. Reg. 637.
392Jobbágyszolgálmányok: 1554-ben* Kendi Ferencz jobbágyai Szt-Márton napján az egész nyilas jobbágyok 1 frtot, a félnyilasok 50 denárt fizetnek. Karácsonykor tiszttartójuknak 1/2 köböl zabot, 1 csirkét, kenyeret és ezekhez hasonlókat adnak és 3 szekér fát szállitanak. Tartoznak 2 napig kaszálni s azt behordani s 1/2 hold földet a földesur magjával bevetni s azt learatván, behordani.
Km. összeírás.
Némely évben 2–3 hordó bort, némelykor egyet sem tudnak eladni a korcsmákon. Van akkora erdejök, hogy a mikor termés van, 100 disznót meghizlaltatnak makkon, s ezért némelykor 10 disznóból egyet, máskor 15-ből egyet, vagy ennél kevesebbet vesznek s fizetnek denárt.
Tiszta magyarlakta község hajdan. Magyar lakossága 1602–1603 közt és 1657–60-ban s főleg 1696-beli török uralom alatt nagyon megapadt.* 1706-ban a labanczok elpusztitották majdnem az egész községet.
1658-beli összeíráskor (Torma gyüjt. és Adóösszeírás) itt még oláh nem lakott.
A kiölt lakosság helyére oláhok s velök együtt magyarok telepedtek, ezek nagy része azonban az oláhságba olvadt be. A magyarság benne ma elenyészően csekély.
Foglalkozásuk földmivelés, baromtenyésztés.
Főtáplálékuk a málé és zöldség-félék, húst ritkán esznek. Öltözetük házilag készül kenderből és gyapjuból. Nyáron szalmakalapot, bocskort, télen báránybőr kucsmát, mellényt viselnek.
Házaik s gazdasági épületeik anyaga kő és rakófa, fedele szalma és zsendely.
1848-ig* királyi árendát fizető helység volt.
Torma gyüjt.
1508-ban* róm. kath. plébánosa emlittetik.
Gyf. kápt. házi ltár.
1518-ban* kőtemploma Szt-Lászlóról van elnevezve.
Dl. 27412. és km. prot. Michael 171.
A XVI-ik század végén gyanithatólag ez is, mint a szomszédos falvak, unitárius egyházközség volt, 1638 körül reformátussá lett. 1690–1711 közt az egyházközség elpusztult; 1750-es években a Weér-család pártfogása következtében újra virágozni kezdett, de kevés ideig. A ref. papok eltávozása után hiveit az oláh pap vette oltalmába. Elpusztult ev. ref. templomának köveit az ötvenes évek végén adták el. 1597-ben öntött harangján e felirat volt: „Verbum Domini manet in aeternum.” E harangot Deésaknára Szabó Sándor egykori levéltárnok kezelése alá adták.* 1865-ben a némai egyház birtokába került.
Almási S. Deési ev. ref. egyházközs. tört. statist. leírás 158 és 518. l. Kézirat.
3931863-ban* az itteni ev. ref. egyház számára úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 207. l.
1865-ben* volt még 7 holdnyi fekvősége s egykor paplakta telke, melynek jövedelmét az esperes huzta.
Almási S. Deési ev. ref. egyházközs. tört. statist. leírás 158 és 518. l. Kézirat.
1766-beli* összeíráskor 69 ev. ref. férfi és 76 nő egyháztagja volt. Fizetett a lelkésznek a XVII-ik században minden házas ember 3 kal. búzát, másfél kal. zabot s tettek 2 köböl vetést s adtak 1 veder mustot vagy helyette 25 denárt, délig kaszáltak s fát hordtak elegendőt. Lelkészei; Borosnyai Boldizsár 1758-ban, Tóthfalusi István 1763-ban.*
Conscriptio és Torma gyüjt.
Esp. ltár.
1898-ban Deésaknához, jelenleg Deéshez tartozó fiókegyházközség 1 lélekkel.*
Ev. ref. Névk. 98, 234. l.
A gör. kath. egyházközség temploma 1773-ban épült fából s az őrangyalok tiszteletére volt szentelve. 1889-ben a község északi részén kőből épitettek új templomot, de felszentelve még nincs. Anyakönyvet 1827 óta vezet. Papjai: Pap György és Simon után Perhajcza Zorobabel.
Iskoláját az ötvenes években akkor létesitette, midőn az ev. ref. templom köveit eladták.
Tanitót A.-Gyékényessel együtt tart fenn.*
Kádár. Nev. Okt. Tört. 326. l.
Éghajlata egészséges, mindenféle gyümölcsnek, gabonának kedvező. Jég ritkán bántja.
1822-ben* határa III-ad osztályu. Adó alatt levő szántója 112 köb. férőü, rétje 168 1/4 szekérnyi, van adó alatt 86 ökör, 23 tehén.
Cziráky. Urb. Conscript.
Jelenleg határa termékeny, főbb terményei: törökbúza, őszi, tavaszi búza s más szalmásnövény; állatai hazai fajta szarvasmarha, ló, juh. Nemes faju gyümölcsei: alma, körtve, szilvafélék.
Itatója a községen keresztül folyó s róla nevezett patak.
Határhelyek: 1654-ben* Templom alatt, Puszta szőlő alatt szántók. 1898-ban Kábgyik a magyar Kádbükk oláhos kiejtése, Pereu Zsii, Dumbravicza, dülők.
Orsz. ltár.
Lakossága: 1713-beli* összeírás szerint 1 jobbágy, 8 zsellér lakosa van, összes lakóház 6, pusztaház pedig 11 van benne.
Erd. főkormsz. levéltár.
1831-ben* van ev. ref. és gör. kath. temploma s 302 lélek lakosa.
Consig. statist. topograph. 93. l.
1857-ben* 341 lakosból 2 róm. kath., 304 gör. kath., 27 evang. helvét, 8 zsidó. Házak száma 65.
Orsz. Ism. Tál. 24. l.
1886-ban 349 lakosból 333 gör. kath., 12 helv. hitü és 4 zsidó.
3941891-ben 414 lakossal, ebből 2 róm. kath., 382 gör. kath., 25 ev. ref. és 5 izraelita.
