Kosztafalva.
Kosztafalva.
Urb et conscr. fasc. 65. nr. 87.
Km. L. Reg. Gabr. Báthory 28.
Neve Constantin alapitó kenézének röviditése. Oláh neve Kosztyény.*
1831. Consig. stat. topog. 100. l.
Vármegyénk északi felében magas hegyek között mérsékelt lejtős oldalon terűl el, a „Vale” nevű kis patak partjain, mely Lápos-Debrek felé folyva, több kis patak egyesülése után M.-Lápos alatt szakad a Lápos folyóba. Deéstől 61·9 kilométernyi a m.-láposi járásban fekszik.
421A hagyomány azt tartja, hogy e községet biharmegyei Petrosa helységbeli Koszte János alapitotta, kinek vitézségeért engedték meg, hogy itt községet épithessen.
1602-ben* mint a Kamuthi Farkas birtoka emlittetik. 1603-ban* pedig mint Lápos vidékéhez tartozó falu fordul elő. Mivel pedig e vidék tartozékainak 1584-ik évi* összeírásában még elő nem fordul, tehát 1584–1602 közti években keletkezett.
Erd. főkormsz. ltár.
Urb. et conscr. fasc. 65. nr. 87.
I. Lib. Reg. Sig. Báthory 251.
Km. L. Reg. Gabr. Báthory 28.
Torma gyüjt.
1626-ban* jul. 27-én Deési Szőcs István eskettetett e birtokért, hogy ez úgy a fi, mint a női ágra egyformán adatott és birták.
Torma cs. ltára.
1629-ben* Deési Szőcs Ferencz és István itteni birtokosok.
Km. prot. II. 2.
1646-ban* birtokosa Rettegi Széki István.
Km. Lymbus.
1694-ben* birtokosai Rácz János és Zilahi András.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1703 körül* Kosztafalva elpusztultnak mondatik.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* Rácz István, Váradi Zsigmond, Szabó Péter és Bogdán János emlittetnek. 1752-ben* birtokosa Burján János.
U. o.
Proclam.
1773-ban* Váradi Mihály egy örökséget zálogjogon bir.
Megyei ltár.
1776* jul. 7. és 1778 decz. 3-án Váradi Zsigmond nejével Bányai Klárával itteni részüket Ábrahám Dánielnek és neje Marth Erzsébetnek adják zálogba, ezt kiváltotta Jura Gergely s ettől pedig a Váradi Zsigmond utódai.
Torma gyüjt.
1786-ban* birtokosai: Dunka Krisztinának van 37 jobbágya, 2 zsellére, Dunka Zsuzsánnának 7 jobbágya, Körösi Pálnak 1 jobbágya.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: Jura Máriának van 18 telke, Mán Lászlónak 17, Istvánffi Péternek 9,* Komáromi Borbálának 9,* Huszár Gábornak 4, Ferenczi Károlynak 2, Váradi Sámuelnének 2,* Miskolczi Sámuelnek 1, Mósa Sándornak 1.
Erd. kanczellária ltára.
Lásd ezek jogait Petőrét és Tehénpatakánál.
Lásd ezek jogait Petőrét és Tehénpatakánál.
Lásd ezek jogait Petőrét és Tehénpatakánál.
1826-beli* feljegyzés szerint Komáromi Péter leánya Anna Burján Jánosné és ennek atyja Burján János itteni birtokot keres.
Proclam.
1838-ban* 3 magyar immunis nemes lakosa van. 1843-ban egy magyar s 5 oláh nemes lakik benne.
Megyei ltár.
1863-ban* Kádárné szül. Benkő Anna, Papp József (2 jtelke), Szőcs József és Huszár Anna, özv. Burjánné Kassai Juli (ennek itt és 422Petőréten 7 jobbágytelke volt), Mihályné Mánn Julianna és Zsuzsánna, Jurka János (18 jtelek után), Gáspár József, Nagyváradi Istvánffy Sándor és Nagy Alajos, Horváth Antalné, özv. Golomán J.-né részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 66–197. l.
1866-ban* nemesi jogu birtokosai Miskolczi Mihály és Gáspár József.
Erd. főkormsz. ltár.
Lakosai románok, földmivelők, állattenyésztők. Élelmük málékenyér és tejnemü. Házilag állitják elő ruházatukat s ez fekete és szürke szokmány, fehér harisnya, bocskor és báránybőr kucsma, a nők szintén a férfiakéhoz hasonló szokmányt, elől-hátul czifra szőrkötőt és bocskort viselnek. Nyáron a férfiak kendervászonból gallér nélkül lobogós ujjú ingben s az öregek minden időben báránybőr kucsmában, a fiatalok azonban nemez- és szalmakalapban járnak.
Épületeik boronafa; lakószobájuk csak belől van megtapasztva, főhely benne a nagytűzhely, mely ágy s asztal is egyaránt.
A gör. keleti egyházközség templomát 1870-ben épitette fából s 1876-ban szentelték föl Szt-Miklós tiszteletére. Harangjai 1852. évből valók. Jelenlegi papja Nodis Gábor.
A lakosság egy része 1885-ben lépett az unióra, templomát bükkfából épitette, Péter és Pál apostolok tiszteletére 1888-ban szentelték föl. Harangjai feliratuk szerint 1886. évből valók. Papja Nodis János. Iskoláját 1868 után szervezte, jelenleg Kupsafalvával egyesült tanitóilag.
Éghajlata egészséges, szélnek s jégverésnek nincs kitéve.
1750-beli* összeírás szerint határának alig egyharmada termő, a többi terméketlen s csak zab terem benne. Lakosainak semmi keresete nincs, földjük termékei alig elégséges fentartásukra s így csak barmok eladása képezi jövedelmét, melyeket Deés, Besztercze, Retteg, Szamosujvár s néha Magyar-Lápos vásárain árúsitnak el.
U. o.
Határa két fordulós; hetede téres, a többi nagyon hegyes, négy ökörrel szántható, de nem szokták trágyázni. Csak tavaszbúzát termelnek és zabot, melynek köble 6 kalangyát, szemül 2-2 vékát ereszt. Erdejében tűzre és épületre való fája bővön. Legelője elég, egyik fordulón tágas, a másikon pedig szűk; kaszálni fordulónként szoktak, de a lápos-debrekiektől is szoktak rétet bérbe venni. Mívelés alatt levő szántója 54 köb. vetésre való; elvetettek 3 köböl őszbúzát, 34 köböl tavaszgabonát, 2 1/2 köb. tengerit, rétje 47 szekérre való, malmok jövedelme 3 frt. Van 32 jármas ökre, 49 tehene, 13 tulka, 103 juh, kecske, 28 disznó, 117 méhkas.
4231822-ben* határa II-od osztályu; van 345 3/4 köb. szántója, 765 1/2 szekérnyi kaszálója, 44 ökör, ló, 65 tehén, 10 juh, 8 kecske, 23 disznó, 3 méhköpű adó alatt.
Cziráky. Urb. Conscr.
Jelenleg határa gyenge; tengeri, zab és pityókán kivül alig termesztenek egy kevés tavaszi búzát. Állatai: hazai fajta szarvasmarha, ló, juh, kecske és sertés. Kevés alma, körtve és szilva-féle gyümölcse van.
Itatója: Izvoru Pojenilor, Izv. Luncsi, Izv. Kászuti, Izv. Jerumnyi, Valea Nyima tuluj, V. Mare, V. Gozsi, V. Urszuluj, források.
Négy malma Luncsán Kosztán és Száv, Heres Péter és Gergely tulajdona.
Határhelyek: 1864-ben* Magura, Valea Máre, Sdiaburile, Sfersióra, Sátorhegy, Valea Nimetuluj, Podarej a helység egyik dombon fekvő része, Babajog kút.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága 1603-beli* hivatalos összeírás szerint 3 lélek lakja.
Urb. conscr. fasc. 65. nr. 87.
1703 körül* az egész falu elpusztult.
Erd. főkormsz. ltár.
1713-ban* 5 jobbágy, 6 zsellér lakik benne, van 11 lakó- és 9 elpusztult ház.
U. o.
1750-ban* 18 jobbágy 12 telken 17 házban, 2 telkes zsellér 2 házban, együtt 14 telken és 19 házban laknak. El van pusztulva 6 telek, melyből három jobbágyot ezelőtt 3 évvel innen más helyre költöztetett Rácz István, a töbit Váradi Zsigmond, Szabó Péter és a Bogdány János mivelteti.
U. o.
1822-ben* 70 gör. keleti családfő lakossal.
Torma gyüjt.
1831-ben* 379 gör. kel. lakossal.
Cons. stat. topogr. 100. l.
1857-ben* 524 lakosból 514 gör. kel., 3 ev. ref., 7 zsidó. Házak száma 112.
Orsz. ism. tábla 22. l.
1886-ban 513 lakosból 154 gör. kath., 346 gör. kel. és 13 zsidó.
1891-ben lakossága 662, ebből 20 gör. kath., 635 gör. kel. és 7 izraelita.
