Sólymos (Kis).
Sólymos (Kis).
Nevének változatai: 1543-ban* Somosfalwa. 1546-ban* Solmosfalwa. 1566-ban* Solymosfalwa. 1675-ben* Kis-Sollymos. 1830-ban* Kis-Sollymos, oláhul Solymoseny.
Adóösszeírás.
U. o.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
S. b. Katona cs. lt.
Cons. statist. topogr. 93. l.
Valószinüleg Kővár vára számára innen szállitott sólymok, vagy nagymértékben termett somfái után vette nevét.
A Cserna (521 m.) és Karamida hegyek közelében, szintén hegyen fekszik, esős időben képződő kis patakocska fejénél, mely Kucsulátnál ömlik jobbról a Szamosba, de száraz évszakban folyása megszűnik. Fekszik Déstől 59·6 kilométernyire a nagy-ilondai járásban.
Kővár tartozéka volt, de először csak 1543-ban* emlittetik, midőn Drágffy Gáspár birja, 1546–52-ben pedig özvegye birtokában találjuk.
Adóösszeírás.
1554-ben* Drágffy György a tulajdonosa.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fióknak Istvánnak adományozta.
Károlyi oklt. III. 289.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárral e tartozékot a császárnak engedte át.
Lib. reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát a tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
Gyf. kápt. cent. E. 92. R. 48.
Az 1603. évi* urbárium szerint a leményi járáshoz tartozott, de a háborúban teljesen elpusztult s egy lakója sem maradt.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
1608-ban* Báthory Gábor Váraljai Vajda Jánost a birtokában új adomány czímén megerősíti oly feltétel alatt azonban, hogy az Kővár várától soha el nem idegeníthető.
6. L. Reg. 29.
1675-ben* birtokosa Rhedey Ferencz.
S. B. Katona cs. lt.
1699-ben* Mikó István árvái birják.
Erd. főkormsz. lt.
1703 körül* az egész község teljesen elpusztult.
U. o.
891786-ban* birtokosa özv. gr. Kendeffi Elekné, van 15 jobbágya, 3 zsellére s egy szegénye.
Erd. főkormsz. lt.
1809-ben* birtokosa gr. Kendeffy József, van 12 jobbágytelke.
U. o.
1820-ban* birtokosa gr. Kendeffy Ádám.
Erd. kancz. lt.
Jelenleg a Porumb családbeli közlakosok: Illés, Gábor és Lászlónak van többecske birtokuk.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szt.-György és Szt.-Mihály napján 2–2 frt.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Ajándék 2 quarta vaj, 2 sajt, karácsonykor 2 szekér fa.
Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt; nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
Tizedes adók: kövér sertésből (makkon hízott), legelőre járó sertésből, ha 100 van is és ha 10 is egyet, kinek kevesebbje van, minden darabért 2 magyar pénzt s úgy fizettek a méhből is, ez a pénz a tisztet illette. A szabados karvalypénz czimen 75 denárt a tisztnek. A pap egy ágypokróczot, vagy 1 frt 23 denárt. Egy akol juh után egyet s kinek 10 drb volt is egy juhot, ezen alól nem tartoztak fizetni. Adott 3 éves üszőt, a mely családnak tehene volt, fizetett egy negyedmérték vajat s egy sajtot.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint lakosai addig fizettek: Adó: szentmihálynapi 2 frt, szentgyörgyi 2 frt. Ajándékok: 3 drb. sajt ŕ 12 denár, 3 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juh-nyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot; a vár számára évente 1 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 1 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát. A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz gyanánt 60 denárt fizetnek fejenként.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
Lakosai kezdet óta oláhok. A község, mint láttuk 1602-ben és 1703. körül teljesen elpusztult s csak ezután alakult újra.
1566-ban* vajdája a Letkán lakó Simon, birája István, a mikor Nehéz, Suszman, Pete jobbágycsaládok emlittetnek.
Urb. et. conscr. fasc 101. nr. 45.
90A hagyomány szerint előbb egy Porumb On nevü ember épitett itt házat s utódai folytonos irtás és épitkezés folytán nagyobbitották a községet s annak határát. A község majdnem egész lakossága Porumb előnevü. Mivel a község határában fekvő Cserna hegyen sólyomkő nagy mennyiségben találtatik, innen kapta Sólymos és kicsiny voltánál fogva a Kis előnevet.
Földmiveléssel foglalkoznak lakói. Táplálékuk zöldségfélék és tejnemüek, húst ritkán esznek. Öltözetük házilag szőtt ing, bő lábravaló, rövid czondra kabát, báránybőr mellény, a nők bő ujjú ing és magyaros alsó szoknya kivételével, szintúgy öltözködnek télen mint a férfiak.
Házaik egy szoba s pitvar, gazdasági épületeik szalmafedelüek.
Gör. kath. egyház Pojnicza, vagy a mai Kismező leányegyházközsége. Fából 1848 előtt épült temploma, Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére van szentelve. Harangjai közül az egyik 1852. évből való. Pap Antal öntette Szathmár-Németiben, mint felirata mondja. A másik 1887-ban kolozsvári Andrásofszki öntődéjéből került ki.
Éghajlata zord, szél és jégverés gyakori, de egészséges.
1720-beli* összeírás szerint erdeje és legelője elegendő.
Erd. főkormsz. lt.
Jelenleg terméketlennek mondható határán tengerit, búzát, zabot, pityókát, paszulyt termesztenek. Hazai fajta szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést tenyésztenek, kismértékben bivalyt is. Gyümölcse alma, szilva, körtve és dió.
Itatója: Facza Recsi, La Ruzsinásze forrásaiban. Van épületnek való köve.
Dűlői, határhelyei 1898-ban: Dumbuczuluj, Ruzsinaszi, Szelestyi Obrezsi, Ungyulupuluj, Komori, Fácza recsi. A Karamida hegyen sok tégla és vastag cserép maradvány látható, szántás alkalmával az eke gyakran fordít ki ilyeneket. Erről azt tartják, hogy egykor itt vár vagy valami másféle erőd és lakott hely volt.
1900-ban területe 661 k. hold.
Lakossága: az 1543-ik évtől kezdve évenként egy-egy kapuja van 2–4 szegény lakossal feljegyezve.
1566-ban* 4 jobbágy lakosa van s az egész községben 4 lakó és egy puszta ház.
U. C. 101–45.
1603-ban* a leményi járáshoz tartozó község az előző évi háború alkalmával teljesen elpusztult s egy lakója sem maradt, s hasonlólag 1700-ban* is az elpusztult faluk sorába tartozik.
U. C. fasc. 16–19.
Erd. főkormsz. lt.
911720-ban* fiaikkal együtt 10 jobbágy lakosa van s az egész községben 4 lakóház.
E. F. L. VII. 547. F.
1770-ben* 45 jobbágy lakossal fiaikkal együtt, s van benne 12 lakó s egy puszta ház.
U. o. 544 K.
1830-ban* 140 lakossal.:
Cons. statist. Topog. 93. l.
1886-ban lakossága 217 gör. kath.
1891-ben 215 lakosból 212 gör. kath., 3 izraelita.
1900-ban 241, melyből fi 123, magyar 5, a többi gör. kath. román, izr. 5, magyarul beszélni tud 5, ir és olvas 3, házak száma 51.
Adója 1898-ban 392 frt. 47 kr.
