Sókamara.
391Sókamara.
A széki sóbányák keletkezési idejét Hodor* 1002-re teszi.
Hodor Dob. Esm. 648. l.
1354-ben* Mihály mester kamaragróf vagy ispán.
U. o.
1410-ben* kamaragróf Székely János, helyettese Vak Antal; Jakab diák és Simon biró.
Dl. 28141.
1428-ban* Vizaknai Miklós kamarás.
U. o. 29240.
1438-ban* sóbányájának jövedelme a királyé.
Hodor Dob. Esm. 648.
1439-ben* Manin kamarás.
Deés város lt. 33. sz.
1451-ben* sókamarás néhai Manini Jován (olasz).
Km. prot. Labore 18.
1453-ban* sókamarás az olasz Odoardo.
Dl. 30824.
1455-ben* Hunyadi János Kolozsvárt kelt adománylevelében az itteni aknáról évenként 50 frt árú sót adományoz a kolozsvári szent Ferencz-rendü szerzetnek.
Fridvalszki. Mineralog. M. Principat. Transylv. 164.
1458-ban* florenczi olasz Angello kamaraispán.
Deés város lt.
1459-ben* Vagio és Tamás deák sókamarások.
Km. prot. e. 62.
1466-ban* Vingárti Geréb János kamaraispán.
Deés város lt. 41. sz.
1469-ben* Kovács István budai polgár széki kamaragróf.
Km. prot. g. 11.
1479-ben* Mátyás király megparancsolja a széki sókamara-ispánnak, hogy a kolozsvári dominicanusokat minden jogaikban, javaikban minden törvénytelen megtámadóik ellen oltalmazzák.
Tört. Tár 1890. évf. 121. l.
1513-ban* Prodaviczky Imre alkamarás.
Dl. 29621.
1523-ban* Darhoczi Pál alkamarás.
Km. prot. R. 54.
1572-ben* Bárány János kamarás.
Gyf. kápt. Szahmár fasc. 2. nr. 36. és Cent G. 82.
1607-ben* az országgyülés a bonczhidai híd fentartására évenként innen sót adatni rendel.
Hodor Dob. Esm. 649. l.
1638-ban* Toth Gergely sóvágók kapitánya.
Gyf. Cent. K. 19.
1655-ben* Szigethy Mihály kamaraispán.
Orsz. lt.
1659 aug. 29-én* nemzetes deési Kéri Gergely kamaraispán.
Várm. jk.
1659 január 27-én* Deésről kelt adománylevélben Barcsay Ákos fejedelem a kolozsvári ev. ref. ekklezsia, nevezetesen pedig az ottani ev. ref. iskola tanulóinak segélyezése czéljából az itteni sóbányából 400 darab kősót, vagy 400 forintot adományoz, melyet Apaffy Mihály fejedelem is megerősitett.
Kolozsvári ev. ref. ekklezsia tört 15.
3921660 julius 5-én* a segesvári országgyülés azon okból, hogy vannak a fiskusnak oly tisztei, kiknek több jövedelmük van, mint sok birtokos nemesnek, azért a széki kamaraispánra 200, a számtartóra 20, a máglásra 10 tallér adót ró ki, hogy a töröknek a sarczot azonnal kifizethessék.
Erd. Orszgy. Emlékek 14. art.
Egy 1667. évbeli vallatásból olvassuk, hogy a széki sóaknát a fejedelem birta, számtartója volt Enyedi Makkay Mihály, magulator Ikafalvi Mihály, a kinek idejében a Kökényesi Györgygyel bejött tolvajok 16 képelyes lovat, 76 veder bort, 2000 darab gyertyát raboltak el.
1669-ben* a széki sóaknákat az országgyülés a fejedelem gondviselése alá adja, hogy pusztult állapotaikon javitson és hogy jövedelmét a török adóba fizessék. Ugyanez évi országgyülés elhatározta, hogy a kolozsmonostori harminczados Széken zászlót állitson fel, hogy a fiscust meg ne csalhassák,* továbbá, hogy az itteni kamaraispán adóba 5 tallért fizessen.*
Hodor Dob. Esm. 650. l.
U. o. és Egybegyüjtött alkotmány II. R. 3. cím I. czikk.
U. o. 5. Rész. 45. czikk.
1678-ban* az itteni sóaknák főhaszonbérlője Mindszenti Budai Péter.
Hodor Dob. Esm. 651. l.
1692-ben* az itteni, deési s kolosi kamarából a császár s az ország szükségleteire 3000 kősót adott, főkomiszariussa Nagy Péter lett.
Gr. Bethlen Miklós Önéletírás II. k. 224. l.
1696-ban* Berekszászi György deák kamaraispán.
Széki esp. lt
1730 körül* Cserey Elek a széki sóbánya felügyelője.
Hodor Dob. Esm. 652. l.
Szék Szamosújvártól délre, mintegy másfél órányira fekszik. 1876-ig törvényhatóság, 1877-től rendezett tanácsu város, 1884-ben nagyközséggé alakult s mint ilyen két jegyzőt tart. Már az őskorban lakott hely volt, bizonyitják a határán és vidékén s nevezetesen pedig a „Vicekuti” őstelepen talált kő és bronzeszközök.* A középkorban városi jogokkal volt felruházva, mint Kolozsvár, Buda, Esztergom stb., melyek a török dulás s Vitéz Mihály korának zavarai közben történt elnéptelenedéssel mentek feledésbe. Lakosai IV. Béla korában „Hospites de zech,” azaz németek. Egy 1516. évbeli* okmány szerint ezelőtt 35 évvel, tehát 1481-ben „almanorum” allemannorumoknak, vagy németeknek a magyarság mellett külön papjaik voltak, t. i. az olasz, vagy Domokos-rendü itt levő predikator szerzetbeliek.
Szolnok-Dobokamegyei Irodalmi stb. Társulat első évkönyve. Deés 1900. évf. 39–41. l.
Dl. 29629.
Nagy kiterjedésü helység, hosszu sorokban épült alacsony s többnyire nádfedelü házakkal, melyek a székely és szász épitésre emlékeztetnek, lakóházak száma 800, melyek csak részben épültek kőalapon, 393többnyire egy szoba, egy pitvar és kamarából áll, mintegy 200 ház alatt pincze is van. Az egyenetlen dombos, völgyes talaj omló, süppedékes, a Mezőség jellegével, esős időben majdnem járhatatlan útakkal.
Szék nemcsak mint nagyközség, de mint a magyarság egyik erőssége, kiváló helyet foglal el megyénkben. Lakósainak nagyobbrésze magyar s részben székely eredetü.* Az oláhság a község egy távolabb eső részében lakik.
A székely és magyarországi családokat eredetük szerint meg tudják nevezni: háromszékiek: Nagy, Sükösd, Kovács; marosszékiek: Fülep, Gecző, Tamás, Sipos; csikiak: Vitus, Bödör, Lebede; udvarhelyiek: Szováthi, Daniel. Magyarországiak: Tasnádi, Sallai, Juhos, Ungvári, Győri.
Szék legnevezetesebb épülete a reformátusok egyháza, mely három hajóju gothikus épület s állitólag 1432-ben Dengelegi Mária épittette, 1770-ben ujitották meg, mely alkalommal egész eleje és tornya újból épittetett. Közelebbről a mészréteg alól régi korbeli falfestés tünt elő, melyeket azonban a kutatók szemei elől újólag való bemeszelés által tüntettek el. Középhajója eredeti csúcsives jellegét jól megtartotta, mely a hazai épitészeti emlékek között méltán helyet foglal.
Széki ev. ref. templom.
394Közelében fennebb a községháza, magas tornáczos épület, aljában a község birája, felső része a jegyzők hivatalos helyisége. Itt van letéve telekkönyve, melyet használva, majdnem egy egész etnographiai történet tárul fel, azon kor, midőn megyénkben a magyarságon s a megmagyarosodott szász városokon kivül más népfaj nem létezett. Szék területéről majdnem 150 nevet írhatunk össze, melyek mindenike törzsgyökeres magyar. Hogy van az, hogy ilyen ponton, mint Szék, mely mint Deés, Szamosújvár is oláh községekkel van körülvéve, a hol e század második évtizedéig nagy sóbányászat üzetett, melynek az emberanyag sokféle irányból való összegyülését kellett magával hoznia, nem találunk egy nyomot, mely az oláhság régibb jelenlétére mutatna? Széken úgy mint Deésen, Szamosújvárt s más számottevő helyen, Retteg, Bethlen, Bálványos-Váralja stb. a magyarság képezi a lakosság zömét, a a civilizatio minden intézménye hozzájuk van kötve s az oláhság majdnem csak az árnyékába telepedett a régi intézményeknek, melyeket mindenütt készen talált. Nincs megyénkben egyetlenegy jelentékenyebb község, mely oláh alapitás volna, nincs egy régi templom, mely arra mutatna, ha csak külsőleg is, mert a történelem világosan előtárja, hogy állanak a viszonyok – hogy az oláhság megyénk valamely pontján ne mint legújabb jövevény tünnék fel.
Az oláhság Széken a XVIII. század elejénél nem régibb. Előbb a kir. fiskus, utóbb mint Mikes gr. jobbágyai honosodtak meg. Erdély sok pontján ki lehet mutatni, hogy a magyar birtokosok adtak helyet az oláhoknak.
Szék, mint emlitettük sós, szikes talajon épült, első lakosait, települőit könnyen hozzáférhető sótelepek gyüjtötték össze, a kik közt kétségtelen sok volt a német származásu. Mint város is úgy alakult meg, mint más hasonló városok „civisei”, polgárai zárt társadalmat képeztek s nem engedtek maguk közé nemeseket telepedni. Az idegen vidékit ma is „jövevény”-nek nevezik.
A községházán látható az egykori „jus gladii” jelvénye a pallos, mely tokjával együtt XV. századi mű, szép fegyverdarab hat arasz hosszu s 3 újjnyi széles pengéjü. Régiségénél fogva is számottevő, alakja és díszitésénél fogva bizvást a Hunyadiak korából való, de ennél semmi esetre sem régibb s valószinü, hogy hazai készitmény, mert a fegyverkovács bélyege, mint a külföldi készitményeken láthatjuk, nincs rajta.
A többi községi épületek közt nevezetesebb az iskola, majd ettől nyugatra a Szent-Ferencz-rendü szerzet s tornyos temploma s ezzel átellenben fekvő oldalon északra a kisded gör. kath. fatemplomok, főleg 395egy nádfedelü hosszu földszintes ház a jegyzői lakás mellett külön keritetlen udvaron, mely ház 1818–1828-ig, majd 1847 előtt nehány évig Dobokavármegye székháza volt, ez évben a megyei székhely Bonczhidára tétetett át, majd 1860-ban Szamosújvárra, a hol a megye az új Szolnok-Dobokamegye alakulásáig tartotta volt gyüléseit.
A széki pallos képe.
Századokon át szabadalmazott város, egykor gazdag levéltárát feldulták a viharos századok, a maradékot a szabadságharcz után az osztrák uralom alatt, mint köztudomásu, Hoprich Frigyes cs. kir. főjegyző és levéltáros pusztitotta el, a ki közgyülési határozat értelmében az ötvenes években selejtezést eszközölt, mely alkalomból mindent, a mi nem a német uralomra vonatkozott, kiselejtezett s fontszámra adta el az ócska papirdarabokat, melyek közt egy örmény kereskedő boltjában XIV. századbeli oklevelet is találtak, a hova a kiselejtezett iratokkal került.
A széki sóbányászat már a rómaiak korában ismeretes volt. A református templom mögött a Sóstéren négy széles tölcséralaku mélyedés mutat e műveletekre, a mely termelés e kezdetleges módját soká üzhették a szlávok is, a kik a római uralom után megyénk területén sóvágással foglalkoztak.* A sósvízzel telt 5 aknaüreg mögött a térségen kisebb-nagyobb fehér foltok jelzik a sós talajt, az aknák, melyek 1812-ig voltak üzemben, be vannak döngölve, az addig használt bányaeszközökkel együtt elfalazva s ma már hozzáférhetetlenek. Egy emelkedett dombtetőn, a kék bányánál, a sóőrök háza, a kiket a kincstár fejenként 5 forint havi zsolddal alkalmaz, a kik felváltva arra is ügyelnek, hogy csempészés czéljából a sótelepekhez senki ne férjen.
Hogy a rómaiak idejében a város déli részén levő nagy vizzel telt üregek bányahelyek voltak, bizonyitja az is, hogy úgy itt, mint a Viczekertnél, Kelemen juka, Füz-berek, Sós, Árokfő, Töknyi oldal nevü határrészekben római téglákat, vastag edénycserepeket s pénzeket találtak.
Az őrház közelében volt az akna bejárata, hol ma két homokkőből 396faragott alacsony oszlop áll latin és magyar felírattal. A utóbbi feliratai:
Előoldal: Sóakna mely az emberi emlé-
kezetet sokkal felyül halada
időben fundáltatat a két hét
ölös torka 1822-ik esztendőben
októbernek 24-kin bedöngöttetett.
Mélsége volt 48 szélessége 39 öl.
(Két keresztben álló bányászcsákány.)
kezetet sokkal felyül halada
időben fundáltatat a két hét
ölös torka 1822-ik esztendőben
októbernek 24-kin bedöngöttetett.
Mélsége volt 48 szélessége 39 öl.
(Két keresztben álló bányászcsákány.)
Hátsó oldal: Méltoságos LB. Miske Józseff
úr eő excellentiája fő kincstár-
noksága alatt. Désaknai
kamara Ispány Berényi Emma-
nuel idejében Szeltzam
Josef KA Ács Pallér.
úr eő excellentiája fő kincstár-
noksága alatt. Désaknai
kamara Ispány Berényi Emma-
nuel idejében Szeltzam
Josef KA Ács Pallér.
Egy másik akna felett (aknatető) hasonló sóőrház van; az összes Széken alkalmazott sóőrök száma 15, kiket terv szerint feloszlatnak s helyüket pénzügyőrökkel fogják betölteni. A sókútat itt is a hét bizonyos napján használhatja a község, családtagok s marhaállomány szerint. Ez évenként körülbelől 1000 forint meggazdálkodás Szék város lakosságának.
Lássuk ezután lakósait.
A széki ember a legszebb fajhoz tartozik, nyugodt, komoly arczvonásain értelem és büszkeség ül; ősi szokásaihoz ragaszkodó és nyakassága régi polgár voltára vall; mint ilyen, semmiféle ujitásnak nem barátja, földein régi eszközeivel szeret dolgozni, de azokkal többet produkál, mint a nagybirtokosok ujabb eszközökkel s modern rendszerrel. Gyerekeit iskolába járatni nem szereti s nem szivesen adja mesterségre sem.
Öltözeteik tiszták és takarosak; sokat adnak a fehérnemüre, aminek anyagát maguk szövik. Ha egy ujkori regényiró, alakjának, értelmiségének és előkelőségét fehérnemüiből itéli meg, habár egyéb öltözete szerény viszonyokra mutat is, mennyivel jellemzőbb a nép fiainak izlése, midőn valóságos kultuszt űz fehérnemüiből. Egy-egy jobb módu széki embernek 15–20–24 inge is van.
Egyéb öltözetei a mellény (lájbi) gyári kék posztóból, dula (pityke) gombokkal, sárgarézből; kék segesvári flanell ujjas, szászos bőr mellrevaló, fekete szokmány (mente), melyet vállvetve hordanak, az ifjak három (veres, fehér, kék), a házasok csak kék szinü rózsával; bő 397gatya, fehér vagy szürke házilag szőtt harisnya, fekete zsinórral, csizma hegyes orru, hosszu száru, amely mentől nagyobb, annál nagyobb tisztesség; fehér vagy fekete süveg, nagy karimáju posztókalap, melyet a fiatalok vasárnapi összejöveteleknél dúsan felbokrétáznak. Fekete és pirosvirágu nyakkendőt hordanak. Fehér szűrt csak éjjel viselnek (marhatartók).
A nők rövid, derékig érő inget s ingaljt hordanak, fekete ránczolt kartonszoknyáik piros virágokkal vannak diszitve; minden menyasszony zöld posztószoknyát visel fekete koczkákkal, kivágott füllentyüs lájbit, vállán színes csokorral; a leányok leeresztett hajat pántlikával, menynyecskék, asszonyok kontyot viselnek, leányok és férjesek mindig csizmában járnak. Himzéseik csángó és székely munkákhoz hasonlitanak.
Széki népviselet
A székiek nemzedékről nemzedékre egymás közt házasodnak, ami területi izoláltságuk s intézményeik régi zártságából folyik, alig van széki leány, a ki máshol volna férjnél. A legény és leány ismerkedése, mely a szülők tudtával éjjeli találkozásokkal van összekötve, sokszor regényes komplikácziókra vezet; szülők egészen gyermekleányaiknak megengedik a legény közeledését.
398Széki parasztház belseje.
Ünnepnapokon a fiatalok tánczra gyülnek össze, valamely e czélra szolgáló fedett helyen; lábujjhegyen, könnyedén és kecscsel tánczolnak, a körmagyart négyesben összefogózva, a csárdást lassu és sebes taktusban, 399a zenét természetesen a község czigányai szolgáltatják. Énekükben van valami a bús merengésből, mely ismétlődő vontatott motivumokban nyer kifejezést. Este ha széki legényt távolból hallunk énekelni s a szöveget nem vehetjük ki, szinte azt gondoljuk, hogy a Si naj dálé… féle oláh melodiát halljuk.
Szokásaik közül megemlithetjük, hogy tűzeset alkalmával a szomszédos házak tetejére kenyeret tesznek, ezzel hiszik, hogy épületeiket megmentik. Szoptató asszony házában ágyra ülni nem szabad. Ha ilyen nők egymást meglátogatják, a látogató egy szalmaszálat viszen el a háziasszony szalmazsákjából, hogy ezáltal a tejet el ne vigye s a boszorkány a tejet meg ne ronthassa s ezért tesznek Szent-György-napkor csipkebokrot a kapuikra, hogy az állatok tejét házuknál biztosithassák. A tehén ellésétől 3 napig a háztól semmit ki nem adnak, a tejhordó asszony tejes fazakát másnak megmosni nem szabad. Karácsony éjszakáján a fal mellé annyi darab fát támasztanak, a hány tagból áll a család, a kinek fája reggelre leesik, az a következő évben meghal. Jégeső alkalmával a pitvarajtó elé tűzvonót, varázslót s fejszét vágnak az udvaron a földbe, a mi Aranyosszéken is szokásos. Szerencsétlenség éri a házat, ha újév reggelén az első látogató nő. A rejtett pénz Szent-Györgynap éjjelén fellobban. A szemrontási igézetet szenes vízzel orvosolják. A férgeket az állatokból ráolvasással, bodzanyomtatással ázik el.
A fehérre meszelt szoba dísze különböző himzésü varottas párnákkal magosra vetett ágy, előtte festett pad, rajta az okmánytartó vagy leveles kis láda, alatta a ruhatartó láda, ezekkel szemben a hosszu felnyiló pad, ajtófelé a használatban levő ágy, fakanapé s az asztal. Az ajtóval szemben a tálasok, porczellánedények s a tányérok előtt egy-egy kanál, a használat alatt levő evőeszközök fiókjaiban vannak elhelyezve, míg felette üvegek, kancsók láthatók. A falakon házilag készitett díszkendők fogasokon, kancsók, fazakak. A zöld mázas kemenczék előtt nyárban a dísz vagy ünneplő csizmák sorba rakva.
