DISZNÓSY MIKLÓS CZÍMERE. 1456.
66DISZNÓSY MIKLÓS CZÍMERE. 1456.
(Színes czímerképpel.)
A czímer, melyet itt bemutatunk, annyiból bir némi érdekkel, hogy nem készült, miként a XV. századbeliek nagyobbrészt s különösen a Zsigmond király korabeliek, külföldön, hanem hazánkban, Budán s hogy ennélfogva a czímerképül szolgáló pánczélos alakban egy XV. századbeli magyar vitéz ábráját birjuk.
Nyerte ezen czímert V. László királytól, 1456. évben, Disznósy Miklós, sarja a hontvármegyei régi Disznósy családnak, mely, mint a Zsembery család egyik oldalága, birtokáról, a hontvármegyei Disznós faluról vette nevét s melyről a XIV. század elejétől fogva birunk okleveles adatokkal.
Ezek szerint első ismert törzse e családnak Kakas* (Gallus), a XIV. század elején élt. Két fia közől az egyiket, Pált, a XIV. század első negyedében bizonyos magán-harczba bonyolódva találjuk, melyet a Zsembery, Dertsenyei, Köröskényi és Disznósy családok némely tagjainak, azon kor vad és féktelen szokásai szerint, Hontvármegye északnyugati szögletében, egymással vívniok tetszett s mely 1332. évben azzal nyert befejezést, hogy a nevezett családok érdeklett tagjai u, m. Zsembery Gergely comes, és fia János, Derzsenyei Ipolit comes és Köröskényi Pál, mint egyik fél – Disznósy Pál és Derzsenyei János pedig mint ellenfél, a kölcsönösen egymás irányában elkövetett hatalmaskodások, gyújtogatások, kártételek és vérengzések iránt a sági convent előtt kiegyeztek és kibékültek egymással.*
Vagy Gál? Szerk.
Ered. okl. a Zsembery cs. levélt.
Disznósy Pál és testvére Mihály, valamint Zsembery János, mint ugyanazon nemzetiségi ágon levők, a Zsembery család több tagja által 1352. évben azzal bizattak meg, hogy rokonaiknak u. m. Zsembery Mikoczafia Miklósnak, Lorántfia Miklósnak és Balogfia Jánosnak idegen kezekre került birtokaikat szerezzék vissza, ezeknek negyedrésze igértetvén nekik jutalmúl.*
Gr. Zichy cs. okmt. II, 488.
Ezen Pál és testvére Mihály, Gallus fiai, 1357. évben Zsembery néven neveztettek, mikor Péter nógrádi főesperes előtt ők és Zsembery János, Saul és György – mint Zsemberi nemesek – Zsembery Miklós özvegyét, Kata asszonyt, ennek hozományára és kelengyéjére nézve kielégíték.*
Ered. okl. a Zsembery cs. levélt.
1358. évben ugyanezen Disznósy Pál és Mihály I. Lajos királytól parancslevelet eszközlének ki, melynek következtében az esztergomi káptalan teljesített vizsgálat után, bizonyságlevelet állított ki részükre, hogy a hontvármegyei Disznós nevű birtok öröktulajdonukat képezé s hogy az mindenkor Disznós-nak neveztetett s nem Zsembernek.*
Ered. okl. a Horváthy cs. levélt.
DISZNÓSY MIKLÓS CZIMERE 1456-BÓL.
Pálnak nem maradának gyermekei. A családot testvére Mihály terjeszté tovább, három fiat u. m. Gergelyt, Pétert és Miklóst és egy leányt, Klárát, hagyva maga után, ki Bory Lászlónál vala férjnél. Ez utóbbi, t. i. Bory László, rokona Borfői Mihály által megöletett, ki ezen gyilkosság súlyos következményei alól az által szabadult meg, hogy létrejött egyesség következtében, Bory László özvegyének, Klára asszonynak negyven márkát fizetett.*
Ered. okl. a Bory cs. levélt.
A három fiútestvér közől Péter, a Zsembery család néhány tagjával együtt, ököljogot gyakorolva, Zselízi Tamás mesternek, Vesszős mester fiának, zsemberi birtokrészét egészen elpusztíták, jobbágyainak házaikat szétrombolák stb., mivégett Zsigmond király parancsára, 1395 évben a sági convent által megidéztettek.*
Gr. Zichy cs. okmt. II, 608 – 610.
Ezen Péternek fia vala II. Miklós, a czímerszerző, ki, az akkor már nagy mértékben erősbödött Hunyady-párt ellenében, V. László királyhoz hű maradt s nem csekély mértékben birhatta ezen királynak kegyét, minthogy ez azon oklevelet, melyben nevezett Disznósy Miklósnak, valamint általa unokáinak u. m. Csery Jánosnak és Szárcsádi István-és Jánosnak, úgyszintén 67unokatestvéreinek, Disznósy Lászlónak, 1456. évben az itt bemutatott czímert adományozá – egyenesen nevezett Miklóshoz intézte, mi akkor még a királyi oklevelek kiállításánál nem vala mindennapos dolog.
A föntebbiek alapján a Disznósy család ismertetett tagjainak nemzedékrende a következő:
Kakas (Gallus) de Disznós (Goznos); Pál 1332. 1346. 1357. 1358. de Disznós (Gyznos) és de Zsember; Mihály 1346. 1357. 1358. de Disznós és de Zsember; Gergely 1389. de Disznós (Dyznos); Péter 1389. 1395. de Disznós; I. Miklós 1389. de Disznós; Klára Bory László özvegye 1375.; II. Miklós 1456. de Disznós, a czimerszerző; László 1456. de Disznós; Leány férje Csery László; Leány férje Szárcsádi Pál; Csery János 1456.; Szárcsádi István 1456.; Szárcsádi János 1456.
A czímer-adományozást magában foglaló oklevél eredetije, hártyára írva s V. László király függő titkos pecsétével ellátva, a Kubinyi család kovári levéltárban őriztetik s annak szövege im ez:
Commissio propria domini regis. Ladislaus dei gratia Hungarie, Bohemie, Dalmatie, Croatie etc. rex, ac Austrie et Stirie dux, necnon marchio Moravie etc. Tibi fideli nostro Nicolao filio Petri de Dyznos, nobili comitatus Hontensis; salutem, gratiamque nostram regiam et favorem. A claro lumine throni regie maiestatis, velut e sole radii, nobilitates legitimo iure procedunt et omnium nobilitatum insignia regia dependent claritate, ita ut omne nobile generositatis insigne a gremio proveniat regie maiestatis. Sane, tum ad nonnullorum fidelium nostrorum humilime supplicationis instantiam, per eos pro parte tua, nostre propterea porrecte maiestati, tum etenim consideratis tuis fidelitatibus et fidelium obsequiorum gratuitis meritis, quibus tu, uti didicimus, prefato regno nostro Hungarie, sacreque eius corone regie, et tandem etiam nobis, sub locorum et temporum diversitate, iuxta tue possibilitatis exigentiam, cum omni fidelitatis constantia… tisque animi zelo studuisti, eoque ferventius et diligentius in posterum studebis complacere, quo te et tuos singularibus honorum gratiis a nostra celsitudine conspexeris fore insignitos, tibi et per te Ladislao, filio Nicolai de prefata Dyznos, fratri tuo condivisionali, item Johanni, filio Ladislai de Cher, necnon Stephano et Johanni, filiis Pauli de Zarchaad, nepotibus tuis vestrisque heredibus et posteritatibus universis, hec arma seu nobilitatis insignia, prout et quemadmodum ipsa arma seu nobilitatis insignia in principio seu capite presentium litterarum nostrarum, suis appropriatis coloribus, arte pictoria figurata sunt et distinctius expressata, animo deliberato et ex certa nostre maiestatis scientia, dedimus et contulimus, immo ex habundantiori plenitudine nostre specialis gratie concedimus et. presentibus elargimur, ut vos ac heredes et posteritates universe pretacta arma seu nobilitatis insignia more aliorum armis utentium, a modo in posterum ubique in preliis, hastiludiis, torneamentis, duellis ac aliis omnibus exercitiis nobilibus et militaribus, necnon sigillis, velis, cortinis, anulis, papilionibus et generaliter in quarumlibet rerum et expeditionum generibus, sub mere et sincere nobilitatis titulo, quali vos ab universis et singulis cuiuscunque preeminentie, status, gradus vel dignitatis existant insignitos dici, ac veros nobiles nominari… volumus et etiam reputare, gestare, omnibusque et singulis gratiis, honoribus et libertatibus, quibus ceteri proceres, nobiles, milites et clientes regni nostri armis utentes quomodolibet consvetudine vel de iure freti sunt et gavisi, frui, gaudere valeatis, de talismodi singularis et specialis nostre gratie antidoto merito exultetis et tanto ampliori studio ad honorem nostre maie statis vestra de cetero solidetur intentio, quanto vos largiori favore regie preventos esse conspicitis et munere gratiarum. In cuius rei memoriam, firmitatemque perpetuam, presentes litteras nostras, secreto sigillo nostro, quo ut rex Hungarie utimur, inpendenti munitas, duximus concedendas. Datum Bude, feria secunda proxima post festum beati Gregorii pape, anno domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo sexto, regnorum nostrorum anno Hungarie etc. sextodecimo, Bohemie vero tertio.
A czímer, mely az oklevél jobb oldalán, a sorok elébe van festve, a balra vagyis az oklevél szövege felé hajlott dobor pajzs kék mezőjében, teljes fegyverzetben álló pánczélos vitéz törzsét tünteti elő, jobb kezében kivont karddal s fején sisakkal, melyet vörös, fehér és kék tollak díszítenek s melyről körülkötött fehér kendő hosszú végei lengnek alá.
A balra fordított s szintén kék, vörös és fehér tollakkal díszített csőrsisak oromdíszét hasonló pánczélos vitéz képezi.
Az egyszerűn tagozott sisak-lebbentyűk mind két felől kék-vörös színeket tüntetnek fel.
A czímerkép arányai a következők: Összes magasság 11,1 ctmr., ebből esik a pajzsra 4,5 a sisakra 2,2, az oromdíszre pedig 4,4. A pajzs szélessége 3,8 ctmr.
Ezen czímerkép, így a hogy ránk jutott, a befejezetlenség bélyegét viseli magán s művészi kivitel tekintetében mögötte áll a Zsigmond király 68korabeliek szebb példányainak, mely körülmény abban is leli magyarázatát, hogy V. László király gyermek- és ifjúkorát nagyobbára külföldön töltvén, uralkodásának csak is utolsó két évében s akkor is mindössze csak három ízben tartózkodott nehány hónapon át Budán, ennélfogva ott sem állandó udvart, sem pedig czímerek festésével megbizott jelesebb művészeket nem tartott.
KUBÍNYI FERENCZ.
