A BILKEI LIPCSEY CSALÁD. (Második és befejező közlemény. Hat czímerrajzzal.) | Turul 1883-1950

A BILKEI LIPCSEY CSALÁD.
(Második és befejező közlemény. Hat czímerrajzzal.)

Ezekben elmondottuk azon Bilkei Lipcseyek történetét, kiknek leszármazása Bilkey Karácson vajdától szakadatlanúl lehozható volt, van azonban még több oly családtagról tudomásunk, kiket elegendő adatok hiányában ma még nem helyezhetünk el a családfán, ilyenek:

Lipcsey Szaniszló, a ki 1463-ban királyi ember volt.

Anna, 1540 körül Ilosvay Orbán felesége.

Miklós, a ki 1568–70 között született, 1609-ben Bilkén lakott, és 1631-ben beregmegyei táblabiró volt.

Pál, a ki 1581-ben született és 1631-ben még életben van.

Márton, a ki 1595-ben együtt tesz óvást Bilkey Máténé ellen a bilkei, rákóczi és dobrókai jószágok eladása miatt, a ki 1641-ben beregmegyei táblabiró s még 1651-ben említtetik.

Máté, a ki 1608-ban Lipcsén lakik, máramarosi esküdt, 1630-ban pedig szolgabiró. Ez azonban aligha a Bilkei Lipcseyek közé tartozik, hanem valószinűleg Lipcsey Elek ágából való.

János, a ki 1609-ben beregmegyei táblabiró, nem lehetetlen, hogy azonos a II. László ágán lévő XI. Jánossal.

Dobrókai Lipcsey János, a ki 1561-ben született s 1588-ban említtetik.

Ifjú Gábor, a ki 1629-ben néhai Bilkey Miklós fia Bálint nevében beperli nevezett Bilkey Miklós leányát Annát, Lipcsey Sándornét és Borbálát Supán Péternét a bilkei, rákóczi, dobrókai és szajkófalvi birtokok visszatartásáért, mely birtokokat gyámjok, Bilkey János adott volt át nekik. Ezen Gábor özvegye Kölcsey Klára még 1664-ben is életben van.

Zsigmond, kinek neje, Zoltán Pál és Csúzy Erzsébet leánya, Zoltán Anna, elébb Komlósy Pál özvegye, 1640–69 között élt.

Anna, a ki 1640-ben Kisfalusy Péter beregmegyei alispán neje volt.

Borbála, a ki elébb Munkácsy Péter deák özvegye volt, 1657-ben pedig Vékei Ruszka István felesége, midőn férje különféle jószágokat hagyományoz neki végrendeletileg, mivel 1000 forintját elköltötte volt, s a kinek fia Ruszka István és leánya Ruszka Erzsébet, discretus Szentpétery Jánosné részére 1658-ban az iránt tartatik tanúkihallgatás, hogy a női ág örököl-e a bilkei birtokokból.

Zsigmond, a ki 1670-ben született.

164Sámuel, a ki 1688-ban született.

György, a ki 1691-ben született.

János, kinek fia Mihály 1629., 48. és 54. években említtetik.

Imre, a ki 1689-ben fordúl elő.

János, a ki fiának Mihálynak iskoláztatására zálogba adott 1746-ban Miszliczén egy jobbágy telket 30 vonás forintért Lipcsey Péternek; lehet hogy ezen János egy személy azzal, a ki 1747-ben beregmegyei rendszerinti esküdt volt, de bizonyosan más János az, a ki 1752-ben helyettes esküdt volt.

István, a kinek Samy Évától született fia András 1762-ben élt.

János, a kinek ugyanazon Samy Évától született fia István szintén 1762-ben említtetik.

Mária, a ki 1731-ben Szabó Dániel felesége.

Alsó-Rónai Lipcsey Sámuel, a kinek neje, Vajnághy Anna, 1731-ben élt; ez a Sámuel bizonyosan Lipcsey Elek ágából való volt.

Péter, a ki Miszticzén egy telket adott el 1781-ben az ottani zárdának 100 forintért.

János fia Zsigmond, a ki 1798-ban a franczia háborúkor kapitány volt.

György, a ki nejével Gorzó Zsófiával Lipcsén egy telket vett zálogba sógorától, Gorzó Lászlótól, 100 vonás forintért.

Nem a Bilkey Lipcsey családból valók, hanem a Nagylucsei Dóczy család tagjai:

Lipcsey Katalin, 1524-ben Kapy Miklósné, Anna, 1526-ban Kapy Lászlóné és István, a kinek 1560-ban Hatthy Zsófia volt a neje.

Élt a XVII. század közepén egy Öreg Bilkei Lipcsey Gergely, kit szintén nem tudunk Karácson vajda utódai között elhelyezni, a tőle leszármazottak a mellékelt táblán láthatók:

IV. TÁBLA.
Öreg Bilkei Lipcsey I. Gergely 1653. (Ubrizsi Pesthy Petronella. 1669.) I. László 1648–1669. (Bodonyi Anna.) Erzsébet 1656. (Korláthné.) II. Gergely 1648–1656. (Báncsy Zsuzsanna.) Ifj. I. Péter 1656–1670. (Bilkey Fruzina 1656.) I. András. Folytatása az V. táblán. II. László 1700. Zsigmond 1688–1717. Öreg I. János 1669. (Mokcsay Dorottya.) II. György. Borbála 1688–1713. (Ignéczy István.) Dániel 1666–89 (1. Vinnay Dorottya. 2. Komlósy Erzsébet 1680–1731.) I. György 1750. Pál 1749. (Zoborszki Margy Zsuzsanna.) I. Sándor 1749. III. László. Ignéczy Krisztina. (Ilosvay Bálint.) II. János 1779–81. II. Sándor 1771–1781. 2-tól III. Sándor. 1731 † Klára 1768 (Hadpataki Pataky István.) Mária 1766. (Pajzos Zsigmond 1766) II. András 1687–1704. (Kisfaludi Révész Dora 1704.) † III. György 1687–1703. (Samely Éva.) † Rebeka 1687. (Török Ferencz 1687.) III. János. Simon. idősb Demeter 1782. I. István 1782. ifjú Demeter 1782. III. András 1782.

Lipcsey Gergely Bélyben, Zemplénmegyében 1653-ban egy nemesi udvarházat kapott Sennyey Ferencztől beiratképen 250 forintért. Neje ungmegyei Ubrizsi Pesthy Petronella volt, kitől négy fia és egy leánya maradt: I. László, II. Gergely, I. Péter, I. András és Erzsébet, egy szintén ungmegyei Korláth-Helmeczi Korláth felesége.

I. László elzálogosítja bilkei, lipcsei és rákóczi birtokait nejének, Bodonyi Annának 1648-ban 600 forintba. 1660-ban végrendeletet tesz, melyben nejének Bilkén két és Rákóczon egy jobbágy telket hagyományoz beiratképen 300 forintért, s ugyanazon évben semmisnek és érvénytelennek nyilvánítja azon kötelezvényét, melyet tőle báró Perényi György kicsikart, midőn őt Nagy-Idán fogva tartotta; 1669-ben óvást emel az édes anyja Pesthy Petronella által elzálogosított egy bizonyos jobbágy miatt. Két fia maradt: Zsigmond és II. László.

II. László Szőllősvég-Ardón lakott, midőn 1700-ban 16540 magyar forintot vett fel Szenczy Dánieltől azon lipcsei jobbágyra és telekre, melyet még atyja zálogosított volt el 410 forintért Pápay Istvánnak; akkor már élt fia I. György, de ennek sorsáról semmi tudomásunk sincsen.

Zsigmond 1688-ban Bilkey Miklóssal együtt ellentmondott azon egyességnek, melyet Ignéczy Istvánné Lipcsey Borbála és testvére Dániel, néhai ifjabb Lipcsey Péter és Bilkey Fruzsina gyermekei, egymás között kötöttek volt a bilkei jószágok iránt a fiú ág hátrányára, és tiltakozott Bilkey Ferencz özvegye Farnossy Fruzsina ellen, a ki unokáját Lipcsey Dánielt magánál tartotta s e czímen a lipcsei birtokokat bitorolta. 1700-ban még 200 magyar forintot vett fel bátyjával Lászlóval együtt Szenczy Dánieltől a már említett lipcsei telekre s a rajta ülő jobbágyra. Gyermekei, úgy látszik, nem maradtak.

II. Gergely 1656-ban testvéreivel László, Péter és Andrással együtt zálogba adott valami máramarosi részbirtokot nővérüknek Erzsébetnek, 100 forintért. 1671-ben Beregmegye egyik szolgabirája volt. Nejétől Báncsy Zsuzsánnától egy fia maradt: Öreg I. János, a ki 1669-ben említtetik, s kinek feleségétől Mokcsay Dorottyától három fia született: Pál, I. Sándor és III. László.

I. Sándorról 1749-ben tétetik említés.

Pálnak, ki szintén 1749-ben iratik élőnek, nejétől Zoborszki Margy Mátyás és Nagyváradi Stépán Mária leányától, Zsuzsannától csak két leánya maradt: Klára, 1768-ban Hadpataki Pataky Istvánné, és Mária, a ki 1766-ban Pajzos Zsigmond felesége volt.

III. Lászlónak két fia volt: II. János és II. Sándor.

II. János Kerészben lakott Ungmegyében, de birt Lukován is, 1779. és 1781-ben említtetik, utódai ismeretlenek.

II. Sándor 1771-ben érvénytelennek nyilvánította azon szerződést, melylyel szeretvai birtokát eladta volt 70 forintért Kasa Pálnak és feleségének Olcsváry Máriának. Volt Lukován is jószága, de 1781-ben Szatmármegyében lakott Ilken. Utódairól nincs tudomásunk.

I. Péter 1670-ben eladta a bilkei udvarházban levő részét 100 forintért Lipcsey id. Péter fiának Mihálynak. Neje Bilkey Ferencz és Fornossy Fruzina leánya Bilkey Fruzina volt, a ki utóbb 1688-ban Horváth János feleségeként említtetik, s kitől két fia és egy leánya született: II. György, Dániel és Borbála, Ignéczy Istvánné.

Dániel Sennyey Albert jószág-igazgatója volt, s mint ilyen, Páczinban egy nemesi udvarházat kapott 1666-ban beiratképen, 300 forintba; ugyanezen évben óvást emelt bizonyos nagytárkányi háznak és teleknek Sennyey Ferencz által Majos Jánosnak és fiának Ferencznek szándéklott eladása ellen, minthogy ezen fekvőségek előzetesen neki jutottak osztályrészül. Első neje Vinnay Dorottya volt, a ki férjét végrendeletileg örökösévé tette. Második nejétől, Komlósy Benedek és Csebi Pogány Zsuzsánna leányától, Komlósy Erzsébettől, egyetlen fia maradt III. Sándor, a ki 1731-ben még életben volt, de utódai nem maradtak.

II. Györgynek négy fia és egy leánya volt: II. András, III. György, III. János, Simon és Rebeka, Török Ferenczné.

II. András, III. György és Rebeka felvevén a beiratási összeget, 1687-ben visszabocsájtják Sennyey Istvánnak azon páczini udvarházat és korcsvai puszta telket, melyeket nagybátyjok Dániel kapott volt Sennyey Alberttől. 1704-ben Klobusiczky Jánostól Ágcsernyőn egy puszta jobbágy telket kapott Lipcsey András beiratképen 100 forintba, s még ugyanazon évben végrendeletet tett neje Kisfaludi Révész Dorottya javára. Gyermekei nem maradtak.

III. György 1687-ben máramarosi esküdt volt, 1703-ban zálogba vett Ágcsernyőn két jobbágyot 200 forintért Jászay Imrétől és Klobusiczky Jánostól; de erre rövidesen elhalálozott s neje Samely Éva már 1704-ben Horváth Ádám felesége volt, a midőn valami részbirtokot szerzett Őrben 200 forintért Eöry Sándortól. Utódai nem maradtak.

III. Jánosnak két fia maradt: ifjú Demeter, a ki 1782-ben Örvénden és III. András, a ki ugyanakkor Ér-Kakadon lakott Biharmegyében. Utódaikat nem ismerjük.

Simonnak szintén két fia volt: id. Demeter és I. István, a kik 1782-ben Oroson laktak Szabolcsmegyében. Ezek utódait sem ismerjük.

I. András ágát az V. tábla mutatja.

166V. TÁBLA.
Lipcsey I. András 1656 † 1668. (Kállay Erzsébet. 1662.) II. András. 1679. ifjú IV. János. I. József. 1781. II. István. 1781. V. János szül. Gácsfalván 1784. II. József szül. Gácsfalván 1788. Ottilia. Anna. Katalin. VI. János szül. Trázson 1826. (Tóth Mária.) VII. János sz. 1816-ban. † Ottilia sz. 1818-ban † Katalin. sz. 1820-ban. III. József sz. 1822-ben. (Répássy Julia.) Anna sz. 1826-ban. Mária sz. 1834-ben. † Szidonia szül. 1856. (Streit Ferencz.) Irén szül. 1857. (Tóth Béla.) Aurél szül. 1858 † 1882. Aurora szül. 1859. Albin szül. 1860. 1894-ben körjegyző Garam-Szőllősön. Kornélia. szül. 1866. Irma szül. 1869. † 1880. Paulina szül. 1845-ben (Timkó Antal.) Ferencz szül. 1848-ban † 1858-ban. Samu szül. 1852-ben † 1854-ben. IV. József szül. 1855-ben. orsz. magyar iparművészeti muzeumi titkár Budapesten. (Fábry Karola.)

I. András 1667-ben máramarosmegyei alsó járási főszolgabiró volt, de már 1668 április 12-én néhainak iratott. Neje Nagy-Kállói Kállay Ferencz leánya, Kállay Erzsébet volt, a kinek egyik nővére, Borbála, Borbély István özvegye, a másik pedig, Klára, báró Perényi Zsigmondné volt 1662-ben. Csak egy fia ismeretes, II. András, a ki 1679-ben tiltakozott valami páczini telek miatt, melyet Sennyey Mária elfoglalt volt. Fiának IV. Jánosnak fiai: I. József és II. István 1781-ben mindketten Abaújmegyében Visolyban laktak.

II. István utódait nem ismerjük.

I. József Visolyból Gácsra költözött. Két fia maradt: V. János és II. József.

V. János Gácsfalván született 1784 január 29-én, elébb Füleken, utóbb Nagy-Surányban lakott Nyitramegyében, tiszttartó volt a gróf Berchtold családnál. Gyermekei közül VI. János született Trázson 1826 február 23-án, 1847-ben gyógyszerészi oklevelet nyert, s Stomfán gyógyszertárt nyitott, melyet 1852-ben eladván, Tardos-Kedden szolgabirónak neveztetett ki, utóbb tiszteletbeli főszolgabiró volt Nagy-Surányban, 1888-ban tardos keddi körjegyző lett; meghalt 1889 november 23-án. Gyermekeit a leszármazási tábla mutatja.

II. József 1788-ban született Gácsfalván, meghalt 1853-ban, gazdatiszt volt Gácson. Gyemekei a táblázaton láthatók, közülök III. József 1822-ben született. Neje Répássy Julia. Gyermekeik közül Ferencz és Samu kiskorukban haltak el, Paulina Timkó Antal felesége, IV. József pedig jelenleg (1894) az országos magyar iparművészeti múzeum titkára Budapesten.

Valószinűleg ez ághoz tartozik Karolina, a ki 1870 táján Balassa-Gyarmaton apácza volt és Józsefnek egy leánya, a ki Barancsi Józsa N. huszárőrnagy felesége.

Még egy ága van a Bilkey Lipcsey családnak, melyet szintén nem köthetünk össze a családfával, de melyet (legalább nagyobb részében) szintén lehozhatunk napjainkig. Ezen ágnak őse Tamás fia Mihály.

Mielőtt ezen ág történetének elmondásához fognánk, bemutatjuk a származási táblázatot.

167VI. TÁBLA.
Bilkey Lipcsey I. Tamás. I. Mihály szül. 1583–1638. (Bilkey Katalin.) Zsuzsanna 1652. (Uray Miklós 1652.) öreg I. Péter 1639–1668. (Dolhay Fruzina özvegy 1692.) II. Mihály. Folytatása a VII. táblán. I. György 1684. † 1697 előtt. Ambrus szül. 1668–1727. Mária 1697–1713. (Hodossy Ferencz 1697.) Judit 1694–1709. (1. Fúló János. 2. Tolvay János 1697.) Erzsébet. (Diafalvy András.) I. István 1697–1698. II. Péter 1731. I. János 1731–1735. (Ilosvay Mária.) öreg I. Ferencz 1773. csendbiztos 1802. ifj. II. Ferencz 1802. II. István. I. Antal orosz pap Miszticzén † I. Sándor megyei esküdt † III. Péter asztalos † I. Zsigmond † Ágnes. (Gorzó Simon.)

VII. TÁBLA.
Lipcsey II. Mihály, a ki a VI. táblán. (1. Mokcsay Borbála 1670. 2. Pankotay Erzsébet.) 1-től Erzsébet 1707. (Bégányi András 1707.) Mária 1707. (Nemes György 1707.) 2-tól I. Gábor 1700–1739. (Morgay Judit 1717.) I. Imre 1737. (1. Zattler Katalin. 2. Miklós Erzsébet.) Ádám. Folytatása a VIII. táblán. II. György. Folytatása a IX. táblán. I. József. (Szabó Sára.) Éva. (Pásztor János. III. Ferencz (Péczhy Sára.) II. Imre katona. I. Pál katona. Erzsébet. (Bakó László.) II. Gábor. Julia. II. Antal. (Móricz Veronika.) Lidia. (Gerő Ferencz.) IV. Ferencz. III. Gábor. (Lipcsey Mária.) III. Imre. (1. Jaan Ludovika. 2. Bottlik Lidia.) IV. Imre. II. József. Barabásban. Antonia. (Lipcsey Gedeon.) Veronika. (Pogány Albert.) I. Miklós. I. András. (Plesko Zsófia.) Mária 1894. (Lipcsey VI. József 1894.) 2-tól Szeréna 1894. (Kékesy Dezső 1894.) Árpád. Attila. Eglantin. Imre. Pálma. II. András Fúló-Kércsen. (Szentpétery leány.) Katalin 1894. (Vihnyey Szombathelyi András főszolgabiró 1894.) Andor 1894. Szerena 1894. Ida 1894.

168VIII. TÁBLA.
Lipcsey Ádám 1737, a ki a VII. táblán. (Farkas Erzsébet.) Kata. (Szegedyné.) III. József. (Szokoly leány.) III. Mihály. (Apáthi Kopolcs Zsuzsanna.) IV. Mihály. V. Imre. IV. József. (Bessenyey Zsófia.) Éva. (Szigethi Vass György.) Anna. (Egyedffyné.) Julianna. (Lövey György.) III. György. (Komjáthy Flóra.) Flóra. (Szathmáry Gábor.) III. András. (Pápay Zsófia.) I. Sámuel. (Lipcsey Teréz.) Dénes. (Vajda Eszter.) Mihály.

IX. TÁBLA.
Lipcsey II. György 1737–1802, a ki a VII. táblán. (Gerzsenyi Gerzsenyi Krisztina.) Borbála. (Bathó Mihály.) Éva. (Nagy Mihály.) II. Sámuel. (1. Széky Klára. 2. Pottornyay Lidia.) V. József 1779–1821. (Somossy Zsuzsa.) † 1-től Károly. (Jaán Erzsébet.) 2-tól Gedeon. (Lipcsey Antonia.) Lajos. Folyt. a X. tábl. II. Zsigmond. IV. Péter. Folyt. a XI. tábl. Mária. (Lipcsey Gábor.) Teréz. (Lipcsey Sám.) VI. József 1894. (Lipcsey Mária.) Julianna. (Komjáthy Imre.) Elemér Amerikában. Árpád hadnagy, épitész-mérn. Margit. (Dr. Bartha Béla.) Ilona. (Sarkadi Nagy István.) Gábor honvédhadnagy. Anna. Zoltán. Ákos.

X. TÁBLA.
Lipcsey Lajos, a ki a IX. táblán. (Kis-várdai Papp Zsuzsanna.) Zsuzsanna szül. 1842. (Pap Elek, országgy. képviselő.) Tamás főszolgabiró 1894. (Beniczky Gabriella.) Ilona szül 1845. (Beniczky Béla.) Mór. (Mező-Madarasi Madarassy Malvin.) Lajos. Tamás. Gabriella. Márton. Malvin szül. 1874. ápr. 16. Ferencz szül. 1875. ápr. 2.

XI. TÁBLA.
Lipcsey IV. Péter, a ki a IX. táblán alügyész, főszolgabiró. Királyi közjegyző 1894. (Hoffmann Malvina.) Ádám író. Lidia. Mária. Péter. Ilona. Erzsébet. Johanna.

169A VI. táblán álló Lipcsey. Tamás fia I. Mihály 1583-ban született. 1634-ben Beregmegye táblabirájának választotta. Neje Bilkey Gergely leánya, Bilkey Katalin volt, a ki atyja összes birtokainak egyharmadát kapta hozományúl. Egy fiuk maradt, I. Péter, és egy leányuk, Zsuzsánna, a ki Uray Mihály és Báthory Zsuzsánna fiához Uray Miklóshoz ment nőül és testvérével Péterrel 1652-ben osztozott meg.

I. Péter 1651-ben tiltakozik Bilkey István ellen az ökörmezei, ripinyei, sebespataki, lazánki, bilkei, rákóczi, dobrókai, szajkófalvi és lukovai jószágok elidegenítése miatt. 1659-ben királyi ember volt, 1667-ben pedig beregmegyei táblabirónak iratik, 1684-ben már nem élt, midőn özvegy Dolhay Fruzina eltiltja fiát Györgyöt birtokai eladásától, s mindenkit azok megvételétől. I. Péternek nevezett nejétől négy fia és három leánya maradt: II. Mihály, a már említett I. György, Ambrus, I. István, Mária, Judit és Erzsébet. Mária 1697-ben Hodossy Ferenczné volt, 1713-ban már özvegy. Judit elébb Fúló Jánosné, utóbb 1697-ben Tolvaj János neje. Erzsébet pedig Diafalvy András felesége volt.

I. Györgyről azonkívül, hogy 1684-ben birtokait el akarta adni, egyéb adat nem maradt reánk; 1697-ben már nem élt.

Ambrus 1668-ban született. 1677-ben megosztozott testvéreivel, 1709-ben testvéreivel Mihálylyal és Judittal kéri Rákóczy Ferencz fejedelemtől, anyja jogán, a magvaszakadt Dolhay György birtokait. 1717-ben zálogba adta egy lukovai Fanta János nevű jobbágyát két fiával együtt Szenczy Ferencz szőllősi harminczadosnak (ki utóbb 1732-ben munkácsi harminczados volt) és nejének Sarmasághy Zsófiának 80 forintért és 2 véka árpáért.

Ezentúl nem hallunk Ambrus felől semmit; gyermekei, fiai legalább nem maradtak.

I. István zálogba vett Diafalvy Jánostól 1698-ban valami új-holyatini jobbágyot 70 forintért. Két fia maradt: II. Péter, I. János.

II. Péternek csak egy fia volt, id. Ferencz, a ki 1773–75-ben beregmegyei esküdt volt, 1802-ben pedig csendbiztos és a bilkei nemesség főbirája, midőn unokatestvérével, ifjabb Ferenczczel és rokonával Lipcsey József beregmegyei főjegyzővel ellentmondott Bartóffy András beiktatásának néhai Bilkey Miklós magvaszakadtán annak bilkei birtokába, azt állítván (a minthogy úgy is van), hogy Bilkey Miklóssal nem halt ki a Bilkey család, mert az, a Lipcsey és Gorzó elnevezés alatt, két vonalon is virágzik. Id. Ferencznek három fia maradt: Antal, Sándor és Péter.

Antal orosz pap volt Miszticzén, Sándor beregmegyei esküdt, Péter pedig asztalosmester, gyermekei egyiknek sem maradtak.

I. János 1731. és 32-ben beregmegyei esküdt, 1735-ben pedig szolgabiró volt, nejétől Ilosvay Máriától két fia született: ifj. Ferencz és István.

Ferencznek fia Zsigmond utódok nélkül halt el.

Istvánnak egyetlen leányát Ágnest Gorzó Simon vette nőül.

II. Mihály (a VII. táblán) 1670-ben zálogba vette Lipcsey ifjú I. Péter (a IV. táblán) részét a bilkei udvarházból 100 forintért, s még ugyanazon évben egyezségre lépett feleségével Mokcsay Borbálával a bilkei udvarházbeli rész iránt. 1690-ben és 93-ban mint beregmegyei táblabiró említtetik. Második neje Pankotay Erzsébet leszármazását ide jegyezzük:

Szemere Sebestyén 1503. (Bornemisza Anna.) Szemere Zsigmond. Szemere Anna. (Váradi Pankotay János.) Pankotay György. (Rácz Katalin.) Pankotay Erzsébet. (Lipcsey Mihály.)

Első nejétől két leánya maradt: Erzsébet, 1707-ben Bégányi Andrásné és Mária, szintén 1707-ben Nemes György házastársa. Pankotay Erzsébettől csak egy fiú született: I. Gábor.

Más Lipcsey Mihály az, s minthogy Német-Lipcsei Bergernek is neveztetett, bizonyosan nem is a Bilkey Lipcseyek közül való, a ki 1638-ban zemplénmegyei ladmóczi birtokát 200 forintba írta be visszaválthatólag Keresztes Istvánnak, 1640-ben pedig két darab földet adott zálogba (nincs megírva, hogy hol) Bodó Lajosnak 40 forintért. 1641-ben Nagyszeretvai előnevet visel és birtokot cserél Buthkay Andrással és Györgygyel Nagy-Szeretván és Buthkán s még ugyanazon évben az ungmegyei Vajánban egy néptelen «Gál Mátyás» nevű telket adott zálogba 200 forintért Csicseri Jóbos Ferencznek, 1643-ban pedig Ladmóczon zálogosított el egy fél jobbágy 170telket Ubrizsi Pesthy Gábornak 200 forintért. 1650-ben egyezkedik Csicseri Jóbos Ferenczczel a csicseri, vajáni és puszta-újfalusi részbirtokok iránt, 1654-ben megveszi felesége Dobróczy Mária nagyszeretvai egész udvarházát és két jobbágytelkét 1607 forintért. Fia lehetett azon Lipcsey Jeremiásnak, kinek neje Gyulai Vas Borbála (elébb Hetey Andrásné) 1630-ban vett fel 900 magyar forintot gróf Drugeth Jánostól Orosz-Volova zemplénmegyei faluért, mely nála ennyiért volt zálogban.

Lipcsey I. Gábor anyja, Pankotay Erzsébet után örökölte a tisza-füredi és puszta-kócsi birtokokat Hevesmegyében. 1700-ban rokona Füredi Rácz Péter részére meghatalmazványt állított ki, de azt 1701-ben visszavonta, mert Rácz Péter Tisza-Füred felét elidegenítette. 1702-ben zálogba adta Tisza-Füred és a kócsi puszta felét, kivéve Váradi Rácz Péter, Szeleczky Márton és Herr Mátyás egy-egy nemes telkét, 750 forintért Glöckelspergi Ditrich Jánosnak és feleségének Hiling Zsófiának. 1704-ben Ökörmezőn egy telket vett zálogba Bilkén lakó Lipcsey Istvántól, de azt utóbb 1739-ben Csernel Zsigmondnak adta át, kinek özvegye Zidra Katalin 1755-ben Nyárba Jaczkónak engedte. 1717-ben Bilkéről Barabásba költözött lakni. 1731-ben Pankotai Józsa Istvánt vallotta meghatalmazottjának. A beregmegyei táblabirák között neve 1714-ben fordul elő.

Nejétől, Morgay Judittól három fia maradt: I. Imre, Ádám és II. György, Morgay Judit leszármazását ezen kis táblázat mutatja:

Subich Tamás. (Berencsény Ilona.) Subich Pál. (Pongyalaki Galambos István leánya Judit.) Subich Katalin. (Morgay Imre.) Morgay Judit. (Lipcsey Gábor.)

Imre utódai a VII. táblán láthatók, közülök III. Imre 1845-ben Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék főügyésze volt, az 1848–49-ki szabadságharczban való részvétéért fogságot szenvedett, 1861-ben Heves vármegye II. alispánjának választatott, de ezen tisztségről rövidesen leköszönt. Meghalt 1882 január 29-én, életének 71-ik évében.

Első nejétől Kövi Jaán Ludovikától, (ki 1868 július 4-én halt el), gyermekei nem maradtak, második feleségétől, Bottlik Lidiától született gyermekeit a leszármazási tábla mutatja.

Lipcsey Ádám ágazata a VIII. táblán látható.

II. György (a IX. táblán) Tisza-Füredre költözött, 1792-ben vett ki Beregmegyétől nemesi bizonyítványt. Neje Gerzsenyi Gerzsenyi Krisztina volt, kinek leszármazását itt bemutatjuk:

Görbedy László. (Szepessy Anna.) Görbedy Katalin. (Uray Sándor.) Uray Borbála. (Péczely Péter.) Péczely Sándor. (Olasz Krisztina.) Péczely Katalin. (Gerzsenyi Mihály.) Gerzsenyi Zsigmond. (Baghy Erzsébet.) Gerzsenyi Krisztina. (Lipcsey György.)

Lipcsey II. György fia József Beregmegyében maradt, s ott 1779-ben aljegyző, 1784-ben tiszti alügyész, 1785-ben tiszti ügyész, 1793–1802-ben főjegyző volt; közben 1798-ban alispánnak is jelöltetett, 1802-ben a pozsonyi országgyűlésre, 1807-ben pedig a budaira küldetett követül, de utóbbiról lemondván, törvényszéki ügyekben másod alispánnak helyettesíttetett. Református vallásának buzgó híve lévén, 1791-ben negyedik segédgondnok, 1808-tól 1821-ig pedig tractualis főkurátor volt. Birtokai voltak Dányádon, Milotán, Nagy-Szekeresen, Bilkén, Márokban, Adonyban, Hetényben, Gacsályon, Ugornyán, Papiban, Tisza-Vidén és Barabásban. Elébb Márokban lakott, utóbb Barabásba tette át lakását, a hol el is halálozott. Neje Somossy Zsuzsánna 1823 előtt halt el, gyermekeik nem maradtak.

Testvére Sámuel Tisza-Füreden lakott, első neje Széki Széky Klára volt, a másodikkal Pottornyay N. és Kubinyi Mária leányával Pottornyai Lidiával Pottornyán esküdött meg. – Családját második feleségétől született fiai: Gedeon, Lajos és Péter terjesztik napjainkig.

Gedeon fia József, tisza-füredi nagybirtokos leányát Margitot 1887 deczember 27-én vezette oltárhoz dr. Bartha Béla eperjesi jogakadémiai tanár.

171Lajos született Tisza-Füreden 1810-ben, meghalt Kisújszálláson 1878 január 8-án. Neje Kisváradi Papp Zsuzsánna, kitől két fia és két leánya született: Tamás, Mór, Zsuzsánna és Ilona.

Várady István. Döghey Zsuzsánna. Várady Sára szül. Kisujszálláson 1810. Kisvárdai Papp Lukács. Esküvő Kisujszálláson 1820-ban. Papp Zsuzsánna szül. Kisujszálláson 1821

.Mező-Madarasi Madarassy Ferencz. Esküvő Kolthán (Komárom megye) Galanthai Fekete Krisztina. 1808. november 27. Eszenyi Gábor. Esküvő Berzétén (Gömör megye) Diószeghy Anna. 1825. körül. Madarassy Károly szül. Tasson 1820. Eszenyi Emilia szül. Peérben 1830. Esküvő Szalóczon (Gömör megye) 1850. május 15. Madarassy Malvina. (Lipcsey Mór.)

Tamás született Kisújszálláson 1843-ban. 1887–1894 hevesmegyei főszolgabiró Tisza-Füreden, nejét Beniczei és Micsinei Beniczky Gabriellát 1868-ban vette nőűl Vadkerten Pestmegyében.

Mór született Kisújszálláson 1847 márczius 6-án neje Mező-Madarasi Madarassy Malvina, született Tasson Pestmegyében 1854 szeptember 15-én, esküvő ugyanott 1873 május 1-én.

Lipcsey IV. Péter (a XI. táblán) 1848-ban Hevesmegye első alügyésze, 1861-ben pedig tiszajárási főszolgabirája volt, jelenleg királyi közjegyző Egerben. Fiai közül Ádám hirlapszerkesztő, kiváló tollú beszélyíró.

A család ősei a beköltözködéskor a keleti egyház szertartásait követték, de már a harmadik, negyedik nemzedék a latin szertartásra tért át; röviddel utóbb elfogadták a reformált hitet, s csak a múlt század végén tért vissza egy-kettő a keleti egyházhoz.

I. szám.

2. szám.

A Lipcseyek czímere egyenlő az Ilosvay, Komlósy és Gorzó családok czímerével. Négy részre osztott pajzs, az 1-ső és 4-dik osztály vörös, a 2-dik és 3-dik pedig kék, a elsőben arany királyi (néha herczegi) korona, a másodikban hajlított pánczélos (néha vörös ruhás) kar görbe kardot tartva markában, harmadikban egymás felett két hal s a negyedikben zöld talajon (a régibb pecséteken a zöld talaj hiányzik) két fenyűfa (néha egy fenyü és egy tölgyfa). Sisak-takaró jobbról kék-arany, balról vörös arany. Oromdísz hiányzik. Lásd az 1. és 2. számú rajzokat, az első Lipcsey József pecsétje, Beregszáz 1787 aug. 9-én, a második Lipcsey Imréé 1861-ben Hevesmegye másod alispánjáé. Ezt a négyelt pajzsú czímert azonban csak a múlt század felé vették fel a Lipcseyek, azóta használják az Ilosvay, Komlósy és Gorzó-családok is,* azelőtt halak képezték (hol kettő, hol négy) úgy a Lipcseyek, mint a Komlósy, Ilosvay és Bilkeyek czímerét. lyen két-halas czímer van a Lipcsey Sándor szolgabiró L. S. kezdőbetűs pecsétjén* (lásd a 3. számú rajzot); oromdísze hajlított pánczélos kar görbe kardot markolva, melyre levágott török fej van feltűzve. Ugyan e czímert látjuk ugyanezen Lipcsey Sándor egy másik, szintén L. S. kezdő betüs pecsétjén (lásd a 4. számú rajzot), melyen azonban az oromdísz egy felálló, mindkét oldalról egy-egy hold-sarlótól kisért nyilvessző.* Négy halat félholddal és csillaggal, közepén egy felálló tölgyfa galylyal Lipcsey Gergely a kurucz ezredes használt L. G. kezdőbetűs pecsétjén* (lásd az 5. számú rajzot.)

A Dolhayak azonban sohasem viselték ezt a czímert. Nagy Iván (Magyarorsz. családai, V. 230. l.) és báró Nyáry Albert (Heraldika vezérfonala, 72. lap) erre vonatkozó állítása tévedés. A Dolhayak czímerét lásd a «Turul» XI. köt. 176. lapon.

Ilosva, 1754 márczius 8.

Bilke, 1772 augusztus 30.

Bilke, 1645 június 1.

1723. szám.

4. szám.

5. szám.

6. szám.

A legrégibb (eddig ismert) Lipcsey czímer azonban egy felhúzott ij ráfektetett nyilvesszővel, (lásd a 6. számú rajzot); ezzel pecsételt Lipcsey János 1525-ben.*

Dolha, 1525 márczius 5.

PETROVAY GYÖRGY.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem