Gergely ága.
Gergely ága.
Waffa-fi Csanád comes harmadik fiának Gergelynek András nevű fia volt. Említi ezt az 1337. évi osztálylevél, mondván, hogy Gergely fia Andrásnak makófalvi birtokrésze osztály alá nem kerül.
Pál országbirónak többször idézett 1344. évi itélő-levele szerint Gergely fia, András, mint peres fél szerepel.*
* Orsz. lt. Dipl. 322.
De 1344-ben már Gergely fia András is, fiaival: Gergely, Balázs, Dénes és Lászlóval vesz részt a birtok-osztályban, mely köztük s a Waffa-vonalon álló I. Barnabás és I. Fülöp unokái közt ment végbe.*
* Br. Wesselényi cs. görcsöni ltára.
Gergely, Balázs és László felől az oklevelek főbbé nem beszélnek s utódjai felől sem tudunk semmit.
Ellenben Dénesnek maradt fia, Péter, a ki Csanád nemzetség biharmegyei birtokai egyikén lakott s a ki a váradi káptalan előtt 1410 február 28-án bevallotta, hogy Pérchy Miklós nékie okozott károk fejében 20 márkát megfizetett.*
* A Mike-pércsi Pércsy család levelei közt Pérchy Árpád birtokában.
Ugyanő ellene indít Putnoky Miklós hatalmaskodás miatt pert, melyet Zsigmond király 1414-ben átküldetni rendelt.*
* Fejér, id. m. X/V. k. 465. l.
E Péternek három fia volt: Péter, András és László, kik 1450-ben a Csanádi prépost részére eszközlött vizsgálatnál, a csanádmegyei haltartók és a halak elfoglalása iránt indított ügyben* mint királyi emberek szerepelnek s kik ellen 1451-ben Varjassy Sebestyén özvegyének Telek nevű birtokán okozott károk miatt Hunyadi János kormányzó parancsára vizsgálat tartatott.*
* Orsz. lt. Dipl. 29489.
* U. ott. Dipl. 14443.
1450-ben Hunyadi János kormányzót és fiát Makóffalvy Péter és Lászlónak tisztjei iktatták be Hód-Mező-Vásárhelybe.*
* Gróf Teleki, Hunyadiak kora, X. k. 256. és 261. ll.
Igen tekintélyes nemesek lehettek; mert kivételesen a többi felsorolt nemesektől «egregius»-oknak neveztetnek s csak Férgeden három tisztjük, illetve udvarbirájuk – judices – volt.
Péter után két fiú maradt: Péter és Albert, kik ismét Makay vezetéknévvel élnek.
A váradi káptalan előtt a két fivér 1520-ban megjelenve, Widy Miklós részére wásári birtokukból két elhagyott telket zálogkép bevallanak.*
* A váradi kápt. 1565 ápril 17-iki átiratából. Becsky cs. ltára a M. Nemz. Múzeumban.
Mielőtt Péter és Albert utódjairól szólanánk, fel kell említenünk, hogy 1498-ban három Makay családtag kap Ulászló királytól czímeres levelet, és pedig nemes Makay Lestár s általa ennek fia, nemes Makay Tamás, valamint nemes Makay Péter s mindkétnemű leszármazottjaik.
E Péternek, Lestárhoz és Tamáshoz való rokonsági fokát az oklevél nem tünteti fel.*
*Eredetben Makói Makay József herheji (Sárosm) birtokos levéltárában. Ez oklevélben a czímer nincs leirva, csak a jobb felső sarkon látható az lefestve. Leírását a következőkben adjuk: Kék mezőben, természetes szinében festett jobb felé forduló, növő szarvas, négyleveles arany koronából emelkedik ki. Szarvai közt négylevelű, piros, közepén sárgás virág (rózsa) van elhelyezve. Sisak, sisak-oromdísz nincs, hanem a gömbölyded pajzs aranyszegélyű szőnyegre van helyezve, mely cseresnyepirosra van festve.
A fent említett Péteren, Albert testvérén kívül e korból más Pétert nem ismerek.
Lehet, hogy ép ez volt a megadományozott is. Előfordul ugyan a még később tárgyalandó kruchói (sárosmegyei) Makayak között is 1467-ben egy Péter nevű. A kettő közül hogy 33melyik kapta e czímert, eldönteni nem tudom. Bizonyos csupán az, hogy e czimert használja négy század óta a család sárosi ága.
Ugyancsak a most említett czímeradományos nemes Makóffalvy Tamás deák és testvére Bálint, ki «Zabó»-nak neveztetik, – lehet, hogy ezt a mesterséget űzte – II. Lajos királytól 1525 október 16-án Szerencsés Imre ajánlata folytán abban a kiváltságban részesíttettek, hogy az egész magyar korona területén, bárhol is legyenek, maguk, valamint mindkét nemű örököseikkel egyetemben, bármilyen census, taxák és a kamara hasznát képező fizetésektől mindenkorra mentesek maradjanak.*
* Hártyán, jól fentartott függő pecséttel, Makói Makay József herheji birtokos (Sárosm.) levelei között. Fasc. 2. 8. nr.
E Tamás egyházi rendbe lépett, s egyszersmind a kamaránál viselt szolgálatot.* E korban ugyanis a kamaráknál papi egyénekre bőven akadunk.
* Orsz. lt. Kamarai levelezések 1546-ból.
Utóbb mármarosi kamara-ispáni állásban találjuk Makay Tamást, miről egy hátrahagyott vaskos könyve is tanúskodik.*
*M. Nemz. Múzeum. Fol. lat. 910. «Extractus rationum magistri Thomae Makay comitis camerarum salium Marmarosiensium, undecima Februarii usque ultimam Decembris anni 1549, intra menses decem cum medio confectarum.»
Az erőszakosságáról ismert Perényi Ferencz, Izabella hive s utóbb fő-tárnokmester, Tamás urat, – akkoron a szepesi káptalan tagját – elfogatta s hosszabb ideig fogságban tartotta; csak hosszas alkudozások, rokonok s jó barátok közbenjárására bocsátotta ki a fogságból; még pedig Berthólty Márton szepesi alispánnak, Kapy Györgynek, Radváni Keczer Ferencznek, Polyánkai Bornemisza Miklósnak, Sóvári Soós Györgynek, Berzevitzy Kristófnak, Palóchai Horváth Kristófnak, Szinnyei-Merse Istvánnak, Chepanfalvi Therek Lenárdnak, Kellemesi Kellemessy Menyhértnek, Ipolthfalvi Ipolthffy Miklósnak, a szepesi káptalan előtt 1545 márczius 15-én két ezer forint lekötése mellett kezességet kellett vállalni, hogy ha Makay Tamás kibocsáttatik, azért Perényi Ferenczen Tamás rokonai vagy sógorai soha semminemű boszút nem állanak s ha e miatt Perényinek mégis bajt okoznának, a két ezer forint vinculum odavész. E feltételt nevezettek a káptalan előtt elvállalván, Makay Tamás megszabadúlt.*
* Orsz. lt. N. R. A. fasc. 930. nr. 38.
Tamás 1552–53 körül halt meg s végrendeletében a királynak 3000 frtot hagyományozott.
E tárgyban ír 1555. évi július 4-én Miksa főherczeg és cseh király Gödény várkapitányának Wernernek, megparancsolván, hogy a néhai Makay Tamás által a felségnek hagyományozott 3000 forintból vegyen át 100 frtot.*
*Orsz. lt. Benigne Resolutiones et Mandata, anno 1555. fol. 43.
A királytól e tárgyban több utasítás is ment a kamarához, így 1555. évi augusztus 16-án felhivatik a kamara, győződjék meg arról, hogy a kérdéses végrendeletnek végrehajtása elrendelhető-e, vajjon a pénz, miről a végrendelet szól, tényleg meg van-e még, vagy nincs?*
*U. ott, Benigne Resol. anno 1555. fol. 98.
Ez az összeg abban a korban elég nagy volt arra nézve, hogy azt Makay Tamás nővérei és vér-rokonai megszerezni iparkodjanak. Folyamodtak is a királyhoz, hogy ez engedje át nekik a hagyományt, mire Ferdinánd 1556. évi július 31-én Augsburgból kelt levelében felhívja a kamarát, hogy miután a folyamodóknak közszolgálatai előtte nem ismeretesek, állapítsa meg ezt a kamara s tegyen azután erről a felségnek sürgős jelentést.*
*U. ott, Benigne Resol. anno 1556. fol. 56.
***
E kitérés után, visszatérve Makay Péter fiaihoz: Péter és Alberthez, lássuk előbb Péternek ágazatát.
Péternek fia volt Illés, ki nemcsak tudományos készültségű (literatus), hanem kardforgató, vitéz ember is volt.
A Csanád nemzetség egyes tagjai Krasznamegyében is ősi jogon bírtak; s a Thelegdyek 1553-ban is még birtokosok ott.*
*Acsády, A m. nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után, 27. l.
Lehet, hogy ily alapon birt Illés deák is a Biharmegye széléhez közel eső krasznamegyei Kémeren, a hol őt 1549-ben találjuk. Rokonságban állván – talán anyja révén – a Kémery családdal is, 1550-ben Középlaki Kémery László
34vele «az vytezlew fyrfyuval Makay Illyes deakkal tett olyan szerzest es aruth,» hogy Kémerben levő Hid-domja nevű portióját neki negyven magyar forintért eladja, kijelentvén, hogy ezt a káptalanban is tartozik majd bevallani.*
*Becsky cs. ltára.
A váradi káptalan előtt 1551-ben Kémery László e birtokot neki csakugyan be is vallatta.*
*U. ott.
Kémery János is eladta neki 1552-ben 2000 aranyért a káptalan előtt kémeri, somosi, domoszlói és dohi (krasznamegyei) birtokrészeit.*
* U. ott.
1553-ban már azt találjuk, hogy Keczeli Zele Magdolna – Zele Márk leánya, Márton unokája – a felesége. Ez évben kerültek felosztás alá a Zele örökösök krasznamegyei birtokai, midőn is Makay Illés felesége révén tetemes javakhoz jutott.*
* U. ott.
Kémery János 1553-ban a kolosmonostori konvent előtt fentemlített birtokai fejében megint 300 arany forintot vesz fel Illéstől.*
* U. ott.
1559-ben Illés úr a Zele-féle javak osztálya kérdésében egyik érdekelt féllel, Majos Mátéval perbe keveredik; panaszára november 16-án Majost a kuriára idézi.*
* Makay cs. levelei közt, teljesen ép királyi pecséttel.
A Kémery családtagok a jelek szerint meglehetős pénzes Illés deáknak minden oldalról zálogbevallásokat tesznek.
Így látjuk, hogy Izabella királyné 1559. évi május 29-én kegyelemből megerősíti azt a zálogos szerződést, melynek értelmében Kémery Tamás, István és János, nemkülönben Valkay Miklós is domoszloi, somosi, ohteleki birtokaikat rokonuk, nemes Makay Illés deáknak elzálogosították.*
* A váradi kápt. átirata a Becsky cs. ltárában.
Illés úr nejének, Zele Magdolnának egyik nővére, Klára apácza, Magyar-Ketzelen, Oláh-Ketzelen, Seredinben, Horváthin és Sylitzen bírt összes javait elidegeníteni óhajtván, az érdekelt atyafiság, ú. m. Somlyai Szaniszlóffy Báthory András, Kristóf és István, Makay Illés deák és Peérchy Gáspár II. János király előtt 1560. évi január 5-én ez ügyben.*
* Becsky cs. ltára.
Ez ügyben tiltakozott Klára nővére, Zele Anna is, ugyancsak János király előtt 1560-ban, kijelentvén, hogy eme ingatlanokra csakis neki és vérrokonainak Szaniszlóffy-Báthory András, Kristóf és Istvánnak, Makay Illésnek és Peérchy Gáspárnak van joga.*
* Becsky cs. ltára.
Makay Illés sok oldalú ember volt, többször kitüntette magát a hadi téren, jó szolgálatokat tett János királynak és Izabellának, de kellett a jogtudományhoz is értenie, mert az atyafiság ügyes-bajos dolgaikban rendszerint az ő tanácsát vette igénybe.
Sógora, Peérchy Gáspár ezt nehéz szívvel vette, mert úgy látszik, ennek hátrányára ütött ki Illés úrnak tudákossága; e miatt harag, ellenségeskedés fejlődött ki közöttük s a hatalmaskodásoknak egész sorozata merült fel kölcsönösen.
A viszálynak a rokon Báthory Kristóf előtt történt kiegyezés vetett véget 1560-ban, midőn «Beyth elew chyvterteken az nagysagos Bathory Kristóf eleut és ew kegyelme zolgay elewt Cyeky Janos elevt és Tamas deak előt Almas varaban – Peércs Gáspár és Illyes dyak kozeot illyen valo vegezes lewth:»* rendbehozatván Gáspár és Illés közt bizonyos jobbágyok elfoglalása miatt fenforgott viszályok, kijelentetik, hogy a mihez Illés deáknak a sylysi jószágban jussa vagyon, abban neki Peerchy Gáspár békességet hagyna, de illő conditioval, hogy t. i. Illés deák «az nobilis atyafiakkal ezentúl semmiben se éljen, ne segítse ezeket se tanácsával, se pénzével, semmi segítségével. »
* U. ott.
«Az golwasy és paliskay jószág felől, kyt Illyes deak weöt Peércs Jánostól masfelszaz forintért», melyek jobbágyait Peércs Gáspár elfoglalta, az határoztatott, hogy Illés deák azt békén bírhassa.
1564-ben Illés úr már mint castellanus arcis Varadiensis, Váradon egy kőházat vesz Zentes Lászlótól.* 1565-ben pedig a váradi apáczáknak biharmegyei Apácza-Somogyi nevű faluját két malommal együtt neki veti zálogba a váradi káptalan előtt Orsolya fejedelemasszony.*
* U. ott.
* U. ott.
1567-ben Peérchy Gáspár özvegyével kötött 35egyezséget s mint az írás mutatja: «ez levél költ Gyulafehérvárott mynd szent napján ezer eöt száz hatvan het esztendőben.» – Fehér viaszba nyomott gyűrűs pecsétjén látható a czímere is: a paizsban széles szablyával jobbra vágó pánczélos kar; a pajzs felett E. M. betűk.*
* U. ott.
Ugyancsak ez évben János király Beregszói Hagymás Kristóf bihari főispán és váradi főkapitányhoz oly értelmű parancsot bocsát ki, hogy jóllehet híve Makay Illés, törvény ellenére, az ő jóváhagyása kikérése nélkül vásárolt meg a Szent-Anna apáczáktól egy malmot a Pecze folyó mentében, mégis ő – Somlyai Báthory István tanácsosának különös közbenjárására – megengedi, hogy ezt a malmot és épületet Makay Illés birhassa s abban meg is fog erősíttetni, ha esküt teend arra, hogy a vételárat 200 frtot már kifizette volt.
Az esküt Makay Illés az apát úr előtt, több váradi polgár s köztük Makay András, valamint a váradi városi jegyző jelenlétében még azon évben le is tette.*
* U. ott.
Utolsó emlékezést Illésről 1572-ben találunk, midőn is Pallagi György őt és Solymossy János özvegyét szabolcsmegyei szentmiklósi jószága iránt meginteti.*
* Nagy Iván, id. mon. X. k. 267. l.
1574-ben már nincs az élők sorában, mert ez évben már özvegye – generosa domina Magdalena Zele relicta egr. condam Helie Literati de Makó alias vice-capitanei arcis Varadiensis –panasza következtében intéz parancsot Báthory István erdélyi vajda Krasznamegye alispánjához és szolgabiráihoz, hogy tartassék vizsgálat Majos János ellen a Ketzel községben elkövetett hatalmaskodása miatt.*
* Becsky cs. ltára és a Magy. Nemz. Múzeum 2038/a. Quart. Lat. jelzetű kézirata.
A vármegye ugyancsak még az évben meg is hozta egészen magyar nyelven írt terjedelmes sententiáját ez ügyben.*
* U. ott.
Illés úr nejével, Zele Magdolnával három gyermeket nemzett: Imrét, Ágostont és Erzsébetet.
E három gyermeket édes anyjukkal együtt találjuk, midőn 1574-ben akadályozó óvást (inhibitoria protestatio) tesznek az iránt, hogy Zele Orsolya rész-birtokait Horváth Mártonnak el ne idegeníthesse.*
* Becsky cs. ltára.
Imrével ezentúl nem is találkozunk többé, a jelek szerint mag nélkül halt meg.
Illés úrnak ősi birtoka volt biharmegyei Illiehaza és Mihelev falvakban; kitünik ez onnan, hogy midőn Báthory Kristóf erdélyi vajda elrendelte, hogy kiküldött biztosai a birtok-jogokat és okleveleket a zilált viszonyok következtében megvizsgálják, a biztosok 1578-ban megállapították, hogy Makay Illés a nevezett birtokokban, valamint a karándi portióban és ottani házban, – melyeket ez időszerint más nemesek birtokolnak – már Báthory István lengyel király által is megerősíttetett s így Makay Ágoston, Illés fia azt jogosan igényli.*
*Becsky cs. ltára. – Makay Erzsébetnek a Zele családból anyai ágon való leszármazását a következő táblázat mutatja:
Zele Márton de dicta Ketzel.; Márk. (Sarmasághy Anna.); Magdolna. (Makay Illés); Imre †; ; Ágoston †; Erzsébet. (Becsky György.); László.; Anna.; Erzsébet.; Mária.
1896-035
Mihez képest Báthory Kristóf 1578 márczius 7-én Makay Ágostont e birtokokban megerősíti.*
* U. ott.
Makay Ágoston ugyanez évben a fejedelem által apjának Felső-Seredénben létező birtokában is megerősíttetik.*
* U. ott.
1583-ban már Ágoston sem élt, mert Báthory Zsigmond ez évben azokat a birtokrészeket melyeket biharmegyei Kis-somogyi és Apácza-Somogyi községekben birt, Apanagyfalvi Apaffy Istvánnak donálja s a váradi káptalan Apaffyt be is iktatja, azzal a fenntartással, hogy Illés özvegye, Zele Magdolna e birtokokat életfogytáig haszonélvezhesse.*
* Orsz. ltár. A. N. R. fasc. 1684. nr. 32.
Utóbb azonban Makay Erzsébet, Illés úrnak és Zele Magdolnának egyetlen megmaradt leánya a birtokokat visszakapta.*
Becsky cs. hára. – Makay Erzsébetnek a Zele családból anyai ágon való leszármazását a következő táblázat mutatja:
Zele Márton de dicta Ketzel.; Márk. (Sarmasághy Anna.); Magdolna. (Makay Illés); Imre † ; Ágoston † ; Erzsébet (Becsky György.); László; Anna; Erzsébet; Mária.
Erzsébet Tasnád-szántói Becsky György felesége lett; de már 1605-ben mint Becsky özvegyével találkozunk vele, midőn is Szabó-Somogyi Ferencz és Becsky Sebestyén az özvegygyel különböző dolgok felől megállapodásra jutnak.*
* Becsky cs. ltára.
Erzsébet Kémeri Danch Györgygyel, Krasznamegye alispánjával, mint Zele ágon osztályosával 1609-ben osztozik a magyar- és oláh-ketzeli és seredini stb. birtokokon.
Danch György a ketzeli birtok iránt utóbb, 1615-ben pert folytatott Makay Erzsébetnek gyermekei Becsky László, Anna, Erzsébet és Mária ellen, mert ezek nem akarták jogait elismerni.*
* U. ott.
Makay Erzsébet volt ez ágnak utolsó hajtása s vele Makay Péter egyik fiának, Péternek ága kihalt.*
* U. ott.
Makay Dezső.
