I. Dénes ága.

Teljes szövegű keresés

I. Dénes ága.
I. Dénes idősb fia István is valószínűleg mag nélkül halt el. Róla csak annyit mondhatunk még, hogy 1299-ben testvérével I. Pállal együtt a váradi káptalan előtt ő is kezességet vállal I. (Thelegdy) Tamásnak makófalvi, szentlőrinczi és ladányi birtokai megőrzése iránt.*
*Knauz, Monum. eccl. Strigoniensis, II. k. 468. l.
Károly király 1323 október 23-án a Magyar Pál gymesi várnagynak adományozott krassómegyei Noghermen és Kyusermen falvak beiktatásával a csanádi káptalant bízván meg s az iktatáshoz királyi emberül «Paulus filius Dionisy de genere Chanád»-ot nevezvén ki, ez végzi az egész eljárást a káptalan emberével együtt.*
* Kisfaludy cs. ltára a Magyar Nemzeti Múzeumban.
I. Pálnak három fia volt: II. Dénes, II. Pál és I. Péter.
1323-ban Pál már fiaival van jelen, midőn a Csanád-nembeli Fülöp fia Benedek s ennek fia Fülöp Fülöplaka birtokukat a Budafiaknak eladták.*
* Anjoukori okmt. II. 108. l.
Pál országbirónak Csanád-nembeli Dénes fia Pál mester részére 1332-ben kiadott itélő-levele s iktató-parancsából pedig azt értjük meg, hogy Csanád-nembeli Tivadar fia Miklós és János elfoglalván Kemeche helységet Pál mestertől, ezt az országbíró visszaitéli Pálnak, valamint Csanád érseknek s fivérének és iktatást is teljesíttet. Tivadar fiainak 12 márkát kellett fizetniök.*
* Orsz. lt. Dipl. 322. 22. §.
Pál mester – filius Dionisii de genere Chanád – Tarnuk királyi possessio határait a maga birtoka mellett megbontotta és megsemmisítette. Ez ügyben a Csanádi káptalan 1332-ben a vizsgálat teljesítésével megbízatván, annak eredménye felől jelentést tesz.*
* Hg. Esterházy cs. kismartoni lt. Rep. 47. fasc. C. nr. 4.
Ezentúl I. Pál mester már nem fordul elő oklevélben.
1337 június 11-én megint osztozkodnak a nemzetség tagjai és pedig Csanád érsek és testvérei fiai egyrészről, és II. Dénes mester s két fivére II. Pál és I. Péter, (Pál fiai, I. Dénes unokái). Az osztályt a Thelegdy családnál részletesen ismertettük, midőn is Makófalva helységnek kétharmada Dénesnek s testvéreinek jutott s ekkor vették fel családnévül a «Makófalvy» nevet is.*
* Anjoukori okmt. III. k. 364–371. és 383. l.
Ekkor kapják a Waffa-fiak Aradmegyében Almazeget és Caprevárát is nagy részben.
Látjuk, hogy a Waffa-ágról csak a Csanád fia, I. Dénes leszármazottjai vannak jelen; holott még 3–4 család élt a Waffákból, s ime ezek mit sem kaptak s legfelebb azt birták, a mit az 1256-iki osztozkodás nagyapáiknak juttatott. Megjegyeztetett ugyan, hogy Makófalván ezek is birnak egy kis részt.
Lehet, hogy ekkor már javaik nagy részét elörökítették I. Dénes leszármazottjai javára s így nem lehetett joguk részt követelni.
1338-ban II. Dénes, Pál fia, és Csanád érsek a nádor előtt pert indítottak a simándi nemesek ellen, kik még 1290-ben megszerezték e falut Csanád fia Dénestől.
A pert azon az alapon indították, hogy Dénes fia Pál az eladás idejében még kiskorú volt s így az eladás érvénytelen. A nádor, Drugeth Vilmos bizottságot küldött ki Aradmegyébe, hogy öreg emberekkel, asszonyokkal s egyházi férfiakkal állapítsák meg ott a helyszinén, hány éves lehetett akkor Dénes fia, Pál, midőn 1290-ben Simánd eladása ellen tiltakozott: A simándiak kénytelenek voltak elvégre beismerni, hogy Pál bizony akkor még kiskorú volt. Mire a nádor 1339-ben kelt itéletével akkép döntötte el az ügyet, hogy a Csanádok, jóllehet nem is kötelezhetők reá, visszafizetik a simándiaknak a 36 márka vételdijat, sőt kegyelemkép megfizetik azon 20 márkát is, mit, mint perköltséget, egyébként a simándiak tartoznának viselni.
30Ehhez képest Pál mester fiai: Dénes, Pál és Péter ismét visszakapták Simánd falunak felerészét.*
* Zichy okmt. I. k. 550–556. ll.
1340-ben a három testvér a szépapjuk Waffa-fia Csanád két testvére: Barnabás és I. Fülöpnek (kikről majd később) maradékival osztozkodnak a javaikon, midőn is Dénes a maga igazai bizonyítására fel is mutatott egy 1274. évbeli osztálylevelet.*
* A br. Wesselényi cs. görcsöni ltárában.
1344-ben perbe keveredett a két ág: a Kelemenösé és a Waffáé, a nemességi birtokok iránt. A Waffa-vonalon látjuk, hogy még Dénes, Pál és Péter (Pál fiai) a peres felek. Pál országbiró Chókát és Zanáthot (Csanádmegyében) a Waffa-vonalnak itélte meg.*
* Orsz. lt. Dipl. 322. 14. §.
Dénes még 1361-ben is él és birtokot szerez; mert Vilmos pécsi püspök ez évben Visegrádon október 21-én kelt oklevelében tanúsítja, hogy Magyar Margit kevevármegyei Baka helységét eladta Makófalvy Dénesnek (Pál fiának) 200 frtért.*
* Gyulafehérvári orsz. lt. Cista I. Divers Comit. fasc. V. nr. 38.
Makófalvy Dénes (Pál fia) csanádmegyei Kisfalu és Kemeche részeit már Csanád érseknek s testvéreinek zálogba vetette volt, a mint ezt a váradi káptalannak 1366-iki okleveléből olvassuk.*
* Orsz. lt. Dipl. 322.
Ezekben II. Dénes ága megszakad. Hogy maradtak-e leszármazottjai, adatok hiányában nem tudjuk.
Mindkét fivérének: II. Pálnak ás I. Péternek utódjairól azonban van emlékezés.
Csáki Miklós temesi főispán és György mester visegrádi várnagynak a csanádmegyei Révkanizsába 1401-ben történt beiktatásuknál* királyi emberekül látjuk szerepelni Makófalvy Pál fiát Pétert, úgy Péter fiát Tamást, valamint a másik Péter fiát, Makófalvy Miklóst.
* Fejér, Codex Dipl. X/IV. k. 69–70. ll.
Annak semmi sem mond ellent, hogy e Miklós (filius alterius Petri de Makófalva) a másik, illetve az előbb megnevezettnek (t. i. II. Pál fia, Péternek) a fia lehetett, mert e két Péteren kívül több, a családban akkor nem volt.
A váradi káptalannak Zsigmond királyhoz 1406 szeptember 14-én kelt jelentéséből az is kitünik, hogy volt II. Péternek is Dénes nevű fia; mert az ezen jelentésben foglalt iktatási eljárásnál mint egyik kiküldött királyi ember fordul elő: «Dionysius filius Petri, filii Pauli de Makófalva».* Makófalvy II. Pál fia II. Péter és I. Pál fia, valamint I. Péternek fiai: Tamás, András és Jánosnak a Thelegdy családtagokkal tett együttes kérelmére Zsigmond király 1419 január 18-án átírja Pál országbirónak 1344-ben kelt itélő-levelét, mely a nemzetség két ága közötti perben – a birtokok tekintetében – hozatott.*
* Gr. Károlyi okltár, I. k. 332. okl.
* Orsz. lt. Dipl. 322. §. 14.
Ez időtájt a családtagok a Makófalvi nevet már csak előnév gyanánt kezdik viselni; s a «Makó» vagy «Makay» vezetéknevet használják.
Hogy Makófalvi Makó István, ki csanádmegyei Szanádot Csáky Ferenczczel 1469-ben közösen birta; továbbá Makófalvi Makó Gergely, ki Istvánnal együtt ez évben jelen volt, midőn a Bánffyakat az erdélyi káptalan Tótváragya és Zadya kastélyok birtokába beiktatta,* I. Dénesnek II. Pál unokájától származott le, bár a családfa e részben hézagos, abból véljük állíthatni, mert csak ez ágnak a kezein maradtak tetemes birtokok s e birtokokat nagy részben még a most nevezett Gergely unokája László kezén találjuk.
* Régészeti és tört. értesítő (Temesvár, 1885) I. évf. 27. és 66. ll.
Ez Istvánnak egyik jobbágya – ugyancsak 1469-ben – a budai káptalannak a temerkényi jószágba történt beiktatásánál jelen van;* sőt még 1479-ben, úgy maga István, valamint Makófalvi Makó Gergely a fehérvári káptalannak iktató levelében Aradmegye több községét illetően, mint törvényesen meghívottak szerepelnek.*
* M. Tört. Tár 1863. XII. k. 26. l.
* Pesty Fr., Krassó vármegye tört., III. k. 453. l.
Hasonlókép nem helyezhetők el a családfán, Makófalvy Gergely, a ki 1510-ben, és Makófalvi Makay Imre, a ki 1516-ban a krakkói egyetemen tanult s kik 1520-ban aradi kanonokok voltak,* nemkülönben Makófalvi Makó Mihály esztergomi 31kanonok, a ki néhai magvaszakadt Kopasz Mihálynak bernezei és baráthi kuriáját s részbirtokát II. Lajos királytól 1521-ben adományba kapta és abba be is iktattatott* s a kit 1523 augusztus 30-án a csanádi káptalan panaszára Nagylaki Jaxith Márk ellen a csanádmegyei Koppants helységben eszközlendő megintés teljesítésére II. Lajos király parancsából az aradi káptalan kiküld s ki a megintést teljesítette is.*
* Márki S., Arad vármegye 321. l. és Frankl V., Hazai és külföldi iskolázás, 263. l.
* Esztergomi kápt. Capsa 16. fasc. 4. nr. 11.
* Orsz. lt. Dipl. 29650.
A fent említett Makófalvi Makó Gergely 1505-ben a rákosi országgyűlésen Csanádmegye követe volt.*
* U. ott, 22559.– És Jászai, A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után, 158. l.
E Gergelynek fia volt Miklós, a ki Albisi Zólyomi János és Pestyéni Katalinnak leányát, Klárát vevén feleségül, ettől született neki két fia: Miklós és László s egy leánya Ilona, Zokoly Jánosné.*
* Becsky cs. ltára a M. Nemz. Muzeumban, fasc. 3. nr. 67.
Miklós, az apa nem lehetett még öreg ember, mikor meghalt, mert özvegye, Zólyomi Klára még kétszer ment férjhez, ú. m. Pakosi Paxy Ferenczhez s aztán még Nopsitzi Varkócs Tamáshoz s ennek már második felesége lett, mert Varkócs első neje Thelegdy Katalin volt.*
*Orsz. lt. Táblai osztály, nr. 478. Gyulafehérvári lt. Bihar, I. k. 12. 1. M. Nemz. Múzeum, Quart. lat. 2030/b jelzetű kézirat.
Közbevetőleg megjegyezve, Varkócsnak e házasságai felette előnyösnek bizonyultak. Ez által a Varkócs család nem sokkal utóbb már sok Thelegdy-vagyonhoz jutott, de a Makay-féle birtokok legnagyobb részét is megszerezték.
A két fiú Miklós és László felváltva Makófalvi Makó, Machay és Makay névvel szerepel az oklevelekben.
A mohácsi csata után beállott politikai viszonyok két táborba sodorták a testvéreket. Miklós az idősebb fiú, eleinte Ferdinánd hűségén volt, a ki hű szolgálataiért neki: Machay (így!) Miklósnak 1558. évi október 22-én a csanádmegyei Feyeregyház birtokban új adományt ád s egyszersmind a Balyka, Ravazdy, Farnossy, Vyzes és Szeghy családok megszakadása nyomán Battonya, Vyzess, Bachornya, Fyperek, Sékegyház, Háromffylo és Zentpál falvakban birtokokat adományoz.*
*Orsz. lt. Liber. Donationum, II. k. 371. l.
Ámde alig két év múlva már Miklós hűtlenségbe esvén. Ferdinánd 1561. évi márczius 27-én elveszi tőle minden javait, melyeket Bihar- és Csanádmegyékben birt, s mindezeket fivérének, Makay Lászlónak s mindkétnemű leszármazottjainak adományozza.*
* U. ott, Liber. Donat., II. k. 489. l.
László úr hű volt és maradt is Ferdinándhoz, de nem sokáig élvezhette nagy terjedelmű birtokait. A leleszi konvent előtt ugyanis már 1563-ban végrendeletét véteti fel,* melynek értelme szerint Csanádmegyében fekvő Makó városának kétharmadát, egész Férged falut, Thempes, Rabel, Beb, Csoka, Monostor, Feyeregyháza, Oroszlános, Vasanthó és Zanád helységekbeni részbirtokait, Vél és Szentmiklós pusztáit, pordáni részbirtokát és egész Szentmiklós falut, továbbá Biharmegyében fekvő székelyhidi várkastélyát tartozékaival, a székelyhidi uradalomhoz tartozó Tulyók, Diószegh, Jankafalva, Koty, Albes, Sárfé, Vámos-Pérch és Samson nevű birtokaival; végül aradmegyei Caprevárát az ahhoz tartozó javakkal együtt Ilona nővérének s ennek fia Zokoly Györgynek hagyja és hagyományozza. Ellenben Dedénszeget, melyben 19 1/2 portát birt és otthmanni (biharmegyei) rész-birtokát hű szolgájának, Bessenyődy Andrásnak vallja be.
* Becsky cs. ltára a M. Nemz. Múzeumban. Lelesz, Act. nr. 3; Quart. lat. 2030/b jelzetű kézirat a múzeumi könyvtárban. Orsz. ltár. Dicalis conscriptiók 1560–64. LXIV. k.
Kevéssel utóbb meg is halt. Végrendeletét azonban II. János király nem vette figyelembe, mert e javakat, melyek néhai Makó Lászlónak, néhai Makó Miklós fiának, Makó Gergely unokájának birtokai valának, s melyek nevezett Makó László magszakadtával, de különben is. «a némethez való ragaszkodása» miatt a koronára visszaszállottak, még ez évben, 1563 augusztus 10-én Nopsitzi Varkócs Tamásnak adományozta s e birtokokba Varkócsot a várad-előhegyi káptalan kiküldöttje, Babolcsay György kanonok és Megykereki Haranghy György királyembere be is iktatták.*
*Bunyitay V., A váradi püspökség III. k. 315. l.
Rudolf király azonban e beiktatást nem véve 32figyelembe, Makó városának legnagyobb részét, több csanádmegyei községet s a székelyhidi uradalom egy részét egyenesen «Makay László megszakadása» jogczímén – per defectum seminis nobilis Ladislai Makay – 1582. évi április 15-én Boynichich-Horváth János hivének, a komáromi lovasok kapitányának adományozta.*
*Orsz. lt. Liber Regius, IV. k. 321. l. Liber Donat. (1575–1558.) III. k. 234. l.
***
Makófalvy I. Dénes ága ezzel kihalván, vissza kell térnünk a Waffa-fi Csanád comes más két fia vonalára.
Csanád comes második fiáról Istvánról s ennek fiáról Benedekről már fentebb előadtuk a róluk tudható adatot. Ennek vonala sem vezethető tovább.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem