Dénes kalocsai érsek (1350–1355) nemzetsége.
Dénes kalocsai érsek (1350–1355) nemzetsége.
E jeles férfiu nevével legelőbb a zágrábi káptalan XIV. századbeli Statutumaiban* találkoztam melyek bevezetésében a magyar királyok sorrende után a zágrábi püspököké következik.
Tkačič, Monum. eppatus. Zagrab, II. k. 6. l.
«Piaczenzai Jakab után, ki meghalt Budán 1348 október 16-ikán, – igy van megirva e bevezetésben – következett a Laczk fia Dénes barát, kit Kelemen pápa helyezett át a knini püspökségből. Ez egy hónapnál valamivel tovább elnökölt a zágrábi egyházban, mert 1349-ben, Lajos király idejében, átvitetett a kalocsai érneki székre.
Későbbi kutatásaim közben a következő hiteles adatokat találtam felőle:
1343–44-ben tagja volt a fontos követségnek, melyet Lajos király, illetve anyja, özvegy Erzsébet királyné s egyidejűleg a sicziliai királyi ház Nápolyból küldött Avignonba, hogy Endre királyfi jogát a sicziliai trónra vitassák. E követség kiválóbb magyar tagjai valának, mint azt VI. Kelemen pápa leveléből* megértjük: (Kőszegi) Vid barát nyitrai püspök, királyi kanczellár, Simon fia Nagymartoni Pál országbiró, Péter fia (Csóri) Tamás liptai ispán, (Pécz nembeli) Aladár fia Vörös Tamás ujvári (holicsi) ispán és (Vásári és Szügyi) Miklós esztergami prépost, nemkülönben Dénes, a ferenczrendi, minorita lektor (tanító) és királyi káplán, kit is VI. Kelemen pápa különösen ajánlott Nagy Lajos király jóindulatába, mint olyan férfiut, ki az ő és Erzsébet királyné többi követével egyetemben az Endre királyfi koronázási kérdése elintézésében okosan és hűségesen közreműködött, most pedig visszamegy küldőihez, hogy élőszóval bővebben előadja az ügy menetét.*
Theiner, Monum. Hung, I. k. 664. l.
Villanova, 1344 februárius 25-ikén. Theiner; id. m. I. k. 665. l.
Nagy Lajos király jóllehet követsége viselt dolgaival nem éppen volt megelégedve,* Dénes barát viselkedésében kedvét találhatta, mert nem sokára ezután, 1348 márczius 24-ikén Dénest már a knini (tinni) püspöki széken találjuk, honnan nem egészen háromnegyed év mulva a zágrábiba s innét 1350 januárius 11-ikén (ugyanazon napon, melyen a fönt említett Vásári és Szügyi Miklós kalocsaiból esztergami érsekké lett) a kalocsai érseki székbe áthelyeztetett.* Meghalt a kalocsai egyházmegye névkönyve szerint 1355-ben.
Chronicon Dubnic, ap. M. Florianum, Fontes domest. III. k. 142. l.
Eubel, Hierarchia catholica medii ćvi.
Eredetére nézve az idézett zágrábi Statutumok följegyzése szerint a Herman nembeli Laczk székely ispán fiának tekintettem, minthogy Laczk néven az időben rendesen a székely ispánt értették, kinek atyját is, egyik unokáját is, dédunokáját is Dénesnek hitták, természetesnek találtam tehát, hogy egyik fia is Dénes nevet viseljen.
Annál nagyobb – mondhatnám – megdöbbenést keltett bennem, hogy Karácsonyi János szép tanulmányában a Laczkfiakról,* Dénesünket nem fogadta be e család nemzedékrendébe, minthogy a Zichy család oklevéltárában* és Fejér Codex diplomaticusában* Dénes nem fordul elő; ott pedig a Laczk székely ispánnak mind a két fia és monnó helyen egyenlő sorrendben van fölemlítve.* – Hasonlóképpen járt el Wertner Mór is,* ugyanazon okból mint Karácsonyi ő se vette föl Dénes barátot a Herman nemzetség tagjai közé. Ha jól emlékszem – mert biz az jó régen volt – egyenesen interpelláltam is föntisztelt barátaimat, de azok kérlelhetetlenek valának: «Dénes barát 142más Laszknak a fia,» mondának, de hogy kié? arra nem adtak fölvilágosítást. Kerestem is déli szláv tanulmányaimban az atyját, de hiába; meg nem találtam, és igy Dénes barát mint éles tövis ékelte be magát történeti tudatomba.
Turul, IV. k. 166. l.
I. 491. ded. 1336.
VIII/IV. 400. ded. 1339.
Ha nem vagyok rest és megnézem vala az idézett okleveleket, melyben vérdijról és birtokadományról van szó, tudhattam volna, mert megtanultam a b. Csák Móricz történetében, ki szintén szerzetes lett, miért hiányzott ott Dénes barát neve.
Magyar Nemzetségek (II. k. 18. l.) czimü alapvető művében, melyet ugyan uton, utfélen ócsárlunk, de folyton forgatunk.
Minap azonban Fraknói püspök úr sziveskedett rendelkezésemre bocsájtani a VI. Kelemen pápához fölterjesztett magyar folyamodványok vagyis supplikácziók korrektura iveit.*
Ugy tudom, hogy ez érdekes gyüjtemény ez alkalammal nem is fog kiadatni. Annál nagyobb szivesség Fraknóitól, hogy ez unicumot, milyenül a korrektura iveket tekintenünk lehet, szives rendelkezésemre bocsájtotta.
Ott találjuk az 1343–44. évi magyar követség tagjait mind, a mint VI. Kelemen pápától a lelkiek mellett anyagilag is értékes kegyeket kértek. Nagymartoni Pál e tekintetben a legélelmesebb, legszerényebb pedig Dénes, minorita lektor, Nagy Lajos király követe volt, ki atyja, a nemes és hatalmas László, a székelyek és Besztercze ispánja és anyja részére azon kegyelemért esedezett, hogy halálos ágyokon gyóntatókat választhassanak, kik őket a pápa nevében büneiktől föloldozhassák. Mihez a pápa készségesen hozzájárult és ráirta folyamodványára a fiat-ot.*
Clementis VI. Supplicat. Anni II. pars II. fol. 187 Supplicat Sanctitati Vestre devotus et humilis orator vester frater Dyonisius Ladislai, ordinis fratrum minorum lector, illustris principis domini Ludovici regis Ungarie ambaziator, quatenus nobili et potenti viro domino Ladislao comiti Siculorum et de Bezterche, eius patri, eius que matri concedere dignemini, ut confessores, quos in mortis articulo semel duxerint eligendos, ipsos a pena pariter et a culpa in quantum claves ecclesiae se extendunt, absolvere valeant auctoritate apostolisa iuxta formam in talibus consuetam. – Fiat. R. Et quod transeat sine alia lectione. – Fiat. R. – Datum apud Villamnovam, Avinionis diocesis, nonas Martii, anno secundo (1344 márczius 7.) – Később, 1346 szeptember 12-ikén előkerül a folyamodók közt Magyarországi Dénes barát, ki egyuttal pápai káplánnak is neveztetik, és András fia János nyitrai pap részére a veszprémi olvasókanonokságért esedezik. (Suppl. Clementis VI. Anni V. pars III. folio 15.) Nem bizonyos ugyan, de valószinű, hogy Lackfi Dénessel van e helyt is dolgunk.
Az előadottakból pedig minden kétséget kizáró bizonyossággal kitetszik, hogy Dénes kalocsai érsek, a még maig is virágzó Herman nemzetségnek volt tagja és Laczk székely ispán fia.
PÓR ANTAL.
