14. Zágráb és Korpás nemzetsége.
14. Zágráb és Korpás nemzetsége.
Gömörmegyében felmerülő nemzetség, melynek őse tulajdonképen bizonyos Korpás, a kinek Zágráb Mancsa és Lőrincz nevü fiai maradtak. Zágráb neve rászállt azután Korpáséval együtt az öszszevont nemzetségi névre.
A három fivér 1232-ben merül fel, és akkor arról értesülünk, hogy András király nekik Katisz nb. Illés comes (a Salgó-Tarjániak őse) ellenében a Sajó-Keszi birtokot odaitéli.* Azután jó ideig mit sem hallunk felőlük. 1243 június 5-ikén olvassuk, hogy Zabrag, a gömöri vár nemes jobbágya, a gömörmegyei Málé tulajdonosa.* 1244-ben pedig találjuk, hogy Ákos nb. Fülöpp gömöri főispán birótársai sorában Zabragy, Mancha és Lőrincz gömöri nemesek szerepelnek.* Egyikök nevére megjegyzendő, hogy 1232-ben «Mentha», 1244-ben «Mancha»-nak nevezik. Mentha nevet nem ismerünk, de Mancha vagy Monch előfordul, úgy hogy a Mancha kétségkivül a helyes.
Anjoukori okmtár, V. k. 83. l.
Fejér, IV. r. I. k. 291. l.
Hazai okmtár, VIII. k. 44. l.
Zágrábnak, ki még 1245-ben a gömörmegyei Kövi-n is birtokos,* – egy Máté nevü fia s 187egy leánya volt; ez utóbbi a nógrádmegyebeli Losonczon birtokos Parvas fia Sándorhoz ment férjhez. 1269 november 6-ikán kijelenti e Sándor, hogy Zágráb fia Máté Zágráb özvegyének és leányának, ki az ő felesége, hitbéri és leánynegyedi követeléseit kielégitette; Sándornak akkor már András nevü fia is volt.* E Sándor elad 1283-ban egynéhány témai földeket a Pilis nb. Detre és Mikó fiainak; utoljára 1288-ban akadunk rá; fia András 1299-ben a «Témai» nevet viseli.*
Wenzel, VII. k. 194. l. Az okiratban az «a Zagrabium» után kérdőjele van, mert Wenzel ezt helynévnek vette; ily nevü helység pedig nincs Gömörmegyében, a horvátországi Zágrábbal pedig nem azonosithatta.
Hazai okmtár, VII. k. 119. l.
Hazai oklevéltár, 98., 110., 123. l. (rosszul keltezve), 140. l. (hol Téma helyett Thumay áll és a kelet 1275-re teendő; 162., 170. l. Wenzel, V. k. 228. l.
Zágráb fia Máténak – kiről mit sem tudunk – fennebbi Mátén kivül még Bars, Miklós és Szak nevü fiai maradtak, kik 1282-ben a gömörmegyei Recske, Kesző, Haripán, Lócz és Apáti birtokokat maguk között úgy osztják fel, hogy Máté, Recskének egy részét, Szak a másik részt Keszővel és Haripánnal, Bars pedig Lóczot és Apátit kapja.*
Hazai okmtár, VIII. k. 225., 226. l.
1287-ben már csak Máté, Bars és Szab élnek és ez a róluk szóló utolsó hir.* Utódaikat nem ismerjük, ha csak Máté fia Málei Benedek, ki 1340 november 19-ikén királyi emberként szerepel (Anjoukori okmtár, IV. k. 57. l.) nem e Máténak a fia. 1321-ben előadja Máléi Miklós hogy ő Fűri Máté özvegyének Haripán, Kesző, Recske és Apáti után járó hitbéri és hozományi igényeit kielégitette, a miből arra lehetne következtetni, hogy Zágráb unokájának özvegyével van dolgunk;* Fűr helységet azonban nem ismerünk Gömörmegyében. Manch-ról mit sem tudunk.
U. ott, 202. l.
Anjoukori okmtár, V. k. 442. l.
Lőrincznek három fia maradt: Herbert, János és Dancs.
Herbert, ki 1282-ben a «Keszői» nevet használja, kijelenti akkor az egri káptalan előtt, hogy keszői birtokát Máté fiainak Máté, Bars és Szaknak eladja és hogy fivére, János, számára, ki jelenleg tatár fogságban van, kezességet vall;* e Jánosról egyebet nem tudunk. Herbertnek Kozma nevü fia volt, kiről majd alább szólunk.
Hazai okmtár, VII. k. 202. l.
Lőrincznek harmadik fia Dancs, ki 1321-ben merül fel, 1329 október 6-ikán «Máléi» néven nádori, 1337 deczember 31-ikén pedig királyi ember.* Mindketten, tudniillik Kozma és Dancs nagy birtokperben szerepelnek, melynek egyes mozzanatai a nemzetségi kötelék bitorlására világitó fényt vetnek.
Anjoukori okmtár, II. k. 437. l. III. k. 441. l.
Pál országbiró már 1350 november 1-én Máléi János fiai Czinege Miklós és György, továbbá Máléi és Haripáni (Herbert fia) Kozma között biráskodott, midőn arról volt szó, hogy ezek Dancs fia Domonkosnak Recskén, Keszőn és Haripánon történendő beiktatását ellenezték; az országbiró akkor meghagyta az ellenzőknek, hogy a nevezett birtokokra vonatkozó tulajdonjogukat mutassák ki. Czinege Miklós és György erre a következő három okmányt mutatta be:
1. Druget Vilmos szepesi és abaujvári főispán tanusitja, hogy Zágráb nb. Herbert fia Kozma az ugyanazon nb. Izsák fia János ellen Gömörmegyének Gömörben 1328 márczius 7-ikén tartott közgyülésen Felső- és Alsóharipán, Kesző, Recske és Apáti-ban lévő birtokainak vesztésére lett elitélve s hogy akkor Máléi János fia: Czinege Miklós kijelentette, hogy ő Izsák fia János szabad akaratából e birtokokat (Loránd fia Miklós fia) Kátai Dezső fiaitól, ki azokat erőszakkal elfoglalta vala, visszaszerezte, a mit a szépesi káptalannak 1321. évi oklevelével be is bizonyitott. Ez oklevél azt mondja, hogy Miklós és János akként egyezkedett, hogy a nevezett birtokok visszaszerzése után azokat mint közös nemzetségbelieket maguk között felosztják; csakhogy Miklós maga volt az, ki azokat Dezső mester fiaitól visszanyerte, azokból Fűri Máté özvegyének hitbéri s hozományi követeléseit kifizette s Haripán egy részét, mely Gál fiainál zálogban volt, kiváltotta. Ennek alapján 1328-ban kimondta a főispán, hogy Miklós és János a birtokok tulajdonosai, Kozma része pedig a perköltségek fejében egyelőre a főispán kezében marad. Czinege Miklós és György azzal álltak még elő, hogy ők Domonkos atyával Dancscsal és Herbert fia Kozmával ugyanazon nemzetségből, a Zágráb nemzetségből valók, a miért is annak idején Domonkosnak beiktatása ellen felszólaltak.
Dancs fia Domonkos erre a következő okmányait mutatta be:
2. 188Az egri káptalan tanusitja 1343-ban, hogy Máléi Dancs fia Domonkos képviseletében ennek rokona László fia Péter fia Péter az ellen tiltakozik, hogy Máléi Izsák fiai György és Pál és e György fia Miklós saját és Dancs birtokait Haripán, Szentdemeter, Kesző, Kövecses és másokat Máléi Czinege Miklós és György fivéreknek akarják átadni, miért is Domonkos, ki Czinege Miklósnak és fivérének mivel sem adósa, tiltakozik.
3. 1346-ban tiltakozik Domonkos az ellen, hogy az ő nemzetségéhez tartozó Izsák fiai György és Pál haripáni, keszői, recskei és apátii birtokukat Czinege Miklós és Györgyre átruházzák.
4. 1351-ben tiltakozik Domonkos az ellen, hogy Herbert fia Kozma birtokait a Czinegéknek eladja.
5. 1347-ben előadja Dancs fia Domonkos Gömörmegye alispánja és szolgabirái előtt, hogy ő Zágráb és Korpás nemzetségéből való ember és hogy ennek alapján Recske birtoknak egy része őt illeti, holott Máléi Czinege Miklósnak és Miklós fia: Telekesi Jánosnak e birtokhoz semmi köze, miért is az ellen tiltakozik, hogy ezek a birtokot maguk között feloszszák.
6. 1347-ben felhivja a király az egri káptalant és a jászói konventet, hogy Dancs fia Domonkosnak azon állitását, hogy ő és ősei Zágráb és Korpás nemzetségéből valók, megvizsgálják, mire mindketten jelentik, hogy Dancs fia Máléi Domonkos igazat mondott.
7. 1347-ben kijelenti a király, hogy Kátai Miklós fia János állitja, miszerint Czinege Miklós, ki magát Zágráb és Korpás nembelinek vallja, nem e nemzetség ivadéka, a miért is felhivja a megyét, hogy ez ügy állását vizsgálat tárgyává tegye, mire az ugyanazon évi február 26-ikán Gömörön tartott megyei közgyülés egyhangulag oda nyilatkozott: hogy Czinege Miklós nem a Zágráb és Korpás nemzetség ivadéka.
8. 1350-ben megparancsolja a király, hogy Máléi Dancsnak azon panasza, miszerint a Czinegék az ő keszői, kövecsesi és haripáni birtokát már évek óta jogtalanul elfoglalva tartják, megvizsgáltassék, mire az egri káptalan a panasz igaz voltát elismeri.
9. 1269-ben (l. f.) elismeri Témai Sándor, hogy Zágráb fia Máté fia Máté Zágráb özvegyének és leányának követeléseit kielégitette.
10. 1275-ben IV. László, Apsa (= Absolon), Hotiszló, Tobol és Györgyök fiait, Máléban lakó gömöri várjobbágyokat a csehek elleni hadjáratban kivivott érdemeik megjutalmazásául, a nemesek sorába emeli.
11. 1282-ben (l. f.) felosztják Zágráb unokái maguk között az örökölt birtokaikat.
Czinege Miklós és György ezek hallatára azt állitották, hogy az 1269 és 1282. évi okiratokat Izsák fiai György és Pál a máléi sz. Erzsébet tiszteletére épitett templomból lopták el, és hogy ők e miatt már a királynál panaszt emeltek s hogy a tolvajokat a király itélőszéke elé idézték; 1346-ban pedig úgy egyezkedtek, hogy Izsák fiainak (György, Pál és Gergely pálosszerzetesnek) megbüntetéséről lemondanak, máléi birtokukat, mely tulajdonképen már az övék, nekik visszaadják, a miért azonban Izsák fiai haripáni, keszői, kövecsesi, apáti és recskei (más néven szuhai) birtokrészeiket a Czinegéknek átengedik; kikötötték egyuttal, hogy ha a Czinegék azon okmányokat, melyeket Izsák fiai tizennyolcz évvel azelőtt a máléi templomból loptak, bárhol és bárkinél találják, Izsák fiai kötelesek ezeknek visszaszerzését minden tőlük kitelhető módon lehetővé tenni.
Ez utóbbi ügy megvizsgálásából kitünt, hogy a nevezett két okmány nem a Czinegék tulajdona volt, nem is az ő birtokaikra vonatkozott, hanem állitásuk szerint azokat Herbert fia Kozma adta volna át nekik megőrzés végett, csakhogy később az emlitett templomból ellopták. Ezzel szemben, Kozma azt vallotta, hogy ő ez okmányokat soha másnak az őrizetére nem bizta, hogy mindig atyjának és magának kezén voltak és hogy semmi oka nem lehetett arra, hogy azokat a Czinegék őrizetére bizza, mivel ezek nem az ő nemzetségének tagjai. A Czinegék erre nézve, hogy mily jogon tartják Domonkos birtokait elfoglalva s mily módon jutottak az emlitett okmányok állitólagos birtokába, semmi irásbeli vagy okirati bizonyitékot nem tudván előmutatni, csak szóbelileg védekeztek azzal, hogy ők Domonkosnak nemzetségbeli rokonai és hogy Kozma a birtokokat nekik átengedte.
Az országbiró erre 1351 április 23-ikán kimondta, hogy tekintettel arra, miszerint a Czinegék Domonkossal és Kozmával tartott nemzetségi rokonságukat be nem bizonyithatták, 189holott Domonkos és Kozma kétségkivül e nemzetséghez tartoznak és tekintettel arra, hogy Izsák fiait jogtalanul okmánylopással vádolták, őket minden irányban perveszteseknek nyilvánitja. A pör 1352 junius 14-ikén végződött be, midőn Izsák fiai és Domonkos a Czinegékkel oly feltétel alatt békültek ki, hogy ha Czinege Miklós II. Andrásnak 1232. évi oklevelét Domonkosnak átadandja, ő Czinege Miklósnak és fiainak (Jakab, István és Jánosnak) Alsó-Haripán és Apáti (másként Szuha) nevü birtokot át fogja engedni.*
Anjoukori okmtár, V. k. 439–453. l.
Mindezekből tehát kitünik, hogy a Zágráb-Korpás nemzetséghez csak a következő Máléi-családbelieket* szabad számitanunk.
Izsák fiairól és a Czinegékről lásd a Károlyi okmánytár, I. k. 73–76. lapjain olvasható 1330. évi okiratot.
Korpás; Zágráb 1232–1245 neje: 1269; Mancs 1232–1244; Lőrincz 1232–1244; Máté † 1269 előtt; Leány 1269 férje: Témai Sándor 1269; Herbert 1287; János 1287; Dancs 1321–1337; Kozma 1321–51; Domonkos 1343–1352 a kövecsesi Dancs család őse.; Máté 1269–87; Bars 1282–87; Szak 1282–87; Miklós 1282
