Megjegyzés a «Nemzetségi kutatások»-ra.
38Megjegyzés a «Nemzetségi kutatások»-ra.
A Turul 1901. évfolyama 3-dik füzetében megjelent fentebbi czimü igen érdekes értekezésnek a régibb Majádiakra vonatkozó azt az állitását, hogy a Sopron vármegyei mai Sz. Margit helység egykori Majád nevével egyéb régi helységeknél többé nem találkozunk, s hogy egy 1219. évi oklevélben előforduló Majád comesnek Majád birtoka a sopron-vármegyei Majádnak felel meg, a történeti adatok megczáfolják.
Tudtommal ugyanis három Majád nevü helységünk volt, melyek közül az egyik régi nevével Középszolnok vármegyében ma is fönn áll; s épen ez a helység az, melyet a tudós kutató – a mint a Turulban olvasom – Sopron vármegyében vélt föltalálni, noha az általa idézett 1219. évi forrás, azaz a Váradi Regestrum szövege szerint Majád comesnek Majád birtoka, azután Somfalva is úgy a multban, mint a mai állapot szerint Középszolnok vármegyében létezett, illetőleg létezik; továbbá ugyanabban a forrásban fölsorolt Hene birtok Bogdány helység mellett Szabolcsmegyében mint puszta ma is ismeretes lévén, semmikép se lehet elfogadni az értekezésnek azt az állitását, hogy Hene Zalamegyében feküdt; mert, hogy ez a birtok tényleg Szabolcs vármegyében van, azt a váradi káptalan 1333. évben kelt bizonyitványában* fölsorolt határhelyek is megerősitik, sőt ebből még az is kiderül, hogy az 1219. évi oklevélben emlitett Urkundnak Hene birtokát utóbb annak fia Miklós is birta.
Zichy okmánytár, I. k. 415. 1.
Egyébiránt, hogy Majád comesnek birtoka csakugyan Középszolnok vármegyében fekszik, s hogy a Majády család a XVIII. század elejéig Középszolnok- és Szabolcs vármegyében virágozván, az utolsó férfitag Majády Gáspár leánya Sára 1710 körül halt meg: arra nézve hivatkozom Balássy Ferencznek a Századokban közölt «Suprutus provincia vagy megye további nyomozása» czimü nagy érdekü tanulmányára,* mely Majádot és vidékét behatóan és meggyőzőleg tárgyalja.
1882. folyam, 570. s. k. 1.
A családtörténet érdekében nagyon kivánatos volna tudni, hogy a Gúthkeled nemzetségből származó középszolnokmegyei Majádiak és a sopron-vármegyei Majádiak mikor és hogyan szakadtak ki a közös főtörzsből? A minek tudata a két ág közti kapcsolatra nézve is tájékozást nyujtana. A dolog mai stadiumában bizonyára nagy figyelemre van szükség, hogy a mindkét ágnál előforduló egyenlő személynevek tévedést ne okozzanak; s ezért nincs kizárva, hogy a szóban forgó értekezésnek az 1254. évben kelt adata, mely Majádi Pál comesről szól, talán nem is a középszolnoki, hanem inkább a sopronmegyei Majádi Pálra vonatkozik. A mi pedig az 1259. évben elesett Pordányi Lőrinczet illeti, igen valószinü, hogy itt a sopron-vármegyei Kőhid-pordány (ma Vulka-Pordány) régi birtokosai a Gúthkelediek Bátori vagy valamely másik ágának ősével van dolgunk.
Végezetül megemlitem, hogy Somogy vármegyében is volt egykor Majád nevü helység, a mi kitünik egy 1277. évi oklevélből,* melyben a Somogy-vármegyei Csege, Al-endréd és Gyógy helységek fordulván elő, ezek társaságában ott szó van «de populis monasterii de Majad». Azt hiszem, hogy e régi, ma nem létező helység is a nevezett somogyi helységek tájékán keresendő, de semmi esetre Sopron vármegyében, a mint ezt egyik jeles tudósunk tevé. Még csak azt jegyzem meg a latin passus értelmezésére nézve, hogy itt valószinüen nem a majádi monostorról, hanem inkább valamely (például a pannonhalmi, monostornak Majádon lakó népéről van szó.
Árpádkori új okmánytár, IX. k. 186. 1.
STESSEL JÓZSEF.
