Oklevéltani apróságok.

Teljes szövegű keresés

Oklevéltani apróságok.
Az alábbiakban két diplomatikai szempontból érdekes esetet mutatok be a Turul olvasóinak. Mindkettő a XV. századból való, az elsőnek a káptalanok hiteleshelyi működése, a másodiknak pedig a királyi kanczellária eljárása szempontjából van némi értéke. Igaz ugyan, hogy egyes esetekből nem vonhatunk általános következtetéseket, de a középkori diplomatikai érdekességek összegyüjtése épen azért fontos, mert ezek csoportositása vezet bennünket az oklevelek kiadásánál követett irányelvek felismerésére.
1 . A váczi káptalan Albert király 1438. deczember 8-án, Budán kelt parancsára Szuhai Jakab néhai alnádor fiai János és Istvánnak másolatban kiadja saját, 1395. május 4. után* kelt oklevelét, mely szerint Szuhai István feleségét (Rédei Jakab leánya, Ilonának leánya) a királyi és káptalani ember beiktatta Rédei Jakabnak Czeczén (Nógrád-,) Rédén és Fancsalon (Heves vármegyében) levő birtokrészeibe. A káptalan 1439 január 21-én küldte el az átiratot a kérelmezőknek.
A napi keltezés helyén az oklevél ki van szakadva.
Szuhai István azonban nem tett eleget fizetési kötelezettségeinek, sőt az oklevél átvételére szolgájával se küldött el elég pénzt, azért a káptalan jegyzője jónak látta levélformában feljegyezni járandóságait az oklevél felhajtott külső szélére, jól szembetünő helyre: Egregie domine! Sciatis, quod familiaris vester hodie mihi pro scriptura solvit 31 denarios, dominus vero sexaginta sex. Domino lectori nihil, sed ipse dominus lector expectat a vestra dominacione aliquid pro labore suo.*
Eredetije a Rhédei család levéltárában. Különösnek találom, hogy az 1395. évi beiktatást a káptalan embére már az országbiró parancsának kelte napján (feria tercia proxima post festum Invencionis sancte crucis) végzi (feria tercia proxima ante festum beati Johannis ante portam Latinam.)
Beszédes sorok a váczi káptalannál szokásos taksára. Különösen hangzik, hogy az olvasó kanonok nem vár határozott összeget a felektől, hanem a fenti sorokból az tünik ki, hogy a taksa jelentékeny részét az oklevél irója kapta, s legalább ebben az esetben az ő kielégitése volt fontosabb. A váczi káptalanban tehát még nincs nyoma az oklevelekért járó taksa rendezésének, a mit Zsigmond 1435-ben a királyi kanczelláriát illetőleg végrehajtott.
2. Az alább következő eset Mátyás királyunk korából való. Ismeretes, hogy 1460 nyarán a király a husziták főfészkének, a patai favárnak megostromlására személyesen megindult Budáról. A következő évben Egerbe ment, ahova a hadi szempontok mellett fontos tanácskozás is vezette az osztrák békét illetőleg. A király ezen utjáról aránylag 174kevés oklevelünk maradt, melyek többnyire birtokadományozásról szólnak a megelőző háboruban kitüntek számára.
1461 julius 13-án Pusztaszikszón, Maklár mellett van a király udvara, Eger vára alatt. Ez alkalommal a király a Miskolczon lakó Herczeg Péternek Lászlónak és Lucziánnak visszaadja azt a miskolczi malmot, melyet az említettek diósgyőri várnagy korukban nyertek adományul. A kérelmezők kedvelt hívei a királynak, mert a rendes pecsét hiányában saját gyürűs pecsétjét ütötte oklevelükre. Az oklevél pecsételési formulája ez presentes, quas propter absenciam sigilli nostri maioris annulari nostro sigillo consignari fecimus, exhibenti post earum lecturam reddi iubemus. A kanczellária az oklevél erejének növelésére ezen kivül még egy kevésbbé szokásos módhoz folyamodik: a datálás után irja a következő ujabb utasitást az oklevélben már megemlitett Gay Gergely diósgyőri várnagy* számára: Et haec idem iniungimus futuris nostris castellanis firmiter observanda. Datum ut supra.
Néhány hónapja diósgyőri várnagy, 1459 április 30-án még Parlagi Pál az.
Amint a kanczellária müködése ismét a rendes mederbe terelődött, a király Parlagi György előterjesztése alapján jónak látta újból kiadni az emlitett oklevelet. Ekkor már a titkos pecsétet függeszti a kanczellária az oklevélre a megelőző oklevél dátumával. Az utobbinak pecsételési formulája igy szól: Presentes perlectas, quas secreto sigillo nostro quo ut rex Hungarie utimur, impendenti communiri iussimus, post earum lecturam reddi volumus presentanti.
A két azonos szövegü* és egy kéz irását mutató oklevél pecsételési formulája igy ellentmond egymásnak, mert ugyanazon napon nincs meg, majd a második szerint megvan a király titkos pecsétje. Az ebből eredő félreértést maga a kanczellár oszlatta el oly módon, hogy az előbb ismertetett gyürűs-pecsétes oklevél aljára, valószinüleg sajátkezüleg, szóról szóra ráirta a titkos pecsétes oklevél formuláját, s ehhez az oklevél megerősitésének magyarázatául e szavakat irta: vobis fidelibus viris egregio Gregorio de Gay castellano dicti castri nostri Dyosgewr nunc constituto, item aliis viris castellanis in futurum constituendis.
Eltekintve a dátum után emlitett záradéktól.
Egyrészt a diósgyőri várnagy hivatalának az egész középkoron át látható fontossága, másrészt az a körülmény teszi érthetővé a kanczellária eljárást, hogy a regestrumokba is bevezetett megerősítést a várnagy részére kiállította, mert épen ez foglalta el a Herczeg család emlitett malmát.*
Mindkét oklevél eredetije a Magyar Nemzet Muzeum könyvtára törzsanyagában.
Bártfai SZABÓ LÁSZLÓ dr.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages